Pál
-1 °C
3 °C

Útban van a Szoborpark az új Puskásnak

2012.03.22. 00:25
Orbán Viktor bejelentette, hol építik meg az új, BL-döntőre is alkalmas futballstadiont. A szocreál szoborparknak mennie kell, a SYMA kérdéses, de szerződése van, a volt Népstadiont viszont mégsem fogják lebontani, csak a felső karéját.

A kormány 2011. november 2-án fogadta el a Puskás Ferenc Stadion újjáépítésével kapcsolatos koncepciót, ami szerint egy 40 ezer férőhelyes, de 55 ezer férőhelyesre bővíthető sportlétesítmény épül 35 milliárd forintból. A tervekről és a helyszínről eddig nem lehet tudni konkrétumot, de Orbán Viktor 2012. március 20-i bejelentése szerint az új, a tervezettnél nagyobb, 65 ezer embert befogadni képes stadion a Papp László Sportaréna és a Puskás Ferenc Stadion (volt Népstadion) között kap majd helyet egy egész kis olimpiai központtal. A bejelentés alapján kérdésessé válik a jelenleg a szóban forgó területen lévő szoborpark, a Körcsarnok és a SYMA-csarnok sorsa is.

A Puskás Stadion és a Papp László közt lesz az új Puskás
A Puskás Stadion és a Papp László közt lesz az új Puskás

SYMA ügy

A SYMA-csarnokot üzemeltető Syma+SD Kft. tulajdonosa, Szántó András elmondta, hogy őket eddig még nem keresték fel az új stadion építésének ötletével, de elsőre azt mondta, ha tényleg a Papp László Aréna és a régi Puskás között akarják felépíteni a stadiont, akkor a csarnokot is valószínűleg bontani kell. A Syma az állammal kötött szerződés értelmében 2035-ig használhatja a területet, így a csarnok csak szerződésmódosítással bontható.

Az új Puskás stadionról hat éve folyik a vita, a tervezés és a találgatás. Azt most már több helyen megerősítették, hogy a rendkívül leromlott állapotban lévő volt Népstadiont nem fogják lebontani, pedig 2011 decemberében Vígh László, a Puskás Stadion beruházás koordinálásáért felelős kormánybiztos már szakmai egyeztetést kezdett arról, hogy a bontás előtt álló Puskás Stadion székeit, padsorait és a még használható eszközöket a 2000 főnél kisebb települések sporttelepein használják majd fel.

Az új stadionra nemcsak a mostani leromlott állapota miatt volna szükség, hanem azért is, mert az UEFA nézőbarátként ma már azt preferálja, hogy a pálya szélétől 4-6-8 méterre legyenek a lelátók, vagyis ne legyen olyan futópálya, mint az egykori Népstadionban. Ezenkívül szigorú előírásoknak kell megfelelniük a stadionoknak, ha Európa-bajnokságot, Európa Liga- vagy Bajnokok Ligája döntőt akarnak benne rendezni. Az egyik peremfeltétel a befogadóképesség, BL-döntőhőz minimum hatvanezres stadion kell.

Egyeztetés

Február elején Vígh László kormánybiztos az építész szakma képviselőivel tartott egyeztetést az új stadion ügyében. Ezen jelen volt az országos főépítész, a fővárosért felelős állami főépítész, továbbá korábbi fővárosi főépítészek, kerületi főépítészek, valamint a szakmai szervezetek vezetői is. Az egyeztetésen tárgyalt legújabb elképzelés úgy szólt, hogy a Népstadiont egészében nem, csak a felső karéját bontanák le, és mellette épülne fel körülbelül 30-35 milliárd forintból egy új stadion. Az ott megszólaló építész azt mondta, a kabinet tervei szerint az új létesítmény nem a Szoborpark területén helyezkedne el, hanem az ingatlan másik oldalán, a Dózsa György út és az Istvánmezei út irányában lévő edzőpálya helyén.

Orbán Viktor keddi bejelentése szerint ezt a változatot elvetették.

Kritika: kéne egy óriási cipőkanál

A Magyar Építész Kamara (MÉK) és a Magyar Mérnöki Kamara ezután a februári egyeztetés után kritikus hangvételű szakmai véleményt adott ki . “A megismert szakmai anyagok rendkívül vázlatosak igazából az ötletfelvetésen kívül nem tartalmaznak értékelhető munkarészt - írták február 13-i keltezésű levelükben. Úgy vélték, az új stadion csak “cipőhúzó kanállal szorítható be a szabad felületre, a szükséges közlekedési felületek mellőzésével."

A szakmai vélemény egyik jegyzője, Noll Tamás MÉK-elnök elmondta, bár a levelük végén felajánlották a segítségüket, nem indult meg párbeszéd a felek között. Igaz, ma már ő sem olyan kritikus. “Úgy látom, pozitív irányba történt elmozdulás. Már az általunk is javasolt, és Kárpát-medencei szerepünk miatt is indokolt 65 ezres stadion építéséről beszélünk, és nem egy 40 ezres időszakos bővítésről. Azt is pozitívumként értékeli a szakma, hogy a sok élményt nyújtó, helyi védelem alatt álló eredeti stadion megmarad.”

