Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

A buddhisták lehetnek az új zsidók

2012.02.10. 14:16
A meglévő 14 mellett 17 további felekezet kaphat egyházi státuszt, ha a parlament rábólint az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága pénteki ülésén elfogadott indítványra. Az öt, állami elismerésre jelölt buddhista egyház egyikéért a kínai nagykövet lobbizott.

Az Országgyűlés 2011. december 30-án fogadta el az új egyházügyi törvényt, miután a pár hónappal korábbi verziót az Alkotmánybíróság decemberben az utolsó pillanatban történt módosítások miatt megsemmisítette. Az új törvény egyebek mellett húsz éves magyarországi, vagy százéves nemzetközi működést ír elő az elismerés feltételeként, ám a kivételezett egyházi státuszú felekezetek rövid sora miatt a kormányra komoly nyomás nehezedetta módosítás érdekében.

Normatív szabályozás helyett politikai döntés

A jelenleg elismert magyarországi egyházak:

Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezet.

Az új, 17-es lista

Magyarországi Metodista Egyház, Magyar Pünkösdi Egyház, Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, Erdélyi Gyülekezet, Hetednapi Adventista Egyház, Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, Magyarországi Iszlám Közösség, Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, a Tan Kapuja Buddhista Egyház, a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség, a Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösség, a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség.

Kormánypárti politikusok már az új törvény elfogadásakor hangoztatták, hogy várhatóan tucatnyi új egyházzal bővülhet az államilag elismert felekezetek sora. Az új szabályozás ugyanis, bár lehetővé tette, hogy az egyházi státuszért folyamodó csoportok a februári parlamenti döntésig továbbra is egyházként működjenek, nem változtatott a nyáron elismert 14 egyház istáján. Az egyházi státusz nélkül maradó felekezetek a módosítás után már csak egyesületként tevékenykedhetnek.

Az egyházi törvénnyel kapcsolatos kritikák elsősorban arra irányultak, hogy míg korábban az egyházi státuszról – a jogszabályoknak való megfelelés alapján, azaz normatív módon – a bíróságok döntöttek, januártól a hatáskör átkerült a kérdésről kétharmaddal határozó Országgyűléshez. A jogalkotó az egyházzá válás folyamatának részeként egy bonyolult feltételrendszert állított fel.

Mi számít hitvallásnak és rítusnak?

A szabályoknak való megfelelést az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága vizsgálta, és a bizottság nyújtja be a módosításról szóló törvényjavaslatot is. Lukács Tamás, a testület kereszténydemokrata elnöke januárban bejelentette, hogy a 82 kérelmező közül 32 felelt meg a formális előírásoknak.

A jogszabály azonban jogilag nehezebben megragadható előírást is támaszt: a szervezetnek a tanítása lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal is rendelkeznie kell. A bizottság ezért a törvénynek megfelelően állásfoglalást kért a Magyar Tudományos Akadémiától.

A Hámori József agykutató vezette héttagú bizottság – melynek teológus, kánonjogász, jog- és egyháztörténész valamint fizikus tagja is volt – azonban nem nyilvánított véleményt az egyházakról, mert álláspontjuk szerint – az akadémiai törvénynek megfelelően – az intézmény hatásköre nem terjed ki államigazgatási  kérdésekre. Lukács mégis az eheti frakcióülés elé terjesztett egy szűkített listát, ami 17 szervezet kérelmét tartja támogathatónak.

Kína ringbe szállt

Reinkarnáció csak állami engedéllyel

A Kínai Népköztársaság valláspolitikáját a Tibet-kérdés buddhizmussal kapcsolatos vetületei miatt mindig is kiemelt érdeklődés övezte. Az új lámák személyének megállapításával kapcsolatos hatásköri villongás, vagy a pápa helyett Pekinghez hű alternatív római katolikus egyház léte sokat szerepelt a nemzetközi sajtóban.

A legnagyobb visszhangot azonban mégis az váltotta ki, amikor a saját útját járó félkapitalista-államszocialista rezsim a dalai láma tekintélyének csökkentése érdekében 2007-ben törvényt hozott arról, hogy a Kínán kívül élő buddhista szerzetesek (mint az önkéntes száműzetésben élő dalai láma) csak Peking engedélyével születhetnek újjá.

Pénteken összeült a parlamenti szakbizottság,  ahol a kormánypárti tagok megszavazták, hogy Lukács 17-es listáját terjesztik az Országgyűlés elé. A kedvezményezettek között a várakozásoknak megfelelően szerepel a Magyarországi Metodista Egyház is, melynek egyházi státuszáért a szintén metodista Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is lobbizott.

