Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Miért tűnt el 32 ezer felvételiző?

2012.03.12. 00:56
A demográfiai adatokkal és a minimálisan megemelt felvételi ponthatárral is nehezen magyarázható, hogy idén miért jelentkeztek 22 százalékkal kevesebben a felsőoktatásba, mint az elmúlt két évben. Hova tűntek el ezek a fiatalok? Kivárnak, vagy inkább külföldön tanulnak tovább? Milyen hatásai lesznek a drasztikus jelentkezőszám csökkenésének? Egyelőre csak találgatnak a szakemberek.

Az Oktatási Hivatal hétfőn nyilvánosságra hozott előzetes adatai szerint idén összesen 109 ezren adták be a jelentkezésüket valamelyik főiskolára, egyetemre, ami 32 ezerrel kevesebb, mint 2011-ben.

Princzinger Péter
Princzinger Péter
Fotó: Kovcs Attila

A jelentkezők számának csökkenése mögött nem érzékel semmiféle sokkhatást az Oktatási Hivatal elnöke. Princzinger Péter a Kossuth Rádiónak adott interjúban azt mondta, a továbbtanulási döntéseket ugyan biztosan befolyásolta a keretszámok csökkentése is, ugyanakkor az érettségizők száma is csökken, és a bekerüléshez szükséges minimális ponthatár megemelése is hozzájárulhatott, hogy a tavalyi és a tavaly előtti 140, illetve 141 ezer felvételizőhöz képest a mostani felvételi eljárásban 22 százalékkal kevesebben adták be a jelentkezésüket. Princzinger Péter úgy látja, oktatáspolitika most határozottabb irányt vett, mint az előző években, de a 109 ezres számból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, majd csak a felsőoktatásba bejutók számával lesz érdemes összevetni a 32 ezerrel kevesebb jelentkezőt.

Egyébként az Oktatási Hivatal indoklás szerint a 109 ezer felvételiző még mindig több, mint amennyi középiskolás diák az idén érettségizik, és mint fogalmaztak, „a jelentkezők eredményeinek függvényében minden lehetőség adott, hogy a korábbi évekhez hasonlóan közel 100 ezer hallgató kezdhesse meg felsőfokú tanulmányait szeptemberben, közülük majd 70 ezren állami ösztöndíjjal tanulhatnak” – olvasható a hivatal honlapján.

Ugyancsak a hét elején Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az egyetemeknek, főiskoláknak mintegy százmilliárd forintos fejlesztést jelentett be. Réthelyi szintén csak azzal tudta megmagyarázni a  32 ezres visszaesést, hogy míg tavaly 200, addig most 240 pontos alsó határt húztak meg.

A mostani jóval kevesebb felvételizőt azonban nehezen lehet magyarázni akár a demográfiai változásokkal, akár a megemelt bejutási küszöbbel (úgynevezett jogszabályi minimummal). Megnéztük a Központi Statisztikai Hivatal adatait, eszerint 2011-ben is ugyanannyian, 87 ezren (ebből nappali oktatásban 78 ezren) tettek érettségi vizsgát, mint ahányan idén tavasszal fognak.

 Érettségizők és a felsőoktatásba jelentkezők száma
Év Érettségi vizsgát tett összesen
Felvételizők (pótfelvételi nélkül)
2001 89 000 149 000
2002 90 000 165 000
2003 89 000 160 000
2004 93 000 167 000
2005 89 000 150 000
2006 91 000 132 000
2007 91 000 109 000
2008 91 000 97 000
2009 81 000 127 000
2010 90 000 140 000
2011 87 000 141 000
2012 87 000 109 000*
*Előzetes adat
 (Forrás: KSH, Felvi.hu)

A másik indok, miszerint az 500 pontos felvételi rendszerben a 200-ról 240 pontra megemelt jogszabályi minimum az oka az idei csökkenésnek, szintén nehezen fogadható el. Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly 200 és 300 pont között jóformán csak költségtérítéses képzési formára vettek fel hallgatókat, az államilag finanszírozott képzések több mint felén 300-400 pont kellett, és a felvételizők is átlagosan 354 ponttal rendelkeznek.

Kivárnak vagy kimennek

Hiller István szerint az államilag finanszírozott helyek hirtelen és drasztikus visszavágására másképpen nem lehetett reagálni. A volt szocialista oktatási miniszter szomorúnak és nevetségesnek minősítette, ahogy meg akarják magyarázni a csökkenést. A szakpolitikus úgy látja, komoly csaták várhatók egy-egy államilag finanszírozott helyért, de még nem látni, hogy akit mégsem vesznek fel állami helyre, az vállalja-e a költségtérítéses képzést, így tovább csökkenhet a hallgatók száma.

Egyelőre nehéz megmondani, sőt akár jóslatokba is bocsátkozni arról, hogy milyen munkaerő-piaci hatásai lehetnek akár most, akár néhány év múlva annak, hogy idén kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, véli Varga Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. Mint mondja, érettségivel a jelenlegi gazdasági helyzetben nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni a középiskolából kikerülő fiatalok, ugyanakkor egy részük, akik idén meggondolták magukat, és mégsem jelentkeztek egyetlen intézménybe sem, valószínűleg kivárnak. Esetleg jövőre próbálnak meg bejutni, vagy más stratégiát választanak, mint például a külföldi továbbtanulást.

