Cseppfolyós időszakot élünk

Számos problémára elmulasztották a válaszadást a pártok a rendszerváltás óta, ilyen a romák kérdése vagy a hatalmas állam, ami elnyomja a magánszférát – mondta Kis János, az SZDSZ volt elnöke, aki kisebb történelemórát tartott a Political Capital elemzőintézet szélsőjobboldalról szervezett konferenciáján.

A filozófus szerint mindez a történelmi háttérrel magyarázható, ami miatt a pártok holdudvarai a rendszerváltásól kezdve egymással összeegyeztethetelen képpel rendelkeztek a magyar demokráciáról és a saját helyükről ezen belül. Ahogy a jobboldal nem tudott mit kezdeni a múltjával, úgy a baloldal sem tudta feldolgozni az 56 utáni megtorlás traumáját.

Kísért a múlt

"A jobboldal két nagy történelmi katasztrófába vezette bele az országot, majd mindkettőben összeomlott" - mondta Kis János. A baloldal az első világháború előtt közel sem került a kormányzáshoz, majd az első világháború után hirtelen egy rövid időre kormányzó helyzetbe került, ami viszont diktatúrába torkollott, ezután pedig az antant külső beavatkozása akadályozta a párbeszédet.

A második világháború után még súlyosabb volt a helyzet: a jobboldal egy pillanatra sem kapott lehetőséget a szembenézésre azzal, hogy mi történt az előző évtizedekben. Bár a felpuhuló Kádár-korszakban már enyhült a nyomás a korábbi jobboldali körökön, jelentős eredmény ekkor sem született: "amikor 89-ben kinyíltak az íróasztalfiókok, a jobboldaliakban nem volt semmi" - idézte Sólyom Lászlót Kis János. Az 1945 utáni események nem egyszerűen kisodorták a jobboldalt a pozíciójából, de meg is győzték arról, hogy ami 1920-tól történt, az alapjaiban rendben volt. A kommunizmus elítélése mellett ez a Horthy-rendszer restaurációját hozta magával.

Ezzel párhuzamosan a baloldal is képtelen volt feldolgozni a kommunizmust: bár a sztálini időktől már korábban elhatárolódott, de a Kádár-rendszerhez máig ambivalensen viszonyul, és még mindig élnek olyan vélemények, amik szerint a rendszerváltás nem más volt, mint a kádári reformok beteljesülése. Ezért jelentett óriási sokkot a baloldanak Nagy imre újratemetése: hirtelen a reszim keletkezésének véres körülményei kerültek a figyelem középpontjába. "Ez azt jelentette, hogy azok az emberek, akikkel az ország addig megpróbált együttélni, valójában véreskezű hóhérok" - mondta Kis.

A múlt kölcsönös feldolgozatlansága végül oda vezetett, hogy bár a rendszerváltás után még voltak kölcsönös gesztusok, ezek eredményéből nem sok maradt a kétezres évekre: a két oldal között gyakorlatilag hideg polgárháborús viszony alakult ki.

Nem jött össze az árokbetemetés

2002-től 2004-ig olyan kormány volt, ami azt hitte, hogy ezeket a töréseket „árokbetemetéssel” kell kezelni, ennek támogatására pedig nem volt hajlandó a korábbi túlköltekezést kiigazítani. Ez a kísérlet azonban tökéletes kudarcot vallott, ami nem a gazdasági következmények felszínre kerülésekor vált nyilvánvalóvá, hanem már korábban: bár a Fidesz szavazói körében 2002-ben alacsonyabb volt az MSZP elutasítottsága mint 1998-ban, ez a Medgyessy-korszak után a korábbinál is magasabbra ugrott.

Ez Kis János szerint részben a pártot korábban támogatók reakciójának következménye, akik nem értékelték, hogy a saját oldaluk manipulálja őket. 2006 őszére már tökéletesen összeférhetetlenné vált a két oldal, ebből pedig a baloldal jött ki vesztesen: az MSZP összecsuklott, és középpárttá vált.

2008 blokkolja a Fideszt

A Fidesz a 2010-es választásokon nagy lehetőséget kapott az ország konszolidációjára, azonban ez Kis János szerint nem történt meg. Ehhez a pártnak szembe kellett volna néznie a rendszerszintű problémákkal, vagy legalábbis elhitetni, hogy úton van efelé. Erre azonban éppen a korábbi retorikája miatt vált képtelenné.

"A 2008-as szociális népszavazás röpítette ebbe a helyzetbe a Fideszt, ami jelentősen leszűkítette a párt mozgásterét" - mondta Kis János. A pártnak szerinte azzal kellett volna kezdenie a kormányzást, hogy kiegyezést ajánl a tőle balra található pártoknak: nem betonozza be magát, cserébe ne verjék le rajta amit tenni fog.

A Fidesz azonban Orbán kötcsei beszéde alapján másra készült. Kis János szerint a problémák egyetlen kezelési módja a konszolidáció lenne, azonban a Fidesz a jobboldali ellenzék mellett a baloldalit is kinyomja az utcára, ami mindennek tekinthető csak stabilizációnak nem.

Cseppfolyós időszakhoz értünk

„Bibó szerint a demokrácia megszilárdulásának vannak cseppfolyós időszakai. A megszilárdult intézményeken már nehéz változtatni, de a cseppfolyós időszakokban váratlan változások is bekövetkezhetnek, olyanok, amik a 89-es rendszerváltáskor elmaradtak” – mondta Kis János.

Az SZDSZ volt elnöke szerint most létrejöhetnének azok a viszonyok, amik alapján a demokrácia, mint politikai közösség működni tud. Ennek ugyanakkor a filozófus szerint az ellenzék is árt akkor, amikor azt mondja, hogy ha kétharmadot kap, helyreállítja a 89-es alkotmányt, vagy megígéri, hogy elmozdítja a kinevezett tisztségviselőket. Ez csak egy olyan szándék bejelentése, ami lehetetlenné teszi, hogy elinduljon bármilyen párbeszéd a két párt holdudvara között.