Noll elmondta, hogy a legköltségesebb, de elfogadható változat a kétstadionos megoldás. A mostanit szerinte nagyon nehéz lenne átépíteni a kor követelményei szerint, ugyanakkor reméli, hogy a hiányzó karéjokkal kiegészítve megszűnhet a torzó állapot.

A MÉK-elnök az Aréna és a Puskás közötti területen való építést kedvezőbbnek ítéli, mert több irányból megközelíthető lesz a létesítmény. Közlekedési, parkolási gondok még így is lehetnek, de a MÁV-területek bekapcsolásával orvosolhatónak tartja ezeket Noll.

Hogy mitől finomodhatott a kamara álláspontja, nem tudni. Levelükben határozottan a jelenlegi stadion helyén való építés mellett álltak ki. “Amennyiben az Istvánmező rehabilitációs területet tekintjük az új stadion helyszínének, akkor eddigi szakmai ismereteink alapján nagy biztonsággal kimondhatjuk, hogy ez a fejlesztés, csakis a meglévő Puskás Ferenc Stadion helyén [...] felújítás/rekonstrukció és bővítés vagy új épület építésével tud megvalósulni.”

Szoborpark

A kuriózumnak számító, az 1950-es években épült szocreál szoborpark (dromosz) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szerint országos műemléki védettséget nem élvez, de a park a szobrokkal és a Stadionnal együtt a helyi értékvédelmi rendelet szerint védett. Az 1998-as budapesti atlétikai Európa-bajnokság előtt folytak viták arról, hogy a szoborparkot elmozdítják, hogy bemelegítőpályát tudjanak kialakítani rajta, de a heves ellenkezés miatt erről a tervről letettek.

A fourfourtwo.hu-nak még februárban adott interjújában Bánki Erik, az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának elnöke azt ígérte, a szoborparknak is találnak majd megfelelő helyet a stadionok területén. Szerinte kétségtelen, hogy a szoborparkot meg kell tartani, de nem gondolja, hogy csak ott állhat, ahol most van. A látogatottsága egészen minimális, egyszerűen rossz helyen van, vélte.

A monumentális szoborpark az Aréna felhúzása óta valóban csak útban van, pedig eredetileg a szoborsorok között özönlött a nép a Népstadion bejáratai felé, ma már csak az látja, aki célzottan a parkba megy. Sokan, a fiatalabbak már nem is tudnak a szobrok létezéséről, annyira el vannak rejtve. A helyszínen járva az egyik ott dolgozó gondnokkal beszéltünk, aki szerint annyira nincs pénz, hogy a szoborpark füvét már két éve nem öntözték meg, mert a locsolóberendezés elromlott.

Lovacskázás, gránátvetés

A parkban elhelyezkedő tizenhat szoborcsoport a szocializmusban fontosnak tartott értékeket szemlélteti. A Gránátvetők című, 1955-ös Tar István-alkotás például azért fontos, mert a Néphadsereg időszakából már alig maradt fenn katonaábrázolás köztereinken, ez pedig a fennmaradtak közül a legnagyobb.

A propagandisztikus szobrok a szocreál művészet iskolapéldái: daliás beállások, egyszerű arcok, beállított mozdulatok, aprólékos kidolgozottság, lendületes kompozíciók - írja a Szoborlap.hu. A szoborcsoportok különböző szobrászoktól származnak különböző évekből, de mind az ötvenes évekből. A tizenhat alkotás címei: Gránátvetők, Ipari tanulók, Mezőgazdasági munkások, Éneklő fiatalok, Ökölvívók, Labdarúgók, Lovacskázók, Felvonulók, Népi táncosok, Természetjárók, Tornászlányok, Stafétafutók, Birkózók, Főiskolások, Kosárlabdázók, Szuronyvívás.

szoborpark
Fotó: Szoborlap.hu

Húzódik

Szintén kérdéses még a Körcsarnok sorsa, de ezt már 2010-ben temettük, akkor hetei voltak hátra, ehhez képest még mindig ott van.

A Puskás Ferenc Stadion átalakításának szükségességéről először Gyurcsány Ferenc beszélt 2006-ban, a 2012-es Euróba-bajnokságról döntő szavazás előtt Cardiffban. Azt is mondta, akár megnyerjük a rendezés jogát, akár nem, elkezdődik az építkezés. Nem kezdődött. Tavaly még úgy volt, hogy 2011. október 11-én, a finnek elleni utolsó Eb-selejtező után kezdődnek a munkálatok, viszont decemberben a bizonytalan pénzügyi háttér miatt már arról volt szó, az idén sem kezdenek neki.