Henrik, Roland, Örkény
13 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Nincs még egy ilyen hatalomkoncentráció Európában

2012.03.07. 08:19 Módosítva: 2012.03.07. 16:21
A Velencei Bizottság szerint Magyarországon sérül a tisztességes eljáráshoz való jog, a főbíró példátlan hatalmát korlátozni kell. A Népszabadság megszerezte a testület szakértői jelentését, amely szerint az OBH elnökének eltúlzott jogköröket adott a kormány.

„A fő gond az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében összpontosuló hatalom. Bár a tagállamoknak széles mérlegelési jogkörük van az igazságszolgáltatás irányítási rendszerének kialakításában, az Európa Tanács egyetlen tagországában sem ruháztak fel egyetlen személyt ilyen jelentős hatalommal, beleértve a bírók vagy más vezető tisztségviselők kiválasztását” – írja a Velencei Bizottság a magyarországi bíróságokról szóló véleménytervezetében, amely a Népszabadság birtokába jutott.

A testület aggodalmát fejezi ki amiatt is, ahogy az OBH elnökét kinevezik, illetve azért is, ahogy a tevékenységét ellenőrzik.

A Velencei Bizottság a strasbourgi székhelyű, negyvenhét tagállamot tömörítő Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testülete. Ami az előzményeket illeti: Martonyi János külügyminiszter – válaszul Thorbjorn Jagland ET-főtitkár levelére – még januárban kérte fel a bizottságot, hogy véleményezze a bíróságok függetlenségével, a vallásszabadsággal és a választásokkal kapcsolatos magyar jogszabályokat. A Velencei Bizottság egy-egy tekintélyes német, osztrák, lengyel, belga és finn tagból álló testülete nemcsak a törvényeket vizsgálta, hanem február második felében delegációt is küldött Budapestre, ahol a küldöttség jó néhány illetékessel egyeztetett.

Elégedetlenségét fejezi ki a Velencei Bizottság, amiért Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági rendszer gyakorlatilag minden aspektusában kulcsfontosságú döntéshozóként lép fel, akinek a korlátlan hatalma felett senki sem gyakorol pártatlan ellenőrzést. Az elnököt a bírói testület tagjaival való konzultáció nélkül választják meg, ráadásul törvénysértés esetét leszámítva senki sem vonhatja őt felelősségre. „Az aggodalmakat növeli a nagyon hosszú, kilencéves mandátum” – teszi hozzá az ET-testület véleménytervezete.

Ráadásul e rendkívül erős hatalmat (beleértve a bírói kinevezések terén) a Velencei Bizottság szerint tovább súlyosbítják a következő elemek: ismétlődő próbaidőszakok, amelyek aláássák a bírók függetlenségét; a bírók áthelyezésének lehetősége, súlyos következményekkel arra az esetre, ha visszautasítanák a költözést; az OBH elnökének joga ügyek áthelyezésére egy másik bíróságra.

Ami a bírók korai nyugdíjazását illeti (ez ügyben az Európai Bizottság már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen), a dokumentum leszögezi: a nyugdíjba vonulásra kényszerítésnek semmilyen anyagi, materiális oka nincs. A nyugdíjkorhatár hirtelen megváltoztatásával a bírók körülbelül egytizedének (sokan közülük vezető beosztásúak) távozniuk kell. Nem kellőképpen bizonyított az érvelés, hogy a több fiatal bíró növeli majd az igazságszolgáltatás hatékonyságát. A megfelelő indoklás hiánya vetett fel kérdéseket a közvéleményben is.

Figyelembe véve a véleménytervezetben felsorolt problémákat, a Velencei Bizottság arra a következtetésre jut: az igazságszolgáltatási rendszer reformjának fő elemei nemcsak ellentmondanak az európai normáknak (főként a függetlenség terén), hanem sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az igazságszolgáltatás függetlenségét, beleértve a fékek és ellensúlyok erős rendszerét, magában az alkotmányban kellene szabályozni, és ennek fényében az alaptörvény módosítása is szükséges lenne – hangsúlyozza az Európa Tanács testülete.

Még nem kapták meg

A kormány egyelőre nem kapta meg a Velencei Bizottság hivatalos jelentését a magyar bírósági rendszerről – tájékoztatott szerdán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), kijelentve ugyanakkor: a kabinet álláspontja az, hogy a magyar igazságszolgáltatás megfelel az európai normáknak, a bíróság pedig független.

A minisztérium szakemberei továbbra is folyamatosan konzultálnak a Velencei Bizottsággal azóta, hogy a kabinet az alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények témájában véleményalkotásra kérte fel a testületet. Ehhez természetesen minden szükséges információt biztosít a bizottságnak a magyar kormány – tették hozzá.