Orbán: Nem akarunk az osztrákok pénzén élni

A megbeszélésen a magyarországi végtörlesztés is téma volt.  A miniszterelnök elmondta, tudatában van annak, hogy ez az intézkedés komoly veszteséget okozott osztrák bankoknak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a végtörlesztésben nincs semmilyen nemzeti részrehajlás, hiszen az hovatartozásra való tekintet nélkül minden pénzintézetnek - köztük magyaroknak is - nehézséget okozott. Azonban egy olyan elfogadhatatlan, a magyar pénzügyi rendszert mérgező konstrukció működött eddig, amellyel nem lehetett belevágni a 2012-es évbe - hívta fel a figyelmet.

Magyarország nem akar az osztrákok pénzén élni, sőt senki más pénzén sem akar élni, hanem a saját lábán szeretne állni - közölte Orbán Viktor. A kormányfő úgy fogalmazott, Magyarország a lehető legenyhébb elővigyázatossági megállapodást szeretné kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val. Ugyanakkor - mint mondta - "a sors iróniája, hogy az IMF pénzt akar adni. Nem fogunk félreugrani".

Orbán Viktor kitért arra is, hogy nincs meglepődve "a Magyarországot övező nagy ívű" érdeklődésen. Ha egy ország másfél év alatt megalkot egy új alkotmányt, csaknem harminc kétharmados törvényt és összesen 365 jogszabályt, akkor "okkal tart igényt a nemzetközi érdeklődésre". Magyarországon minden egyes intézkedés mögött komoly érvek húzódnak meg, amelyeket bármely nemzetközi fórumon készek bemutatni - emelte ki.

A tárgyaláson - mint ismertette - mindemellett felvázolta a gazdasági helyzetet: elmondta, hogy 2010-ben a magyar gazdaság szinte reménytelen helyzetben volt, és ezért a szokványos válságkezelési eszközökön túl innovatív eszközöket is használni kellett. Ennek eredményeként az EU-tagság óta európai sztenderdekkel mérve is stabilnak tekinthető a magyar költségvetés, az államadósság pedig folyamatosan csökken - hangsúlyozta, kiemelve ugyanakkor, hogy ehhez kellettek a válságadók, a bankadó, és át kellett alakítani a nyugdíjrendszert is, az "új tehermegosztás" pedig természetesen érdekeket is sértett. Világossá tette azonban az osztrák külügyminiszternek - folytatta -, hogy a válságadókat három évre vezették be, és 2013 elején kivezetik azokat, a bankokkal kötött megállapodás pedig tervezhetővé teszi a bankadó "leépülését".

Michael Spindelegger osztrák alkancellár szerint jó jel, hogy a magyar kormány nyitott a párbeszédre, és az Európai Bizottság által kedden felvetett kifogások tisztázására. A tanácskozás után tartott közös sajtótájékoztatójukon azt mondta: az a "sok törvény", amelyet Magyarországon az elmúlt időben elfogadtak, kérdéseket vetett fel, és fontos, hogy ezeket "tárgyszerűen és politikamentesen" tisztázzák. Üdvözölte, hogy a kormány nyitott a kérdések megvitatására, mint mondta, az osztrákok - ahogyan ő maga is az Osztrák Néppárt elnökeként - éppen ezt szerették volna hallani. Hozzátette: nem vesz részt "Magyarország gyötrésében".

Mint közölte, az Európai Unió törvénykezése világos irányt szab, és ehhez valamennyi tagországnak tartania kell magát, hiszen mindannyiuk közös értékrendjét tartalmazza. Michael Spindelegger arról is beszámolt, hogy a miniszterelnökkel folytatott tárgyalásán a két ország kapcsolatáról is beszéltek. Fontos, hogy a Magyarország és Ausztria közötti együttműködés gazdasági szempontból is hatékony legyen, hogy az osztrák cégek előszeretettel válasszák Magyarországot beruházási célpontként - mondta, hozzáfűzve: a két országnak a kölcsönös gazdasági érdekek alapján kell építeniük a jövőt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!