Jenő
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Merkelék is aggódva figyelték Magyarországot

2012.03.09. 21:40

Angela Merkel német kancellárék is aggodalommal figyelték a magyar törvényhozásban történteket, derül ki egy a hvg.hu által idézett, német kormányzati válaszból, amelyet egy „Az emberi jogok korlátozása Magyarországon” címmel beadott februári parlamenti interpellációra adtak.

Az interpellálók a magyar médiatörvénnyel, az alkotmányozással, a sarkalatos törvényekkel, valamint az EU Bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban tudakolták a német kormány álláspontját.

A hvg.hu által ismertetett válasz „előzetes megjegyzéseiben” a német kormány felhívja a figyelmet, hogy „ismételten aggodalmát fejezte ki a Magyar Köztársaság belpolitikájának alakulása miatt, legutóbb dr. Guido Westerwelle szövetségi külügyminiszter 2012. február 7-én Berlinben Martonyi János magyar külügyminiszterrel folytatott beszélgetése során, valamint a szövetségi kormány szóvivője a 2012. január 4-én megtartott szövetségi sajtókonferencián”, majd megjegyzik, hogy már korábban is számos esetben figyelmeztették Magyarországot.

„A szövetségi kormány üdvözli, hogy az Európai Bizottság mint a szerződések őre 2012. január 17-én három kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen”, egyben „nyomatékosan üdvözli, hogy az Európai Bizottság kinyilvánította, vizsgálatait nem korlátozza törvénytechnikai részletekre, hanem a vizsgálat az európai alapértékekre is kiterjed”. A német kormány „ugyancsak üdvözli, hogy a magyar kormány kinyilvánította készségét, hogy kötelezettségszegési eljárások gyors befejezésével az Európai Bizottság kétségeit eloszlassa”. Azt is megjegyzik, hogy az eljárások során a Bizottság jogi álláspontját követhetőnek tartják, a kötelezettségszegési eljárásokat „korlátlanul, és feltétel nélkül” támogatják.

A válasz kitér a Velencei Bizottság vizsgálataira is: az Európa Tanács irányítása alá tartozó testület néhány hete járt Magyarországon, mivel nyolc kérdésben is (az igazságügyre, a vallásra, az országgyűlési választásokra, az állampolgárságra, a családvédelemre, az információ szabadságára, az Alkotmánybíróságra és az ügyészségre vonatkozóan) vizsgálódnak.

Az Alkotmánybírósággal kapcsolatban úgy fogalmaz a válasz: sérti az alkotmányos szervek működési rendszerét a magyar Alkotmánybíróság kompetenciájának korlátozása költségvetési és adóügyekben mindaddig, amíg az állam teljes adósságállománya meghaladja a GDP 50 százalékát. A német kormány a különadókkal kapcsolatban is fenntartja korábbi kritikáit diszkriminatív jellegük miatt, mint írték, „folyamatos kritikával illették” a magyar jogalkotás „egyes aspektusait”.

A szöveg ezután részletesen ismerteti a magyar médiatörvényt ért kritikákat, és a törvény módosításait, megemlíti a Klubrádiót, majd ismét rátér a kötelességszegési eljárásokra, majd azt az általános következtetést vonja le, hogy „bár a magyar kormánynak a magyar Országgyűlésben meglévő kétharmados többsége a választóktól kapott világos felhatalmazás az ügyek intézésére, ám az a szövetségi kormány felfogása szerint nagy körültekintést és különös érzékenységet követel azokat az alapjogokat és értékeket illetően, amelyek iránt mi Európában elkötelezettek vagyunk“.