Az egyházkérdés azonban nem csak az amerikai diplomácia számára szívügy: információink szerint a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyházért a kínai nagykövet asszony, Gao Jian lobbizott. Kérdésünkre a Kínai Népköztársaság nagykövetsége megerősítette, hogy támogatják a chanbuddhisták kérelmét. Az egyházi elitklubba a mostani körben már a krisnások is bejuthatnak.

Lukács Tamás az Indexnek elismerte, hogy "nemzetközi szervezetek magyarországi képviselői" közbenjártak egyes egyházakért, és természetesnek nevezte, hogy a végső döntés során a jogalkotó "egyház-, kül- és nemzetpolitikai érdekeket" is figyelembe vesz.

Ki a Fidesz-konform buddhista?

Gondot csak az okozhat, hogy a fajsúlyos támogatóval rendelkező chanbuddhisták mellett további négy, itthon nagyobbnak és tekintélyesebbnek számító buddhista közösség szerepel a Lukács-féle szűkített listán: a Tan Kapuja buddhista Egyház, a Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség, a Gyémánt Út Buddhista Közösség és a Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség.

000 Hkg1493441
Fotó: Tang Chhin Sothy

Márpedig öt buddhista szervezetet nem lesz könnyű lenyomni az egyházügyben meglehetősen finnyás képviselők torkán (vélhetően a könnyebb emészthetőség végett szerepelnek egy soron a bizottsági javaslatban). Amikor ugyanis a nyáron kiderült, hogy az automatikusan elismert egyházak listáján három zsidó felekezet is szerepel, a parlamentben a jobbikos Novák Előd azonnal lecsapott a lehetőségre, hogy felhánytorgassa a vélt aránytalanságot.

A jogalkotó azonban a saját maga által kreált helyzet rabja: ha a Kína által preferált (az Index információ szerint egyébként komoly hitéleti tevékenységet folytató) chanbuddhisták egyházi státuszt kapnak, de valamelyik jobban ismert és nagyobb buddhista felekezet nem, túlságosan kidomborodna az új egyházügyi szabályozás politikai jellege.

Nem kellenek a szakadár kisegyházak

Hasonló, de kisebb gondot jelentettek az adventisták. A közösség 1975-ben szakadt ketté: a Hetednapi Adventista Egyházból ekkor vált ki a Keresztény Advent Közösség. Lukács és a bizottság listáján azonban csak a Hetednapiak maradtak rajta, miközben a különbségtétel oka cseppet sem világos.

Ugyanez a helyzet a metodista egyházakkal. Míg a Magyarországi Metodista Egyháznak a jelek szerint sikerül kilobbizni az állami elismerést, az abból a 70-es évek végén kivált, Iványi Gábor lelkész vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek erre esélye sem volt.

Visszajöhetnének a szcientológusok?

A szabályozás nem titkolt célja volt, hogy a Szcientológia Egyház ne kaphasson állami elismerést, ne illessék meg az azzal járó adózási és egyéb kedvezmények. A törvény hatályos verziójában ezt annak a klauzulának kéne biztosítania, mely szerint csak olyan szervezet kérhet egyházi státuszt, mellyel kapcsolatban nem merült fel nemzetbiztonsági kockázat.

Xenu PWNS God over HB 5043 by lsmjr bluzone20

A gond csak az, hogy bár az NBH évkönyveiben minden valószínűség szerint a Szcientológia Egyházra utalva beszélnek kockázatról, a szervezetet soha nem nevezik néven. Így formai akadálya elvileg nem lenne, hogy a szcientológusok is elismert egyházzá váljanak. A bizottsági listán persze nem szerepelnek, és a parlament se valószínű, hogy megszavazná nekik a státuszt.

A státusz: kegy

Lukács Tamás az Indexnek elismerte, hogy az egyházi státusz megítélése kegy: mint mondta, az állampolgárok vallásszabadságát nem az általuk preferált vallási szervezet jogi helyzete biztosítja, és a '94-es egyházügyi törvényhez képest valójában liberalizálódott a szabályozás, mivel már tíz ember is alapíthat vallási egyesületet. Kiemelte azt is, hogy a kiemelt egyházak intézménye nem magyar kuriózum, számos más európai országban létezik, és visszaállításával a jogalkotó csak az 1947-ben megszakadt közjogi hagyományt folytatja.