Állami hátszél a katolikus jogászképzésnek

Szeptembertől csak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) lehet állami ösztöndíjas, azaz államilag támogatott jogászképzésre jelentkezni. Mint január elején kiderült, a korábbi 800 államilag támogatott férőhely helyett idén szeptembertől már csak 100 újonnan felvett jogászhallgató képzését finanszírozza az állam.

A január 20-án nyilvánosságra került idei intézményi keretszámokból vált világossá, hogy a 100 férőhelyen az ELTE és a Pázmány jogi kara osztozhat fele-fele arányban, míg a vidéki jogászkarok szeptembertől már csak tandíjas képzésre vehetnek fel hallgatókat.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tavaly szeptemberben még úgy nyilatkozott, hogy az olyan fontos szakokon, mint a jogász és a közgazdász, továbbra is maradnia kell államilag finanszírozott helyeknek, hozzátéve, nem tartják helyénvalónak, hogy csupán költségtérítéssel tanulhasson valaki például jogásznak.

Miért pont a Pázmány?

Az országban nyolc felsőoktatási intézményben lehet jogászképzésre jelentkezni: a budapesti ELTE, a Pázmány és Károli Gáspár Református Egyetem mellett vidéken, a Miskolci Egyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen.

A felsőoktatási szakemberek azóta is találgatják, miért éppen a két budapesti egyetem kapta a minimális állami kvótát. Egy sajtótájékoztatón Hoffmann Rózsa a következőkkel indokolta a döntést: "Nem a vidék ellen irányult, hanem a nagy hagyományokkal rendelkező ELTE, és a növekvő hagyományú Pázmány Péter Katolikus Egyetem javára szolgált a döntés."

Az Index közvetlenül is a Nemzetierőforrás-minisztérium oktatási államtitkárságához fordult, hogy indokolják meg, milyen minőségi mutatók vagy egyéb szempontok alapján született ez a döntés. Az államtitkárság válasza szerint a jogászképzés keretszámainak elosztásánál két lehetőség közül kellett választaniuk: vagy szétaprózzák a rendelkezésre álló 100 helyet, vagy „egy-két képzési központnak” adják. A tárca és a javaslattevő szakértők, testületek végül az utóbbi mellett döntöttek.

A Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár által küldött e-mailben az olvasható, hogy "a jogászképzés fellegváraként számon tartott ELTE kiválasztása nem szorul magyarázatra. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem esetében pedig a Vatikáni szerződés, valamint a minőségi oktatás feltételeinek megléte volt az indok". (Az 1997-ben kötött szerződés értelmében a katolikus felsőoktatási intézmények az államiakkal azonos támogatásban részesülnek.)

Az államilag finanszírozott joghallgatók számának alakulása
Év	Hallgatók száma	Arány
2002	1870	100 százalék
2003	1729	92 százalék
2004	1760	94 százalék
2005	1446	77 százalék
2006	1429	77 százalék
2007	1207	65 százalék
2009	1105	59 százalék
2009	990	53 százalék
2010	836	45 százalék
(Forrás: Magyar Rektori Konferencia 2010-es összefoglalója)

Legalább 1200 jogász kellene

"Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a 100 finanszírozott hellyel az állam egyáltalán nem támogatja a jogászképzést, ez legfeljebb szimbolikus lépés. Az országban nyolc jogi karon kilenc képzési helyen egy-egy évfolyamon 3-4 ezer hallgató tanul jogot, háromnegyedük már most is saját költségén" – mondta az Indexnek Szabó Imre, a Szegedi Tudományegyetem jogi karának dékánja. Miután a 100 állami ösztöndíjas hely alig számít valamit, Szabó Imre úgy látja, ezzel nem tettek különbséget a karok között. Az, hogy az állami kvótát az ELTE és a Pázmány kapta, a dékán szerint szubjektív döntés eredménye, amelynek semmi köze a karok valós teljesítményéhez. Az egyetemi rangsorokban a SZTE-n kapott jogi diplomák értéke mindenütt magasabb, mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, jegyezte meg Szabó Imre. A professzor utalt azokra a felmérésekre is, amelyek szerint az állam működéséhez évente körülbelül 1200 frissen végzett jogászra lenne szükség. "Ha az állam működtetése a kormányzat feladata, akkor azt mondhatjuk, hogy a kormány ennek a kötelezettségének nem tesz eleget."

A szegedi jogi kar dékánjának állítását alátámasztja a Magyar Rektori Konferencia Jogi és Igazgatási Szakbizottságának 2010-es elemzése is. A tanulmány szerint az állami funkciókhoz kapcsolódó munkakörökben foglalkoztatott jogászok száma mintegy 34 ezer fő, míg a munkaerő-piacon dolgozó jogászok megközelítik a 20 ezret. Azaz mintegy 55 ezer szakember utánpótlásáról kellene gondoskodnia a jogtudományi képzésnek, ami éves bontásban annyit jelent, hogy 1570 joghallgatónak kellene végeznie.

Mit mutatnak a rangsorok?

