Bernát, Felícia
13 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Három részre szakadt az ügynökügyben a Fidesz frakciója

2012.03.19. 00:10
Az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról három különböző vélemény alakult ki a Fideszben. A főként vidéki fideszesekből álló radikálisok a teljes feltárást támogatják, Lázár János és Kövér László szigorúan szabályozná a nyilvánosságra hozatalt, mások szerint már késő rendezni a kérdést. Az egyik képviselő szerint a kormánypártok csak rosszul jöhetnek ki a vitából.

Egyelőre bizonytalan, hogy a kormánypárti frakciók milyen álláspontra jutnak hétfőn az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról. A hétfői frakcióülésnek ez lesz az egyik központi témája, az Indexnek több fideszes képviselő azonban arról beszélt, hogy továbbra sincs egységes álláspont a kérdésben. A Magyar Nemzet szerdán arról írt, hogy a Fidesz vezetése úgy véli, hogy nem lehet teljes egészében megismerhetővé tenni az 1989 előtt készült állambiztonsági aktákat, több kormánypárti képviselő azonban elégedetlen ezzel.

A kormánypártokban azt követően alakult ki a vita a kérdésben, hogy február 20-án az Országgyűlés leszavazta az LMP javaslatát, amely lehetővé tette volna, hogy bárki nyíltan hozzáférhessen az ügynökaktákhoz. Az indítvány tárgyalását az ellenzéki pártok támogatták, a kormánypártok azonban megosztottak voltak: a javaslat ellen szavazott 154 (Orbán Viktor, Pokorni Zoltán, Rogán Antal), mellette 24 (Balog Zoltán, Gulyás Gergely, L. Simon László) képviselő, 28-an (Halász János, Wittner Mária) tartózkodtak. Több kormánypárti politikus (Lázár János, Navracsics Tibor) pedig jelen volt az ülésteremben, de nem nyomott gombot.

DBELO20111219027
Fotó: Beliczay László

A hvg.hu szerint március 5-én a téma azért váltott ki vitát a frakcióban, mert Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője egy sajtótájékoztatón azt mondta: ő támogatta volna az ügynökügy rendezését, de az álláspontjával kisebbségben van a képviselőcsoportjában. Lázár kijelentését – a hvg.hu szerint - a frakcióban azért vették zokon, mert a kérdésről nem volt szavazás a képviselőcsoportban, így nem lehetett tudni, kinek mi a véleménye a témáról. Orbán Viktor kormányfő március 5-én a parlamentben erről azt mondta: az ügynökmúlt feltárásáról komoly vita folyik a frakcióban. A kormányfő szerint csak a vita befejezése után tudnak megfelelő javaslattal előállni.

Kormánypárti képviselők szerint az elmúlt hetek vitái alapján nagyjából háromféle vélemény alakult ki a frakcióban. Hozzátették: nem egymástól élesen elkülönülő csoportokról van szó egységes álláspontokkal. Ennek oka egyrészt az, hogy a kérdésről nem volt szavazás, még azt sem beszélték ki a lépviselők, hogy az LMP javaslatára eltérően szavazó képviselőket személy szerint mi motiválta. Másrészt, az azonos táborokon belül is vannak árnyalatnyi különbségek a Fidesz egyes politikusai között, fogalmaztak a források.

Az ügynökakták minél szélesebb körű nyilvánosságra hozatalát támogatja például az új alkotmány megszövegezésében részt vevő Gulyás Gergely, illetve L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságénak elnöke. Mellettük ugyancsak ebbe a táborba sorolhatók azok a főként vidéki képviselők, akik a választói elvárásoknak felelnének meg az akták szélesebb körű nyilvánosságra hozatalával. A frakció egyik befolyásosabb tagja ezt a radikálisabb csoportot úgy írta le, mint akik a nép hangját képviselik.

A Fidesz több vezető politikusa viszont úgy gondolja, hogy megfontoltan, megfelelő jogszabályi háttérrel kell rendezni a kérdést. Lázár szerint követendő példa lehet az a hódmezővásárhelyi támogatással, tavaly márciusban elindult honlap, amely a szigorúan titkos (SZT) állományú tisztek adatait dolgozta fel. Lázár szerint - állították fideszes források - ez azért jó megoldás, mert a honlap háttéranyagokkal, magyarázatokkal hívja fel a figyelmet a téma összetettségére. Lázár a Magyar Hírlapnak szombaton azt mondta: a katonai és a nemzetbiztonságot veszélyeztető jelentéseken kívül minden adatot nyilvánossá kell tenni. A frakcióvezető Schiffer Andrásra, az LMP képviselőjére utalva azt mondta:"egyenesen pofátlannak tartjuk, hogy a Kádár-rendszer egyik vezető diplomatájának, egy kommunista kollaboránsnak a leszármazottja terjeszti be az LMP javaslatát”.

Lázárnál visszafogottabb álláspontot képvisel Kövér László házelnök, aki attól tart, az akták teljes körű nyilvánosságra hozatala károsan érintheti a diktatúra áldozatait is. Kövér pénteken a Duna Televíziónak azt mondta: „Én az egészet egy gumicsontnak, egy számomra, engem mérhetetlenül bosszantó álvitának, pótcselekvésnek tartom". Szerinte bizonyos nemzetbiztonsági érdekeket figyelembe kell venni, és elképzelhetetlen, hogy totális nyilvánosságot kapjon mindaz, ami 1990 előtt történt. Hozzátette: "Egyetértek abban, hogy az elkövetők, az ügynökök, az SZT-tisztek, az egész gépezetet mozgatók tekintetében minden információt nyilvánosságra lehessen hozni (...), a másik oldalon pedig minden körülmények között a megfigyeltek, az áldozatok személyiségi jogait, méltóságát tiszteletben kell tartani", fogalmazott.

18
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A harmadik csoportot azok alkotják, akik szerint nem lehet megfelelően rendezni a kérdést, többek között azért, mert az akták egy része megsemmisült, így nem lehet megfelelően rekonstruálni a múltat. Egy fideszes képviselő szerint utóbbiakat nem az motiválja, hogy kormánypárti képviselőkről, kormánytagokról is kiderülhetnek kellemetlen dolgok. Szerinte ugyanis ezek már nyilvánosságra kerültek az elmúlt években.

A frakció egyik befolyásosabb tagja azt emelte ki, hogy a kormánypártok nehezen tudnak jól kijönni ebből a helyzetből. A forrás szerint, ha nem találnak ki valamilyen megoldást, azt nehezményezni fogják a választók. A szélesebb körű nyilvánosságra hozatallal viszont azt kockáztatják, hogy károkat okoznak a katonai titkosszolgálatok azon ügynökeinek, akik a rendszerváltás előtt és jelenleg is szolgálatban vannak, tette hozzá.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!