Mint arról korábban írtunk, a legnagyobb vágás az államilag támogatott jogász- és a közgazdászképzéseknél történt. Állami ösztöndíjas jogászhelyből csak százat, közgazdasági területeken pedig 250-et hirdettek meg. Szeptembertől a legtöbb felsőoktatási intézményben 200-350 ezer forintos tandíjért lehet közgazdászképzésre menni. Nyugat-Európában is hasonló összegeket kérnek el a képzésért, de például Ausztriában sehol sem kell tandíjat fizetni, mint ahogyan a szlovákiai és romániai egyetemek ingyenes képzései is egyre népszerűbbek a magyar felvételizők körében.

Kiszámíthatatlan

Ugyancsak nem mert találgatásokba bocsátkozni Radó Péter oktatáskutató sem, aki szerint a mostani jelentkezések csökkenésének hosszú távú hatásáról még semmit sem lehet mondani, mint ahogyan arról sem, hogy 32 ezer fiatal miért nem adta be a felvételi kérelmét.

„Lehetséges, hogy a jelentkezők aránya csak idén csökkent ennyire drasztikusan, és jövőre újra megnő. Ami problémásabb, hogy nem tudjuk, a 32 ezer emberből mennyien halasztották el egy időre a tanulmányaikat, mennyien végleg, és hányan mennek inkább külföldre tanulni. Sokan vannak közöttük, akik biztos, hogy azért halasztották el a jelentkezést, mert évek óta készültek egy bizonyos szakra, ami most nem indult el, míg mások a felvételi előtt egy-két héttel szembesültek azzal, hogy teljesen más kontextusban kell meghozni a döntéseiket, és biztos, hogy vannak olyanok is, akiket a tandíj riasztott el” – véli a szakember.

D MTZ20110505030
Fotó: Máthé Zoltán

Az oktatáskutató úgy látja, el kellene telnie három-négy évek ahhoz, hogy a mostani változások középtávú hatásait le lehessen szűrni, azaz, hogy miképpen reagálnak a fizetős képzésekre és a hallgatói szerződésekre a jelentkezők. „A felsőoktatásban minden kiszámíthatatlanná és tervezhetetlenné vált. Eddig a középiskolás diákoknak az érettségi előtt két évvel el kellett dönteniük, hogy merre akar továbbtanulni, hiszen például ha mérnöknek akar valaki menni, akkor annak megfelelően kellett felkészülnie az érettségire. Ma viszont nincs garancia arra, hogyha valahol több évtizeden keresztül mérnökképzés folyt, az most is elindul” – mondja Radó Péter.

A változások oktatási intézményeket érintő rövid távú hatását viszont már most látja a szakember: a hatalmas hallgatómennyiség kiesése főleg a vidéki főiskolákat hozhatja bajba. Radó Péter úgy látja, lesznek olyan intézmények, ahol létszám-leépítéssel, képzési ágak megszűntetésével, vagy rosszabb esetben a főiskola bezárásával kell számolni, míg a nagyobb egyetemek forrás-átcsoportosítással talán meg tudják oldani a hallgatók után járó kieső bevétel pótlását.

Így sincs elég diplomás

Február végén Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárt Brüsszelbe hívták a közoktatási és a felsőoktatási törvénnyel, köztük a hallgatói szerződések miatti aggodalmak miatt. Mivel az oktatási kérdésekben nincsenek kötelező uniós szabályok, csak célokat szabtak meg az tagállamoknak, az államtitkár tájékoztatása szerint Andrulla Vasziliu oktatási EU-biztos azt mondta, a magyar tárcától kapott írásos tájékoztató anyagot még elemzik. "Jelen pillanatban tehát nincs semmiféle hivatalos ügy" – állapította meg Hoffmann Rózsa. Mivel az új törvény ellen tiltakozó Hallgatói Hálózat levelet írt a Bizottságnak, az EU tisztségviselői nem is tehetnek mást, mint hogy foglalkoznak a kérdéssel - véli Hoffmann. "Az a célunk, hogy egyetértésre jussunk, és még a látszatát is elkerüljük annak, hogy Magyarország itt valamilyen vállalt kötelezettségét esetleg nem akarja teljesíteni" – mondta az államtitkár.

Van mit behozni

A régió országaihoz képest Magyarország semmivel sem költ kevesebbet felsőoktatásra: a GDP nagyjából egy százalékát fordítjuk erre, míg a magánforrásból befolyó pénzek alig érik el a GDP 0,2 százalékát, szemben az Egyesült Államokkal és Japánnal, ahol ez az arány 2-3 százalék. Az amerikai statisztikai hivatal nemrég közölt adatai szerint, történelmi magasságot ért el a diplomások aránya az Egyesült Államokban: a 25 év fölötti amerikaiak több mint 30 százalékának volt legalább egy alapképzéses diplomája.

Hoffmann arra a 2010 nyarán meghirdetett stratégiára utalt, amely szerint a jelenlegi 31 százalékos uniós átlagról negyven százalék fölé emelnék a diplomások arányát a 30-34 éves korosztályban, vagyis az USA-éval egyenlő szintre hoznák a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát. Magyarország ebből kevesebbet mert bevállalni, mint amit az Európai Bizottság kitűzött: 2020-ra a jelenlegi 22 százalékról 33 százalékra kellene növeljük a diplomásaink arányát, ami azért is fontos, mert becslések szerint 2020-ra az uniós munkahelyek harmadát már csak ilyen végzettséggel lehet betölteni. Ezzel párhuzamosan csökkentenék a középiskolát be nem fejező diákok arányát is, amit 2020-ra a mostani 15 százalékról 10 százalékra akarnak mérsékelni. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2010-es összefoglalója szerint Magyarország a felsőfokú végzettségű fiatalok arányának növelését elsősorban a felsőoktatásban jelenleg tapasztalható képzési időn túli túlfutás és a lemorzsolódás csökkenésével akarja elérni.