Új paktum készül a Vatikánnal

Az új alkotmányra és az új adótörvényekre hivatkozva akarja újraírni az Orbán-kormány a Magyarország és a Vatikán kapcsolatát szabályozó nemzetközi szerződést, amely 1997 óta stabil jogi hátteret adott a katolikus egyház hazai működéséhez.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes január 26-án találkozott Dominique Mamberti érsekkel, a Vatikán külügyi kapcsolatokért felelős titkárával. A Vatikánban tartott megbeszélésen az MTI híradása szerint megállapították, hogy mind a Szentszék, mind Magyarország szükségesnek tartja a korábbi megállapodás átalakítását, illetve készek új megállapodást kötni.

Semjén a Vatikáni Rádiónak már határozottabb kijelentést tett: szerinte nemcsak leporolni kell a másfél évtizedes, Horn Gyula miniszterelnöksége idején létrejött szerződést, hanem újat kell kötni. Semjén és Mamberti érsek meg is állapodott arról, hogy mindkét részről delegációt neveznek a tárgyalások lefolytatására.

Semjén Zsolt rádióinterjújában az egyházfinanszírozást és az egyházi kézben lévő oktatást, az eredeti szerződés két alapvető részét nevezte meg, mint módosításra szoruló részekként.

Kevesebb adóból kevesebb jut az egyháznak

A miniszterelnök-helyettes azzal indokolta a változtatás szükségességét, hogy az egykulcsos adó bevezetése miatt az egyházak számára felajánlható személyi jövedelemadó egy százalékának összege is jelentősen csökken. Tény, hogy az új adótörvények és a gyerekek után járó adókedvezmény miatt mintegy 500 milliárdos visszaesés mutatkozik az szja-bevételekben, ezért az egyházaknak adható százalék is kevesebb lesz. Az egyházak, különösen a katolikusok már tavaly tavasszal jelezték, hogy számukra komoly érvágást jelent az Orbán Viktor által szorgalmazott egykulcsos rendszer, különösen azért, mert a felajánlók száma az elmúlt években nem növekedett.

A miniszterelnök helyettese arra nem tért ki, hogy az 1997-es szerződés lehetőséget adott a kormánynak arra, hogy a magánszemélyek felajánlásait további egy százalékkal megtoldja. Semjén most csak annyit mondott, olyan finanszírozási konstrukció kidolgozására van szükség, amely megőrzi az egyháztámogatások értékét, és ellenáll a mindenkori gazdaságpolitika lépéseinek. Semjén szerint a lényeg, hogy az egyházat ne érje hátrány.

Semjén azt mondta, hogy a közoktatási intézmények állami kézbe vétele miatt is nyomós ok a vatikáni szerződés megújítására. A KDNP elnöke szerint az új közoktatási törvény miatt értelmezhetetlenné válik az a szabályozás, amely az önkormányzati fenntartású iskolák támogatásához köti az egyházi kezelésű intézmények költségvetési támogatásának mértékét. Az oktatási intézmények támogatásának az eddigieknél direktebb megfogalmazású kétoldalú szabályozása viszont azzal a veszéllyel járhat, hogy nemzetközi szinten „betonozhatnák be” az iskolaügy egyházi területét.

Egyházügyi kérdésekben jártas forrásaink szerint az új vatikáni szerződés megkötése alkalmat adhat majd Orbán Viktornak, hogy a jelenlegi európai diplomáciai elszigeteltségét megtörje, és a magas szintű szerződéssel a kereszténydemokrata Semjén Zsolt is felülírhatja az MSZP-s miniszterelnök kézjegyét viselő alapszerződést a Szentszékkel.

Horn szerződése csillagos ötösre sikerült

Az eredeti szerződést, vagyis „a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről” szóló megállapodást 1997. június 20-án írta alá Horn Gyula akkori miniszterelnök és Angelo Sodano bíboros, a Vatikán miniszterelnöke. A jogi szabályozás néhány héttel az első Orbán-kormány hivatalba lépése előtt, 1998. április 3-én lépett hatályba, és kapóra jött a szocialistáknak is, hogy lerázzák magukról az egyházellenesség vádját. A tárgyalásokat Platthy Iván címzetes államtitkár által vezényelte le.

A szerződés, amelyet még a Semjénnel készült rádióinterjúban is csillagos ötösre minősítettek, hosszú távon rendezte a katolikusok államosítással elvett ingatlanjaiért járó kárpótlás diplomáciai feszültséget okozó kérdését, és kidolgozta a működési költségek fedezésére szolgáló rendszert is. A Horn-kormány idején fogadták el azt is, hogy az egyház az általa fenntartott közoktatási intézmények után „ugyanolyan szintű pénzügyi támogatásban részesüljön”, mint a hasonló intézményeket működtető állam és önkormányzat, valójában az egyházi iskolák a fenntartásukhoz szükséges teljes összeget az államtól kapják.