Hortenzia, Gergő
8 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Schmitt szerint nem járt pluszpénz a kisdoktoriért

2012.01.18. 10:16
Schmitt Pál köztársasági elnök szerdán arról beszélt, hogy köztisztviselőként nem kapott pénzt doktori fokozata után. Szerinte csak a PhD-ért jár pénz, a kisdoktoriért viszont nem. A jogszabályok azonban nem egyértelműek, pluszpénzre való jogosultságként egy 2005-ös jogszabály „doktori fokozatot” is említ.

Doktori fokozata után köztisztviselőként nem kapott pénzt, állította Schmitt Pál köztársasági elnök a magyar rádiónak adott szerdai interjúban. Schmitt azzal védekezett, hogy nem PhD-je van, hanem kisdoktorija és csak a PhD-fokozatért jár pótlék. A Közártarsági Elnök Hivatal (KEH) közleményében is az olvasható, hogy Schmitt „doktor. univ. értekezést készített”, vagyis kisdoktorit szerzett.

Az Index korábban azt írta, hogy Schmitt doktori fokozata miatt köztisztviselőként több éven keresztül pluszjuttatást kaphatott, többek között akkor, amikor 1993 és 1997 között madridi, 1999 és 2002 között svájci nagykövet volt. De köztisztviselői jogviszonynak számít a házelnöki poszt is, amelyet Schmitt 2010-ben három hónapig töltött be, illetve a köztársasági elnöki poszt is.

Ezt arra hivatkozva írtuk, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992-es törvényben az olvasható, hogy a köztisztviselői illetményalap 75 százaléka jár képzési pótlékként a „doktori (PhD) fokozat vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 149. §-ának (5) bekezdése alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén”.

A 2005-ös felsőoktatási törvény 149. §-ában pedig az olvasható, hogy „amennyiben jogszabály alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként tudományos fokozatot említ, azon doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozatot kell érteni”.

Még múlt héten az ügyben megkerestük a KEH-t, megkérdeztük, hogy Schmitt államfőként, illetve a korábbi köztisztvselői posztjain kapott-e pénzt doktori fokozata miatt. A KEH nem válaszolt érdemben, mindössze elküldték a plágiumgyanút visszautasító korábbi közleményüket.

Az ügyben hétfőn megkerestük a Külügyminisztériumot is, többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy Schmitt fizetése pontosan milyen tételekből, pótlékokból állt össze, amikor madridi és svájci nagykövet volt. Az adatok megismerését az információszabadságról szóló, tavaly elfogadott törvényre hivatkozva kértük. Kérdésünkre egyelőre nem kaptunk választ.

A hvg.hu múlt szerdán arról írt, hogy Schmitt 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. A cikk szerint a köztársasági elnök 215 oldalas dolgozatából mintegy 180 oldal Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti, hivatkozás nélküli fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.

A KEH még aznap visszautasította a cikk állításait. A KEH közleménye felidézi, hogy Schmitt 1992-ben „Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése” címmel írt egyetemi doktori értekezést. A közlemény szerint „a hiánypótló munkát” történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték. A KEH szerint Schmitt és a sporttörténész ismerték egymást, kutatásaik során többször együttműködtek.