Arnold, Levente
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Vagyonbevallással megúszható a bölcsődei térítés

Nem akar napi 3050 forintot fizetni a bölcsődéért? Töltse ki ezt a vagyon- és ezt a jövedelembevallást: ide tessék írni a telek méretét, oda meg a nagymama nyugdíját.

Nemcsak jövedelemigazolásokat, de szabályos vagyonnyilatkozatokat is ki kell tölteniük azoknak a szülőknek, akik most szeretnék bölcsődébe íratni gyermeküket. Sok szülő meglepődött, hogy a kérdőíveken az önkormányzat milyen részletekbe menő adatokat kér a vagyoni és jövedelmi viszonyaikról.

Autó, motor, telek, nyugdíj

A kérdések közt szerepel a lakás, a telek, az üdülő, a termőföld és egyéb ingatlanok pontos címe, mérete, becsült értéke, a szerzés éve. Fel kell tüntetni az autók, motorok és egyéb járművek típusát, rendszámát, szerzési és gyártási évét és értékét is.

Meg kell adni a foglalkoztatásból, vállalkozásból származó jövedelmet, a táppénz és a gyermekgondozási támogatás összegét, a nyugdíjat, a szociális jövedelmeket, az ösztöndíjból és bérbeadásból származó, munka- és egyéb bevételeket is.

Fotó: Illyés Tibor

Az Országgyűlés tavaly módosította a gyermekvédelmi törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a bölcsődei gondozásért az étkezésért fizetendő díjon felül  – a fenntartó döntésétől függően – külön személyi térítési díjat állapítsanak meg. A térítési díj összegét a fenntartók határozzák meg az állami normatíva és a bölcsőde „szolgáltatási önköltségének" különbözete alapján.

Napi 3050 forint

Ez egyébként nem is olyan kis összeg: a XIII. kerületben például napi 3050 forintra jött ki (ott az önkormányzat átvállalja ezt az összeget – lásd lejjebb). Ezzel együtt viszont csökkent a bölcsődei étkezésért fizetendő díj (ami általában napi 400-500 forint), mivel annak összetevői közül a rezsit nem, csak a nyersanyagköltséget háríthatják a szülőkre. Mindenképpen térítésmentes a bölcsődei gondozás a rászoruló, a három vagy több, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok számára.

Az ebédpénz mellé kért személyi térítési díj tehát egy lehetőség, amellyel az önkormányzatok élhetnek, de saját helyi szabályozásukkal szociális helyzettől függően mérsékelhetik vagy teljesen el is engedhetik az összeget. A szülőknek ehhez kell beadniuk az igazolást jövedelmükről és vagyonukról.  Alapszabály, hogy a térítési díj nem lehet magasabb a családban egy főre eső nettó jövedelem 25 százalékánál. Mint azt az Index kérdésére több bölcsődében is hangsúlyozták, ezt a rendszert nem ők találták ki, még csak nem is a fenntartó, hanem egy kormányrendelet írja elő.

Adatvédelmileg rendben

Jóri András volt adatvédelmi biztos az Index kérdésére tavaly megvizsgálta a Budavári Önkormányzathoz tartozó bölcsődék (a XIII. kerülethez hasonló) adatkérő gyakorlatát. Megállapította, hogy mivel a bölcsődei ellátás igénybevétele önkéntes, és az ellátott gyerekek kiválasztásakor a fenntartó szociális szempontokat is érvényesít, ezért a szülők vagyonára, jövedelmére vonatkozó, a térítési díj megállapításához szükséges adatkérő lapok adatvédelmi szempontból nem kifogásolhatók.

Az adatkezelésnek szigorúan célhoz kötöttnek kell lennie, vagyis a szülők jövedelmi adatait az önkormányzat semmilyen egyéb célra nem használhatja fel. Miután az önkormányzat döntött a térítési díjról, a kérdőíveket meg kell semmisíteni. Majtényi László volt adatvédelmi biztos, alkotmányjogász ehhez annyit tett hozzá, hogy a felügyeleti revízió lehetőségére hivatkozva a bölcsőde fenntartója a kérdőíveket esetleg a cél eléréséig, azaz a kedvezményes térítési időszak végéig megőrizheti.

