Mária
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

A gyászoló szülőknek kedvezne az új Ptk.

2012.02.25. 15:24
A családtagok közötti pénzügyeket is átrendezné az új Polgári törvénykönyv tervezete. Az átalakuló öröklési sorrendben az elhunyt szülei az özvegy mellé kerülnének, vele viszont a gyerekeknek kellene osztozniuk. A kitagadási okok listája a hálátlansággal bővülne. A tartásdíjrendszert is megváltoztatná az új kódex: csak azt a felnőttet kellene eltartani, aki nem maga tehet szegénységéről.

Lényeges pontokon írná át az öröklési szabályokat a készülő új Polgári törvénykönyv társadalmi vitára bocsátott tervezete. A törvényes öröklés sorrendjének megváltoztatása a gyerekek rovására az özvegyet, az özvegy rovására pedig az elhunyt szüleit hozza a mostaninál kedvezőbb helyzetbe. A hatályos Ptk. szerint ha az elhunytnak volt gyereke, egyedül ő örököl, az özvegyre csupán a vagyon haszonélvezete száll. Az új változat a haszonélvezetet egyedül arra a lakásra korlátozza, ahol a házaspár élt, viszont kimondja, hogy a hagyaték többi részéből az özvegy egy gyerekrésznyit megkap (tehát ha például egy gyerek van, akkor a felét, ha kettő, akkor a harmadát).

Ha az elhunyt után se gyereke, se unokája nem örökölhet (például mert nem is születtek, vagy érdemtelenné váltak az öröklésre), akkor a hatályos törvény szerint az özvegy örököl mindent, és az elhunyt szülei csak ezután következhetnek. Az új Ptk-tervezet azonban gyerek és unoka hiányában csak a lakást és annak berendezési tárgyait adná az özvegynek, akinek a maradék vagyonon osztoznia kellene az elhunyt szüleivel.

000 139414282
Fotó: -

Az özvegyek számára előnyös változás lenne viszont, hogy az öröklött haszonélvezeti jog halálukig kitartana, a mostani szabályozással ellentétben nem veszítenék el azt, ha újraházasodnak.

Hálátlan gyereknek nem jár örökség?

Bővítené a kitagadási okok listáját az új Ptk: az örökhagyó kitagadhatná nagykorú gyerekét „a vele szemben tanúsított durva hálátlanság” miatt. Értelemszerűen kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót. Az új Ptk. még azt a különleges esetet is szabályozná, amikor az örökhagyó és az örökös közös balesetben vagy más hasonló veszélyhelyzetben halnak meg. Úgy rendelkezik, hogy ilyenkor nem számít a halál beálltának sorrendje. Ezt azt jelentené, hogy hiába él tovább néhány perccel az örökös, nem az ő örököseire száll tovább a vagyon.

A végrendelkezés szabályai is változnának. Az új Ptk. szerint a végrendeletben megszabott feltételek a jövőben nem csak akkor számítanának érvénytelennek, ha érthetetlenek, lehetetlenek vagy ellentmondásosak, hanem akkor is, ha „nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköznek”.

Szóbeli végrendeletet az új tervezet szerint is csak az tehetne, aki életveszélyben van, viszont az ilyen végrendelet a mostaninál hamarabb  - három hónap helyett harminc nap alatt - évülne el. Ha az örökhagyó a vészhelyzet megszűnése után harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet, de ezt nem tette meg, akkor a szóbeli végrendelet hatályát veszti.

Inkább pénz, mint összeköltözés

Arra, hogy szülők is kérhetnek tartásdíjat gyerekeiktől, sokan csak azután figyeltek fel, hogy  az Alaptörvénybe bekerült: „nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni”. A szülőtartás ugyanakkor nem volt újdonság, a hatályos családjogi törvényben régóta szerepel, rokontartás cím alatt. Az új Ptk. viszont a rokontartásról szóló szabályok egy részét is át fogja írni.

Rokonaitól az kérhet tartásdíjat a hatályos törvény szerint, aki magát nem tudja eltartani, és nincs tartásra kötelezhető házastársa. Az új Ptk. ezt a szabályt az önhibáján kívül kifejezés betoldásával pontosítaná, vagyis a rokontartással csak azok élhetnének, akik nem maguk tehetnek arról, hogy nem tudják eltartani magukat. Valószínűleg ezzel azt próbálják megakadályozni, hogy a rokonain próbáljon meg élősködni az, aki tudna dolgozni, csak nem akar.

A hatályos törvény is kimondja, hogy nem kaphat tartást az a felnőtt, aki arra érdemtelenné vált. Az új Ptk. részletezné is, mi számít ennek: ha valaki „súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít” azzal szemben, akitől pénzt kért, vagy ha valaki olyan életvitelt folytat, amely miatt az eltartását nem lehet elvárni.

A szülők esetében azonban kivételt tesz a törvény, itt nehezebb érdemtelenségre hivatkozva kibújni a fizetés alól. „Ha a szülő a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére” – fogalmaz a Ptk-tervezet.

A tartásdíj fizetésének módja is változna. A hatályos törvény szerint akinek el kell tartanai a rokonát, választhat, hogy saját háztartásában természetben teszi ezt meg, vagy havonként pénzt ad. Az új Ptk. viszont úgy rendelkezne, ha a tartást elsősorban pénzben kell adni, más megoldás csak akkor lehet, hogyha abba mindkét érintett beleegyezik.

Újdonság lenne az is, hogy megnehezítenék a rokona eltartására kötelezett számára a jövedelme eltitkolását. Ha ez eltartásra jogosult rokon kérné, a tartásra kötelezett járandóságát folyósító szerv vagy személy köteles lenne őt tájékoztatni az illető munkabérének és egyéb juttatásainak összegéről.

Lusta egyetemistát nem kell eltartani

A gyerektartás szabályai sem maradnának a régiben. A szülők megegyezhetnének abban, hogy a tartásdíjat egyszerre, egy összegben fizesse ki, akinek kell. Az új Ptk. kimondaná azt is, hogy ha a gyerek érdekében olyan rendkívüli kiadásra van szükség, amelynek fedezését a tartásdíj „kellő előrelátás mellett” sem biztosítja, a tartásra kötelezett szülő köteles kifizetni a rendkívüli kiadás arányos részét.

A tervezet mentőövet dobna azoknak a szülőknek, akiknek saját jövedelmük alig van, ellenben gyereküknek van vagyona. A főszabály az, hogy a szülőnek a gyereket a saját szükségletei rovására is el kell tartania. A hatályos törvény szerint ez akkor nem kötelező, ha a gyerek szükségleteit fedezni lehet az ő saját vagyonának jövedelméből (például egy nagyszülőktől örökölt lakás bérbe adásából). Az új Ptk. már megengedné azt is, hogy a gyerek eltartása érdekében a gyámhatóság engedélyével magához a vagyonhoz is hozzányúlhassanak a szülők, meghatározott részletekben igénybe vegyék azt.

stockfresh 1224328 schoolgirl-sleeping sizeM

Az új Ptk-ben külön fejezet foglalkozna a nagykorú, de még továbbtanuló gyerek eltartásával. Eddig erről nem volt részletesen szó a családjogi törvényben, a Legfelsőbb Bíróság egyik elvi döntése szabályozta a bírósági gyakorlatot. Most bekerülne a Polgári törvénykönyvbe például az, hogy a szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyerekét eltartani, ha a gyerek tanulmányi-és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget. Akkor sem járna tartásdíj a nagykorú gyereknek, ha a pénzt fizető szülővel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.