Hoffmann szerint csalás, ha valaki nem maga írta a doktoriját

2012.02.02. 10:33 Módosítva: 2012.02.02. 10:50
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Schmitt Pál köztársasági elnök plágiumügyével kapcsolatban arról beszélt a Heti Válasznak, hogy ha valaki nem a saját munkáját adja be az csalás. Az államtitkár azt mondta „a tudomány szempontjai megkövetelik az idézetek, a hivatkozások és az utalások sokaságát”.

„Az embernek a saját munkáját kell beadni; minden más csalás” – mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Heti Válasznak arra a kérdésre, mit gondol a Schmitt Pál kapcsolatban felmerült plágiumügyről.

A hetilap február 2-ai számában közöl interjút az oktatási államtitkárral, az interjú végén kerül szóba a plágiumgyanú. Hoffmann erre reagálva azt mondta: a disszertáció megítélése nem az ő feladata. Hozzátetette: „a tudomány szempontjai megkövetelik az idézetek, a hivatkozások és az utalások sokaságát”.

Az interjúban szóba kerül az oktatási államtitkárság szeptemberi körleve, amely arról szólt, hogy magánokirat-hamisítást követ el az az egyetemi diák, aki sajátjaként nyújt be olyan diplomamunkát, amelyet más készített. A körlevél szerint ez akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Hoffmann erről azt mondta: a körleveket jó egy éve küldték szét az egyetemeknek, mert elfogadhatatlannak tartották, hogy egyes cégek szakdolgozatok megírására szerveződnek, és ezt a szolgáltatást hirdetik. Az államtitkár hozzátette, hogy a szakdolgozatok tisztáságával kapcsolatban nem változott a véleménye.

Korábban a Jobblikk nevű konzervatív blog is bírálta Schmittet a plágiumvád miatt. A blog, amelynek alapítói között megtalálható Navracsics Tibor jelenlegi közigazgatási és igazságügyi miniszter, azt írta, hogy az elnöki hivatal tekintélyének megőrzése érdekében Schmitt Pálnak haladéktalanul le kellene mondania.

A hvg.hu januárban arról írt, hogy Schmitt 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. A cikk szerint a köztársasági elnök 215 oldalas dolgozatából mintegy 180 oldal Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti, hivatkozás nélküli fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) még aznap visszautasította a cikk állításait. A KEH közleménye felidézte, hogy Schmitt 1992-ben „Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése” címmel írt egyetemi doktori értekezést. A közlemény szerint „a hiánypótló munkát” történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték. A KEH szerint Schmitt és a sporttörténész ismerték egymást, kutatásaik során többször együttműködtek.

Később az Index arról írt, hogy Schmitt 1992-es doktori disszertációjában a gazdaságról szóló fejezet egyes bekezdései szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann korábban publikált tanulmányának részleteivel. Heinemann neve, csakúgy mint a bolgár Nikolaj Georgievé, szerepel Schmitt Pál irodalomjegyzékében, a szövegben azonban nem jelzi sehol, hogy hosszú, az egyszerű adatismertésen tartalmilag messze túlmutató részleteket tőle idéz.

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TSK) dékánja január végén jelentette be, hogy létrejött a köztársasági elnök kisdoktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság. A bizottság vizsgálatának eredménye március 28-ára készül el.