Ravaszul torpedózza a Nefmi a központi tankönyvkiadót

A kizárólagos állami tankönyvkiadás megszervezése azzal a kockázattal járhat, hogy az országnak újabb európai kötelességszegési eljárással és belső politikai támogatásvesztéssel kell szembenéznie. A Nemzetierőforrás-minisztérium figyelmezteti erre a kormányt a tankönyvpiac átfogó vizsgálatából készült háttéranyagában.

Információink szerint a kormány hamarosan tárgyal arról, teljesen átszervezzék-e a tankönyvforgalmazás jelenlegi rendszerét. Az átalakítás lényegében már elkezdődött, hiszen tavaly év végén a 2012-es költségvetést megalapozó salátatörvény gyökeresen új helyzetet teremtett a piaci felállásban. Az L. Simon László nevével fémjelzett módosítás a 2013–14-es tanévtől kezdődően egy cég kezébe adta az egész országra kiterjedő tankönyvrendelések felvételét és a könyvek iskolákhoz történő eljuttatását, valamint a tankönyvek vételárának beszedését.

Fotó: Varga György

Az évi 16-17 milliárd forintos magyar tankönyvbiznisz logisztikai monopóliumára a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-t jelölte ki a törvény arra hivatkozva, hogy ezzel megakadályozható, hogy magánvállalkozókból álló tankönyvterjesztők újra tankönyvbojkottal fenyegessék az iskolákat, ha nem kapják meg időben a könyvekért járó pénzt. A 2011 őszén lezajlott huzakodás persze jövőre már egyébként sem fordulhatna elő, hiszen az iskolák állami fenntartásba kerülnek, és a könyvekért a kincstár fizet majd. A Könyvtárellátónál mindenesetre a módosítás parlamenti megszavazásával szinte egy időben az igazgatósági tagok közé került Bakos Erika, aki Kövér László házelnök testvérének, Kövér Szilárdnak a volt felesége.

Réthelyi Miklós nemzeti-erőforrásminiszter tankönyvpiaci elemzése, amely napokban kerül a kabinet elé, szintén azt az alapállást képviseli, hogy a közoktatás rendszerének már kodifikált átalakítása szükségszerűen maga után kell, hogy vonja a tankönyvkiadás és -forgalmazás újraszabályozását. A közoktatási tankönyvellátás több mint 1,3 millió tanulót, 120 ezer pedagógust, több mint 3 ezer közoktatási intézményt, 70 kiadót és több mint 100 forgalmazót érint.

Az Index birtokába került összefoglaló azzal érvel, hogy az új nemzeti alaptanterv és a kerettantervek mellé 2013 szeptemberében bevezetik az ingyenes, tartós tankönyveket az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamain, ezért a rendelési időszakra, 2013 januárjára mintegy hetvenféle új tankönyvnek kell 2,8 millió példányban készen állnia. A 2013–2014-es tanévtől ugyanis első alkalommal biztosítja majd az állam az első évfolyamra beiratkozó tanulók számára, hogy térítésmentesen jussanak tankönyvekhez. A többi évfolyamon pedig fokozatosan, felmenő rendszerben kell az ingyenességet biztosítani.

Az állam eddig évente hétmilliárd forint költségvetési támogatást biztosított a rászorultak számára ingyentankönyvekre, ezért a következő években vélhetően jelentős többletterhet ró majd a költségvetésre, hogy nem csupán a törvényben meghatározott támogatásra jogosult körnek, hanem az összes diáknak biztosítani kell a térítésmentességet.

A Nefmi jelentése szerint a helyzetet meg lehet oldani olyan pályáztatási rendszerrel, amely helyzetbe hozná a hazai tulajdonú kiadókat. A tárca szerint ugyanis a magyarországi tankönyvkiadó vállalkozások nemzetközi mércével mérve is professzionálisan működnek, tankönyveik elérték a nyugati színvonalat, minden változásra igen gyors és hatékony választ adnak, a verseny pedig igen erős, így néhány hatósági rendelet is elég ahhoz, hogy a rendszer az új oktatás politikai elvárásoknak megfelelően kezdjen működni.

A miniszétrium dolgozata ugyanakkor jelentős teret szentel annak, hogy bemutassa, milyen hátrányai és kockázatai lennének annak, ha tovább folytatódna a piac centralizációja, és egy kizárólagos jogokkal felruházott tankönyvkiadó céget hozna létre az állam. A jelentés szerint erre a megoldásra jelenleg nincsenek források a büdzsében, és az európai uniós versenyjog szempontjából is aggályos lenne. „A külföldi cégek (Sanoma, Bridgepoint Capital Limited) jelentős médiabirodalommal és befolyással rendelkeznek, félreállításuk esetén Magyarországnak igen nagy károkat okoznának, és komoly eséllyel perelnék az államot.”

A monopólium lérehozása ellen komoly belpolitikai érvek is vannak, hangoztatja a Nefmi. „A magyar, családi kézben lévő kiadók döntő része a jelenlegi kormányzat támogatója, akik a privatizált, külföldi kiadókkal szembeni korábbi hátrányos megkülönböztetésük megszüntetését várták az új kormánytól, nem működésük ellehetetlenítését. A tankönyvellátó rendszer a szerzőktől a nyomdászokig, a szerkesztőktől a jóváhagyókig mintegy tízezer értelmiségi család teljes vagy részbeni megélhetését biztosítja.”

Az oktatási tárcával rivalizáló elképzelés, amely többek között a Nemzeti Tankönyvkiadó vagy valamelyik hasonló profilú szakcég vissza-, vagy megvásárlására alapozná az állami tankönyvkiadást, úgy tudjuk, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárától, Gál András Leventétől származik. Gál tavaly év végi távozása után a Jó állam kormánybiztos lett. Tankönyvpiaci koncepciójával kapcsolatos kérdéseinre egyelőre tőle nem kaptunk választ.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!