Megegyeztek a zsidó egyházak a pénzosztásról

Idéntől a Mazsihiszen kívül a több más zsidó egyház is részesül abból az örökjáradékból, amit az állam biztosít, még egy 1999-es szerződés alapján. A pénzosztásról szóló vitában még október elején számoltunk be részletesen.

Az idén mintegy 1,8 milliárd forintot jelentő állami támogatás a katolikus egyházzal kötött, úgynevezett vatikáni szerződés mintájára készült. A pénz a kommunizmus idején államosított, ám vissza nem igényelt ingatlanok megváltásáért jár, viszont örökjáradék, vagyis akkor is kapják az egyházak, ha az ingatlanok értékét már kifizették nekik. A 90-es évek végén az összes, akkori terminus szerint történelminek nevezett egyházzal kötött ilyen megállapodást az állam. Mivel a zsidók viszonylag kevés ingatlant igényeltek vissza – hiszen a holokauszt idején lényegében megsemmisítették a vidéki közösségeket – ezért a Mazsihisznek ez az örökjáradék volt a legnagyobb bevételi forrása.

Időközben azonban több új zsidó egyház is alakult, és az új egyházügyi törvény alapján az állam a Mazsihiszen kívül még kettőt elismer. Ezzel az új egyházak és a magyar kormány szerint is új helyzet alakult ki.

Az új zsidó egyházak, és közülük leginkább a Köves Slomó rabbi vezette EMIH (Egységes Magyarországi izraelita Hitközség) bejelentették igényüket, hogy részt kapjanak az örökjáradékból. A Mazsihisz azonban nem akart osztozkodni.

Jog vagy történelem?

A Mazsihisz azzal érvelt, hogy az állammal kötött szerződésében kifejezetten ők a kedvezményezettek, és a megállapodás, mint a neve is mutatja, örökre szól. Az EMIH szerint a pénz általában jár az elkobzott zsidó ingatlanok után, és ők ugyanúgy képviselik az épületeiket vesztett zsidók örököseit, mint a Mazsihisz.

A kormány is kellett az osztozkodás kikényszerítésére

A magyar kormány annyiban szólt bele a vitába, hogy kikényszerítette a kompromisszumot. Az történt ugyanis, hogy az örökjáradék ügyében illetékes Gál András Levente (Közigazgatásai és Igazságügyi Minisztérium) államtitkár az általa összehívott zsidó kerekasztalnak utalt rá, hogy akkor utalja az állam a pénzt, ha az érintettek eldöntik, hogyan osszák el.

A magyar kormány ugyan nem szólt bele ennek módjába, de az ultimátummal lényegében sikerült kikényszeríteni, hogy a Mazsihisz lemondjon az összegnek legalább egy részéről. Az Orbán-kormány általában is törekszik arra, hogy megtörje a Mazsihisz monopóliumát a zsidók és az állam közti kapcsolattartásban, és egyéb szervezetek és egyházak is komolyabb szerepet kapjanak.

A Mazsihisz kapja, de ad belőle

A mostani megállapodás lényege, hogy a teljes örökjáradékot továbbra is a Mazsihisz kapja, ezt valószínűleg jogilag nem is nagyon lehetett volna kikezdeni az 1999-es szerződés alapján. Viszont a Mazsihisz vállalta, hogy idén 150 millió forintot továbbít az EMIH-nek, és 190 milliót az ortodoxoknak. Az EMIH-nek járó összeg 2016-ig évente 10 százalékkal emelkedik majd.

A 150 millió egyébként a kevesebb mint fele annak, amit az EMIH őszi megoldási javaslata ideálisnak tartott volna. Akkor ugyanis felmerült, hogy az 1 százalékos egyházi adófelajánlások aránya alapján osszák el a pénzt, és az EMIH körülbelül ötöde annyi adózótól kapott hozzájárulást mint a Mazsihisz (a 2010-es arány 5263 fő a Mazsihisznek és 1030 az EMIH-nek). Vagyis ez alapján idén 350 millió járt volna az EMIH-nek. Ugyanakkor az adófelajánlások száma szerinti elosztás sem teljesen objektív, hiszen például a vallásos nyugdíjasokat teljesen kihagyja ez a számítási mód, mert ők nem adóznak, így felajánlást sem tehetnek.

Kárpótlási ügyben is megoldás született az idén

Január elején a kormány megállapodott Mazsökkel (Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány) a holokauszt túlélőknek járó kárpótlás elszámolási rendszeréről is, így az itt visszatartott állami pénzt is ki lehet fizetni. A vita elsősorban a külföldön élő magyar túlélők támogatásának elszámolásáról folyt, mert a kormány nem találta átláthatónak az ezt intéző, New York-i székhelyű Claims Conference elszámolását. Az ezzel kapcsolatos vitáról írt cikkünket itt olvashatja el.