Jönnek a fix közlekedési bírságok

Az áprilisban hatályba lépő új szabálysértési törvényhez kapcsolódva a kormány rendeletben szabályozza egyes közlekedési szabálysértésekhez tartozó helyszíni és szabálysértési bírságokat. A kormany.hu-ra frissen feltett rendelettervezet (pdf) több gyakori szabálysértés esetére is fix mértékű, a jelenleg kiróhatónál 30-50 ezer forinttal magasabb bírságokat vezetne be.

A gyorshajtás és a piroson áthajtás nem olyan veszélyes?

A dokumentum indoklása szerint azért van szükség a mérlegelés nélkül alkalmazandó bírságösszegek bevezetésére, hogy "a szubjektív elemeket kizárva kizárólag a cselekmény társadalomra való veszélyességi fokára, a közlekedési szabályok gyakoriságára figyelemmel kerüljön sor a bírság kiszabására".

A tervezet szerint azokra a szabálysértésekre vezetik be a fix bírságokat, ahol azok gyakorisága és súlyossága azt indokolja. Az alkotók abban bíznak, hogy a rögzített összegű bírság erősíti a jogbiztonságot, viszont érdekes módon a gyorshajtás és a tiltott jelzésen áthajtás nem szerepel a kiemelt körben.

Tiltott előzés: 70.000

A jogosítvány nélkül vezetőket a tervezet szerint helyszíni bírsággal 50, egyébként 150 ezer forintra kell büntetni (ez eddig 100 ezer forint volt). Érvénytelen műszakijú autóval való közlekedés esetén a bírság mértéke attól függene, hogy milyen rég járt le az engedély: 1 és 3 hónap között 70, 3 és 6 között 80, azon túl 100 ezer forint lesz a pénzbírság. Helyszíni bírság esetén ugyanezért 30, 40 vagy 50 ezret kell majd fizetni. Az Index munkatársainak tapasztalatai szerint ezt eddig egy szóbeli figyelmeztetéssel, vagy 20-30 ezer forintos bírsággal is meg lehetett úszni.

Az elsőbbségre és előzésre vonatkozó szabályok megszegői helyszíni bírságként 30, más esetekben 70 ezer forintos bírságra számíthatnak, a maximuma eddig 50 ezer volt. A kanyarodási szabályok megsértőit a helyszínen 40 ezer, szabálysértési eljárás esetén 80 ezer forintra büntetnék. Aki tiltott helyen (autópályán, autóúton, vasúti átjáróban, egyirányú utcában stb.) megfordul, vagy megsérti az autópályára való rákanyarodás megfordulás szabályait, azt a helyszínen 50, egyébként 100 ezer forintra büntetik; a hatályos rendelet szerint a bírság plafonja ezekre most 50 ezer Ft.

Szmogriadó megsértése: 80.000

A megkülönböztető fény-és hangjelzést adó készülék jogosulatlan használatáért, a helyszínen 40, egyébként 80 ezer forint lesz a bírság. Majdnem ennyit (30-70 ezret) fizethet az is, aki engedély nélkül szirénát vagy fényhidat tart a kocsijában.

A szmogriadó esetén elrendelt korlátozások megsértői 40 ezres helyszíni, vagy 80 ezres szabálysértési bírságra számíthatnának, ha a rendeletet a kormány elfogadja.

Miért csökkent a halálos áldozatok száma?

A közlekedési szabályok területén 2007-ben jelentek meg a fix összegű, például az üzembentartó objektív felelőssége körében alkalmazott közigazgatási bírságok. Ezek azok az esetek, amikor nem állapítható meg a sofőr személyazonossága, és a jármű üzembentartója ellen indul eljárás. A fix bírság hátránya, hogy nem tudja figyelembe venni az eljárás alá vont személy anyagi helyzetét, az előnye viszont, hogy lényegében automatikus, ami csökkenti a visszaélés veszélyét és a költségeket.

A rögzített mértékű bírságok bevezetése óta csökkent a halálos balesetek száma. Arra, hogy ebben milyen más tényezők hatottak ténylegesen közre, nincsenek tudományosan megalapozott vizsgálatok. Hollán Miklós, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa szerint azonban ez a tapasztalat mindenképpen arra sarkallhatta a jogalkotót, hogy ezt a módszert a szabálysértési jog területén is alkalmazza.

Nincs összhangban az új törvénnyel

A büntetőjogász ugyanakkor érthetetlennek nevezte, hogy miért kell egyidejűleg egyes szabálysértésekre fix bírságot is bevezetni, ha az új szabálysértési törvény egyik célja a jogalkalmazók, adott esetben a rendőrségi szabálysértési előadók mérlegelési jogkörének kiterjesztése. Így ugyanis a fix bírság "idegen test" maradhat a szabálysértési jogban.

Hollán szerint felmerül, hogy ezeket is inkább közigazgatási eljárásként kéne rendezni. A mostani megoldással a jogalkotó által elérni kívánt előny viszont az lehet, hogy a szabálysértési bírság átváltható elzárásra, míg a közigazgatási nem. A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogalkotónak az engedély nélküli gépjárművezetés megítélését úgyis újra kell majd gondolnia, mivel a cselekmény az új Btk. koncepciójában (szerinte egyébként vitathatóan) már bűncselekményként szerepel.