Emma
5 °C
10 °C

Nem nyitunk vitát az EU-s büntetésről

2012.03.02. 20:20
A magyar kormány nem akarja a márciusi pénzügyminiszteri csúccsal elkaszáltatni a bizottság javaslatát a Magyarországnak szánt kohéziós támogatás megkurtításáról. Inkább a 144 milliárdos büntetés visszavonásában bíznak. Erre a Bajnai-kormány volt külügyminisztere, Balázs Péter szerint is jó esély van. A hivatalban lévő és az előző külügyminiszter egyetértenek abban, hogy a most formálódó, szorosabb gazdasági integrációt egy politikai integrációnak is követnie kell.

Magyarország nem szervezkedik, hogy a pénzügyminiszterek tanácsa elkaszálja azt a bizottsági döntést, ami alapján jövőre 144 milliárd forintnyi támogatást visszatarthat az EU. A február 22-én meghozott bizottsági javaslatról március 13-án döntenek az EU-s pénzügyminiszterek. A döntéshez minősített többség kell, vagyis ha Magyarország ráállna az ügyre, akkor elkezdhetne egy úgynevezett blokkoló kisebbséget összehozni. A cseh kormányfő már jelezte, hogy kormánya nem ért egyet a magyarok elleni szankcióval, és a lengyel miniszterelnök szerint jogos, de túlzott a büntetés. Innen kiindulva talán lehetne építkezni, de úgy tűnik, hogy a magyar kormány nem így akarja megoldani ezt a problémát. A megoldás az lehet, hogy olyan terveket mutat be Magyarország, amely meggyőzi a bizottságot, hogy vonja vissza a szankciót. Erre egészen ez év végéig van idő.

Orbán Viktor pénteken Brüsszelben azt mondta, hogy Magyarország nem szervez semmiféle tábort maga mellett, amikor arról kérdezték, hogy van-e igyekezet a pénzügyminiszterek tanácsában megakadályozni a büntetésről szóló döntést. “Nem akarjuk belekeverni a politikát, nem szükséges politikai lépéseket tennünk” - mondta, és jelezte, hogy a pénzügyminiszterek szerinte rá fognak bólintani a bizottsági javaslatra.

Martonyi János külügyminiszter péntek délután egy, az európai integráció jövőjéről szervezett vitán ugyanerről beszélt. Jelezte, hogy Magyarország nem akarja, hogy intézményközi vita legyen a magyar ügyből, vagyis hogy a bizottság és a tanács egymásnak feszüljön. Ugyanígy kelet-nyugat vitát sem akar a magyar diplomácia kiprovokálni (eddig csak keleti tagállamok vezetői jelezték nyíltan, hogy túlzottnak tartják a bizottsági javaslatot.)

Balázs Péter, Krizsó Szilva és Martonyi János
Balázs Péter, Krizsó Szilva és Martonyi János
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Martonyi ugyanakkor arra is kitért, hogy szerinte a bizottsági érveléssel jogi problémák is vannak, hiszen a 2013-as költségvetéssel kapcsolatos jóslatokon is alapult a testület kritikája, márpedig szerinte büntetni egy még el nem követett kihágást nem lehetne.

Martonyi vitapartnere a Bajnai-kormány volt külügyminisztere, Balázs Péter volt, akivel egyébként az első Orbán-kormány idején még egy csapatban dolgoztak a magyar EU-csatlakozáson. Balázs egyetértett Martonyival abban, hogy Magyarországnak minden esélye megvan, hogy a büntetést a bizottság és a tanács még az év vége előtt visszavonja. Balázs viszont arra is figyelmeztett, hogy a pénzügyminiszterek tanácsában talán Matolcsy Györgynek kellene aktívabbnak lennie, hogy meggyőzze kollégáit a magyar gazdaságpolitika eredményeiről. Itt enyhe gúny érződött a hangján.

Balázs szerint a szankció a levegőben lógott, hiszen Magyarország már 2004 óta túlzott deficiteljárás alatt van, és lehetett tudni, hogy a bizottsági szigor egyre erősebb. Balázs visszautasította a magyar kormány feltételezését, hogy a bizottság nem volt elfogulatlan, és gazdasági és politikai lobbik hatására is döntött volna a szankcióról.

Balázs
Balázs
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Abban később viszont egyetértett Balázs és Martonyi, hogy a biztosok nem biztos, hogy maradéktalanul függetlenek tudnak lenni az őket delegáló országoktól, holott alapvetően ez volna a helyes. Andor László magyar biztos távolmaradását a döntésről Balázs nem akarta kommentálni, de azt megjegyezte, hogy amikor ő volt a biztos 2004-ben, akkor igyekezett EU-s fejjel és magyar szívvel dolgozni.

Erősebb politikai integráció kell

Martonyi és Balázs egyetértettek abban, hogy a pénteken megkötött fiskális unió mélyíti a gazdasági integrációt az EU-ban, de ezt politikai integrációnak is követnie kell, mert különben nem lesz kellő legitimációja a közösségnek, hogy az egyes tagállamokat rendszabályozza. A jelenlegi rendszerben egyikük sem tartja lehetségesnek, hogy összeurópai pénzügyminiszter őrködjön a tagállami költségvetések felett.

Martonyi szerint lehetne egy szűk hatáskörű, európai elnököt választani, akit egy összes tagállamot érintő népszavazáson választanak meg, ez segíthetné a közösségi érzést. Szerinte problémás, hogy az EP-képviselőket pártjaik belpolitikai teljesítménye, és nem az európai ügyek körüli álláspontjuk alapján választják meg.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Balázs Péter attól óvná az EU-t, hogy a szabályok rendezetlensége miatt az erős államok rá tudják kényszeríteni az akaratukat a kisebbekre, illetve hogy egyetlen állam vétójogával képes legyen zsarolni az összes többit. Az ilyen helyzeteket pontos szabályozással kell megelőzni.

Magyarország rossz híre

Martonyi János szerint január közepe óta javult Magyarország nemzetközi megítélése. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a kormány jelezte, kész együttműködni az európai partnereivel és meghallgatja az észrevételeket. Balázs szerint baj, hogy csak most jutott el idáig a kormány.

A Magyarországgal szembeni EU-s kifogasáok okai közé sorolta Martonyi, hogy ideológiai megfontolások miatt sokaknak nem tetszik, hogy az új alkotmányba bekerült a keresztény értékekre hivatkozás. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy nagy szerepe volt a gazdasági kérdéseknek, mert rövid idő alatt a kormány sokak érdekeit megsértette. És szerinte a keleti, új tagállamokkal még mindig szigorúbbak, létezik a kettős mérce.

Ugyanakkor örült annak, hogy a közép-európai országok sokkal jobban együttműködnek, mint korábban, és ezzel a súlyuk is nagyobb lett az EU-ban.