A kormány meghajolt a Velencei Bizottság előtt

2012.03.20. 15:34
A kormány hajlandó a tavalyi, eddig tabunak számító bírósági reform mélyreható módosítására – derül ki egy a Velencei Bizottság honlapján található dokumentumból. Korábban alaptalan rágalmakról beszéltek.

A kormány vállalta, hogy a bírósági reformról szóló tavalyi jogszabályt alapjaiban módosítja. Az Európa Tanács alkotmányjogi konzultatív testülete, a Velencei Bizottság honlapján megjelent, a testület kritikáira válaszul adott törvénymódosítási javaslatok összefoglalója(pdf, angol) alapján az eddigi, a bírálatokat bagatellizáló álláspontot feladva komoly engedményeket tett.

A talán legtöbb kritikát kiváltó bírói nyugdíjkorhatár-leszállítás ügyében a kormány vállalta, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetve módosítja az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseit, ennek részletei azonban egyelőre nem ismertek.

Csökkennek az egy kézben lévő jogkörök

Arra a kritikára, hogy a bírói ág igazgatási jogköreit az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke egyedül gyakorolja, a kormány azt a megoldást ajánlja, hogy bizonyos jogkörök a törvény módosításával átkerülnének az eddig valódi ellenőrzési lehetőség nélkül álló Országos Bírói Tanácshoz (OBT).

A Velencei Bizottság kifogásolta, hogy az OBH elnökének nincs beszámolási kötelezettsége, és senki nem ellenőrzi a tevékenységét. A kormány ezt új jogintézmény bevezetésével orvosolná: félévenként esedékes beszámolóiban az elnöknek írásban kell majd válaszolnia a neki szintén írásban feltett kérdésekre.

A bírók áthelyezésének szabályozását úgy pontosítják, hogy arra csak az egyenletes ügyteher biztosítása érdekében kerülhessen sor. Az ügyek áthelyezésével kapcsolatos kritikákra válaszul a kormány vállalta, hogy a módosítás részeként az OBT ajánlást dolgoz ki a hivatal elnöke számára, és felügyeli annak betartását.

Bevonják a civileket

Az OBH elnökétől az OBT-hez kerülne a bírók lemondásának jóváhagyása, és az ő, valamint a nyugdíjba vonuló bírók munkavégzés alóli felmentésük a felmondási/nyugdíjazási időszak idejére. Az OBT dolga lenne a bírósági vezető és az alá beosztott rokona miatt fennálló összeférhetetlenség feloldása, és a perek sürgőssé nyilvánítása.

Az OBT-nek jelenleg csak bíró tagjai vannak. Ez a jövőben is így maradna, viszont az üléseken tanácsadóként a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és civil szervezetek is részt vehetnének. Megszűnne az OBH elnökének a törvényjavaslat indítványozására vonatkozó joga, a jövőben erre csak javaslatot tehetne.

Az OBT zárt ülésein a hivatal elnöke csak külön engedéllyel vehetne részt. A bírók kinevezésekor az OBH elnöke továbbra is eltérhetne a jelöltek ajánlott sorrendjétől, de ilyenkor a tanácsnak vétójoga lenne.

Vétójogok az OBT-nek

Hasonlóképpen vétójogot kapna az OBT akkor is, ha a hivatal elnöke olyan személyt akarna kinevezni bírósági vezetőnek, akit az alkalmasságát vizsgáló bizottság többsége nem támogatott. A jövőben az OBH elnöke nem kezdeményezhetne jogegységi döntést a Kúriánál, hanem erre csak javaslatot tehetne a Kúria elnökének.

Egyéb, kisebb súlyú változások mellett ésszerűsödnek például a fegyelmi eljárások is, így kötelező lesz meghallgatni az eljárás alá vont bírót.

Megvédjük a magyar emberek becsületét

A bírósági reformról szóló törvény decemberi elfogadása után Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa több pontban súlyos aggodalmakat fogalmazott meg az új jogszabállyal kapcsolatban. Levelében Reding elsősorban a bírák nyugdíjazásának szerinte elsietett módját és a bíróságok függetlenségének kérdését említette.

Navracsics Tibor válaszlevelében nem tért ki a konkrét kifogásokra, hanem a reform mellett szóló érveket részletezte. A szakminiszter az új bírósági modell előnyének nevezte, hogy elkülönülnek a szakmai és az igazgatási hatáskörök, és az idejét múlt konstrukció helyére egy új lép. A munka átszervezése, a hatáskörök szétbontása azonban akkori véleménye szerint nem érintette a bírói függetlenséget.

Hasonlóképpen kiállt Navracsics a bírákra vonatkozó nyugdíjszabályozás változásai mellett. Az új szabályozás – írta válaszlevelében – a bírák felső korhatárát csökkentette, nem a nyugdíjkorhatárukat, mivel azt csak az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz igazították.

Orbán Viktor januári, Európa Parlamenti felszólalása előtt, ahol a bírók nyugdíjkorhatáráról is szó volt, Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a következő közleményt adta ki:

"Szerdán a nemzetközi baloldal újabb támadást akar indítani Magyarország ellen, ezért Orbán Viktor a mai napon azzal a kéréssel fordult az Európai Parlament elnökéhez, hogy tegye lehetővé felszólalását a strasbourgi vitában. Nem engedjük, hogy a nemzetközi baloldal hazugságokkal és alaptalan rágalmakkal vádolja Magyarországot a nemzetközi nyilvánosság előtt. Mi ezúttal is megvédjük Magyarországot és a magyar emberek becsületét."