A tavalyi felvételinél a jogász szak a nappali, illetve államilag támogatott képzésre jelentkezőket tekintve a hatodik legnépszerűbb képzés volt, az alap- és osztatlan képzések közül viszont a jogász szak a második legnépszerűbbnek (4645 elsőhelyes jelentkező) számított.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogász szakára felvételizők száma*
Év	Összes jelentkező	Felvettek száma	Ponthatár
2008	1268	402	404
2009	1902	399	426
2010	1694	343	426
2011	1537	356	427
* Osztatlan, nappali, államilag finanszírozott képzési forma.
(Forrás: Felvi.hu)

A felsőoktatási rangsorok adatai alapján nem lehet egyértelműen megindokolni, hogy az ELTE mellett miért pont a Pázmány jogi kara lett az az intézmény, amely az 50 állami ösztöndíjas hallgatót veheti fel. Az adatok az oktatási államtitkárság indoklását is nehezen támasztják alá, miszerint a minőségi oktatásnak is köszönheti a Pázmány a támogatott férőhelyeket.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász szakára felvételizők száma*
Év	Összes jelentkező	Felvettek száma	Ponthatár
2008	1039	148	384
2009	1443	161	411
2010	1480	144	417
2011	1371	106	419
* Osztatlan, nappali, államilag finanszírozott képzési forma.
(Forrás: Felvi.hu)

A Felvi.hu felsőoktatási rangsorának legutolsó, 2010-es összehasonlítása szerint a minősített oktatókat (azaz a kandidátus vagy PhD-, DLA-fokozattal rendelkező tanárokat) tekintve az első helyen az ELTE szerepel, utána a szegedi egyetem, míg a Pázmány az összesítésben csak a harmadik helyet foglalja el.

Az egy minősített oktatóra jutó nappali tagozatos hallgatók számának rangsorában a két budapesti egyetem jócskán hátra, a nyolcadik és a tizedik helyre került: míg az ELTE-n 44, a Pázmányon 46 diákra jut egy minősített oktató. A teljes munkaidőben dolgozó tanárokat tekintve viszont némileg jobb a helyzet: az ELTE jogi kara a harmadik, a Pázmány pedig a hetedik helyre került.

Külföldön az ELTE és az SZTE diplomája a legelismertebb

Fontos minőségi mutató az adott intézmény diplomájának külföldi megítélése is. Erre vonatkozóan csak 2009-es adat található a Felvi.hu-n. Eszerint a jogi és igazgatási képzési területen az ELTE jogi karán szerzett diplomák külföldi megítélése a legjobb, amelyet a szegedi és a debreceni egyetem követett. A Pázmány itt a negyedik helyen végzett. A diplomák itthoni megítélésében az ELTE és a Pázmány még hátrébb, a második és az ötödik helyen szerepelt.

A felvettek pontátlagában viszont az első két helyre került a két intézmény a 2010-es adatok szerint: az ELTE-re jelentkezők átlagosan 443, a Pázmányra felvételizők 436 ponttal rendelkeztek.

Egy másik felmérés jól mutatja azt, hogy míg az ELTE jogi karát az ország minden részéből szívesen választják a felvételizők, addig a vidéki jogi karokhoz hasonlóan a Pázmány jogi kara is inkább regionális szerepet tölt be, azaz legnagyobb részben Budapestről és a Közép-magyarországi régióból verbuválja a hallgatókat.

Máshol is hátul 

A Felvi.hu rangsorát közlő HVG Diploma legutolsó, 2012-es listájában az összesített kari rangsort az oktatók és a hallgatók teljesítménye alapján állították össze. A jogi képzések rangsorolásában az oktatók kiválóságát tekintve a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara lett az első, míg az ELTE a második, a Pázmány jogi kara viszont az összes jogi képzést nyújtó felsőoktatási intézmény közül a nyolcadik helyre került, és csak a debreceni jogi kart és a Corvinus Közigazgatás-tudományi Karát előzte meg.

Oktatók kiválósága a jogi, igazgatási képzési területen
Intézmény neve	Rangsor
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar	1
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar	2
Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar	2
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar	4
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar	4
Rendőrtiszti Főiskola	6
Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar	7
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar	8
Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar	9
Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar	10
(Forrás: HVG Felvi rangsor)

Teljesen más eredményt hozott viszont a hallgatók kiválósága: itt az ELTE végzett az első helyen, második lett viszont a Pázmány.

A felsőoktatási rangsorokon túl, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2004-től úgynevezett párhuzamos akkreditációs vizsgálatokat végzett a különböző felsőoktatási intézményekben folyó azonos képzések egyidejű értékelésére. Erre a megmérettetésre az egyetemek pályázhattak, amelyeket külföldi szakértők bevonásával bíráltak el.

2006-ban az összesen 32 pályázatból 17 egyetemi képzés kapta meg a "Kiválósági hely" címet öt évre. A jogi képzések közül a kiválósági hely címet az ELTE, valamint a szegedi, a miskolci és a pécsi jogász szak kapta meg, a Pázmányon csak a Jogbölcseleti Tanszék kapott ilyen elismerést.