Elszáradt fenyőket vágnak ki a Mecsekben

Szilasi Tamás, a pécsi városüzemeltetési vállalat, a Biokom Kft. parkerdei részlegvezetője elmondta: a kitermelést külső vállalkozó bevonásával, első körben március végéig, április közepéig végzik, majd októberben folytatják.

Hozzátette, hogy a munka most a pécsi felszabadulási emlékmű és az állatkert közötti 20 hektáros területet érinti, ahol 300 köbméternyi fát vágnak ki. A legkisebb környezeti terhelés érdekében a fákat szálalásos módszerrel, irányított döntéssel termelik ki és lovakkal szállítják a depóhelyekre.

Szilasi Tamás korábban arról tájékoztatott, hogy a fakivágáshoz szükséges engedélyeket már beszerezték, és a terveikről beszámoltak a térségben működő zöldszervezetek képviselőinek, akik tudomásul vették azokat.

A részlegvezető utalt rá, hogy a Mecsekben található feketefenyő-állományból 200 hektárnyit érint a fertőzés, ebből 46 hektárnyi, azaz kb. ezer fát kell kivágni. A kitermelt fákat faipari és energetikai célokra hasznosítják, helyükön, ahol erre szükség van, makkot vetnek, őshonos fafajok csemetéit ültetik el.

Szilasi Tamás elmondta, hogy a beavatkozás látványos lesz. Azzal, hogy az őshonos fáknál 5-10 méterrel magasabb feketefenyők száma jelentős mértékben lecsökken a hegység déli oldalán, megváltozik a táj képe. A szakember utalt rá, hogy a feketefenyők a XVIII. század végén, a XIX. század elején ún. kopárfásítás miatt kerültek a Mecsekbe. Ültetésük sikerrel járt: néhány évtized alatt zöldbe borították a korábban csupasz hegyoldalakat.

Néhány évvel ezelőtt azonban két gombafaj komoly károkat okozott bennük. A fák nagy része részben, vagy teljesen elszáradt. Előbbieket vegyszeres kezeléssel próbálják menteni, utóbbiakat viszont ki kell vágni, mert egészséges fákat fertőzhetnek meg, esetleges kidőlésük pedig lakóházakat, emberéleteket veszélyeztet.

Laczik Dénes, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság erdészeti referense korábban azt mondta, hogy a 2009-ben megjelent fertőzés hatásaként a fákon barnásodás jelent meg, ágaik, tűleveleik száradni kezdtek. Azt a fát, amelyik koronájának a fele elpusztult, tanácsos kivágni. Ahol a gombák még nem okoztak ekkora kárt, ott van remény a fák túlélésére.

Rámutatott, hogy az egyik gomba ellen nincs ellenszer, a másikkal szemben viszont réztartalmú oldattal, a levegőből történő permetezéssel lehetne védekezni. A technológia azonban csak akkor hatásos, ha a megfelelő időben végzik el. Ez hatalmas összeget emésztene fel, ugyanakkor nem biztos az eredmény.

Laczik Dénes utalt rá, hogy a feketefenyők pusztulására már 1949-ben felfigyeltek: akkor ez a betegség az egész országot érintette, és a szárazsággal magyarázták a feltűnését. Kiderült, hogy a mediterrán és kontinentális éghajlatú hegyvidékekre jellemző feketefenyő kedveli, ha nemcsak tavasszal, hanem szeptemberben is sok eső esik.

Megfigyelték, hogy a két gomba megjelenésére akkor van a legnagyobb esély, ha több száraz év követi egymást. A Mecsekben a fertőzést megelőző két évben a tavasz és az ősz is rendkívül száraz volt.