Kivéreztetett bölcsődék

A szülők személyes adatait az adatvédelmi törvény alapján a bölcsődék akkor kezelhetik, ha ahhoz az érintett szülő hozzájárul, vagy ha arról az önkormányzat – törvény alapján – rendeletet hoz. A XIII. kerület februárban hozott egy ilyen rendeletet a tavaly nyáron módosított 1997-es gyermekvédelmi törvény alapján.

A  kormányrendelet pontosan meghatározza, milyen jövedelemigazolást kell kérni a szülőktől, a nyilatkozatok formájáról azonban nem rendelkezik. A XIII. kerületben ehhez a szociális ellátásoknál meghatározott vagyonnyilatkozat- nyomtatványt vették át a 63/2006-os kormányrendelet 1. mellékletéből.

A térítési díjra amúgy a bölcsődék erősen rászorulnának, a működtetésre adott állami normatíva ugyanis az elmúlt években folyamatosan  csökkent, az önkormányzatoknak pedig ezzel párhuzamosan egyre nagyobb összegekkel kellett hozzájárulniuk az intézmények fenntartásához.

Az önkormányzatok azonban óvatosan nyúlnak ehhez a kérdéshez, mert mint korábban a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete figyelmeztetett rá, akár néhány ezer forintos díjemelés is előidézhet olyan helyzetet, hogy a szülők tömegesen nem adják bölcsődébe a gyereket. Korábban hasonló helyzet miatt előfordult, hogy csoportokat, sőt intézményeket kellett bezárni.

A legtöbb helyen még nincs döntés

Egyelőre nem mérhető fel, hány önkormányzat él a lehetőséggel. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) előzetes felmérése szerint az országban található több mint hatszáz önkormányzati bölcsőde 5 százalékában már biztos bevezetik a díjat, és 35 százalékuknál már zajlik annak előkészítése. Hét százalék egyáltalán nem tervezi idén kivetni a díjat, az intézmények több mint a feléről pedig később akar dönteni a fenntartó önkormányzat.

Fotó: Beliczay László

Zalaegerszegen március elsejétől már fizetni kell a gondozásért is, ami havi szinten nagyjából kétezer forinttal növeli meg a családok kasszáját. Debrecenben a gondozási díj napi 150 forint plusz költséget jelent, Szolnokon napi 236 forintban határozták meg ezt az összeget.

Érdekesen alakult a helyzet a XIII. kerületben, ahol eddig mindenkinek ingyenes volt a bölcsőde, a többi kerülettől eltérően még az étkezésért sem kellett fizetni. A képviselő-testület februárban úgy döntött, hogy a bölcsőde a kerületben élőknek továbbra is ingyenes marad, azaz az önkormányzat átvállalja az étkezési költséget és a személyi térítési díjat.

A tehetőseknek sem kell fizetniük

A szülőknek azonban végig kell járniuk a bürokratikus eljárást. Mindenkinek be kell adnia a jövedelemigazolást és a vagyonnyilatkozatot. Ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum ötszörösét (ez jelenleg 142 500 forint) és a szülőnek vagyona nincs, akkor eleve nem kell fizetnie sem az étkezést, sem a személyi térítési díjat.

Fotó: Illyés Tibor

Akinél magasabb ez az összeg és a kerületben lakik, annak méltányosságot kell kérnie a Szociális, Egészségügyi és Művelődési Bizottságtól, és a testület meg is adja neki. Azoknak a nem kerületi lakosoknak, akik gyermeküket a XIII. kerületben viszik bölcsődébe (például munkahelyük közelsége miatt), csak az étkezés díját kell megfizetniük, tőlük sem kérik el a napi 3050 forintos díjat.

A szülők által megadott adatokat az önkormányzat kizárólag a személyi térítési díj megállapításához használhatja, de nincs hatásköre az adatok ellenőrzésére, így legfeljebb csak bízhat benne, hogy azok megfelelnek a valóságnak. Mégis jobban jár, aki beadja. A XIII. kerületben ugyanis aki nem ad be sem jövedelemigazolást, sem vagyonnyilatkozatot, attól nemcsak az étkezési hozzájárulást kérik el, de a napi 3050 forintot is.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!