no

Debrecenben tilos a vészlyukasztás

2012.02.24. 06:53
A Debreceni Közlekedési Vállalat (DKV) kisebb vagy nagyobb sikerrel, de minden évben előrukkol valamilyen újítással a célból, hogy csökkentse azt az évenkénti több százmillió forintot, amit a bliccelés miatt elszenved. Most itt a legújabb spanyolviasz: vészlyukasztás-ellenes jegykezelők.

A bliccelők ellen mindenki másképp harcol. Amíg a BKV az aluljárókra szabadítja ellenőr seregeit, addig Debrecenben majd' minden év hoz valami újat, aminek a városi közvéleményben aztán nagy visszhangja lesz. Debrecenben a technikai korszerűsítésre, vagy cseles praktikákra esküsznek. Utóbbinak jó példája az első ajtós felszállás. Ez a metódus egyébként például Miskolcon már több éve jól működik. Ott, ha valaki a hátsó ajtón száll fel, a vezető a mikrofonon keresztül felszólítja, hogy fáradjon előre bemutatni a jegyét, bérletét. Ha nem teszi, addig nem indul a busz, míg le nem száll, kvázi a népharaggal kell szembenéznie.

Debrecenben ez 2009. november 9-én kezdődött. Bizony, időbe telt, míg a cívisek megszokták a néha igencsak kényelmetlen, körülményes módszert. Torlódott a tömeg az első ajtónál, aminek sem a nyugdíjasok, sem a kisgyerekesek nem örültek. A leszállni vágyó utasoknak pedig a jármű belsejéből főtt a fejük a lassú leszállás miatt. A DKV valamelyest könnyített a helyzeten azzal, hogy a szabály 7 és 8 óra, valamint 15:30 és 16:30 közt nem volt érvényes. Fél év elteltével jöttek az első kimutatások, és velük a csalódás: az új rendszer nem csökkentette a jegy nélkül utazók számát. 2010-ben következett a mustra, néhány hétig Debrecent is elárasztották az ellenőrök.

Az azóta eltelt két évben már állítólag jobb statisztikákat produkált az első ajtós rendszer, legalábbis Csohány Andreától, a közlekedési vállalat kommunikációs előadójától ezt az információt kaptuk. A DKV azonban nem elégszik meg ennyivel. 2011 decemberében ugyanis saját forrásból elindította a villamosok és trolibuszok jegykezelő rendszerének korszerűsítését, 25 millió forintért. Jelenleg 7 villamosban, és 18 trolibuszban végezték el a cserét, március végéig valamennyi régi jegylyukasztót lecserélik.

Az újítások több szempontból is hasznosak. Csohány Andreától megtudtuk, hogy a készülékek "szinkronizálva vannak a járművekkel, így a vonaljegy érvényesítésekor a jegyre pecsételik a jármű pályaszámát, és a dátumot" (év, hónap, nap, óra, perc, másodperc). Továbbá megalapozzák az időalapú jegyek bevezetését, egy olvasófej beépítésével pedig az elektronikus kártyákat is kezelni tudják majd. Persze ez csak a jövő zenéje. Az első városi hírek továbbá arról szóltak, hogy a blokkoló funkciónak köszönhetően az új készülékek szinte teljes mértékben megakadályozzák a vészlyukasztást, a bliccelésnek azt a fajtáját, amikor valaki egy kezeletlen jeggyel áll a lyukasztó mellett, és csak akkor cselekszik, amikor meleg a pite.

Azzal kapcsolatban, hogy az új technika valóban teljes mértékben képes kiszűrni a vészlyukasztást, erős kétségek merülnek fel. A készülékek tudniillik – ha csak a bliccelés megakadályozását nézzük –, ellenőr nélkül, önmagukban mit sem érnek. A blokkoló funkció lényege, hogy felszállás után kis idővel a vezető lezárja a lyukasztókat, amik így a következő megállóig nem lyukasztanak. Aki első szándékra nem kezel, az ellenőrök karjaiba fut. Ez nem hangzik rosszul, a gond viszont ott van, hogy a blokkoló csak akkor ér bármit is, és csak akkor használják, ha ellenőrök szállnak fel a járműre. A várva várt sikerhez tehát elengedhetetlen az ellenőrök számának növelése, az ellenőrzések gyakorítása.

Erre bizony lenne igény. Az elmúlt napokban ugyanis kis túlzással vadásztunk az ellenőrökre, elhitetve magunkkal, hogy bliccelünk. Sportot űztünk a vészlyukasztásból, illetve űztünk volna. És biztosan csak a vakszerencsének köszönhető, de egy ellenőrbe sem botlottunk bele. Jegyünk teljesen szűz maradt, a blokkoló funkció nem léphetett érvénybe. Mikor térül így meg a 25 millió forint?

A technika és a félmegoldás eszerint célravezetőbb és jobb, mint az ellenőrök, akik puszta jelenlétükkel a tisztességes utazásra szólítanak fel. Úgy néz ki tehát, hogy Debrecenben sem találják a bliccelés ellenszerét. Persze biztosat csak azután mondhatunk, ha az új műszerek hatékonyságáról lesznek eredmények. Ki nevet végén? A becsületes tömegközlekedők biztos nem. És ismerjük a sablonszöveget: a bliccelők által okozott bevételkiesés a fizető utasokat terheli.