Felemás siker az uzsorások elleni harcban

Az ősszel elfogadott, uzsorázást szigorúbban kezelő btk.-módosítás óta nem emelkedett jelentős mértékben a feljelentések száma – közölte Szelei Pál az ORFK bűnügyi főosztályának gazdaságvédelmi és pénzhamisítás elleni osztályának vezetője. Novemberben 750 sértett 158 ügyében nyomoztak a hatóságok, míg a hétfői adatok alapján 638 sértett 164 ügyében zajlik jelenleg is eljárás, a 202 gyanúsítottnak pedig nagyjából fele, 95 ember van előzetesben. Az elmúlt 5 hónapban 130 esetnek sikerült a végére járni, ebből 30 ügy zárult vádemeléssel. Az arányokat leginkább a tárgyi bizonyítékok hiánya rontja, hiszen manapság már gyakran számítógépeken összesítik az adatokat az uzsorások – mondta Szelei. Rengeteg ügyben csak a vádlottak és a sértettek vallomásai állnak egymással szemben, akik előfordul, hogy még a hamis vád bűncselekményét is vállalják feljelentésük visszavonásával.

Pedig az alezredes szerint az új szabályozás közérthetőbb, kézenfekvőbb és hatékonyabb nyomozást tesz lehetővé, ráadásul már egyetlen uzsorakölcsön is megalapozhatja a gyanút. A módosítás bevezette a tevékeny megbánás intézményét, ami azt jelenti, hogy ha egy uzsorás lebukása előtt beismeri tettét, korlátlanul enyhíthetik a rá kiszabott büntetést, mely üzletszerűen, bűnszövetkezetben elkövetve akár öt év szabadságvesztéssal is sújtható. Az uzsorázás rendszerint zsarolással, önbíráskodással, testi sértéssel vagy személyi szabadság megsértésével jár együtt, az elkövetők az erőszakos cselekedetektől sem riadnak vissza.

A legtöbb uzsorabűncselekményt egyébként továbbra is Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében követik el.

Külön módszertani útmutatót készítetettek

A módosítás hatályba lépése óta az ORFK rendszeresen frissíti a témával kapcsolatos adatait. Sőt, az utóbbi időben 5 megye 8 városát keresték fel egyeztetés és a helyi ügyekkelről való beszámoltatás végett, és külön nyomozócsoportot is létrehoztak. Még módszertani útmutatót is készítettek a nyomozóhatóságoknak. Az ORFK fontosnak tartjá, hogy a rendőrök az ügyészséggel is összedolgozzanak. Erre azért is van szükség, mert a vádlottak gyors szabadon engedése nem csak a sértettek testi épségét veszélyezetheti, hanem negatív visszajelzés is lehet számukra, hogy értelmetlen volt feljelentést tenniük.

Oda kell figyelni a sértettekre is

A sértettek többsége Szelei szerint rossz anyagi körülmények között élő, munkanélküli, iskolázatlan ember, aki nem ismeri a pénz értékét. Az uzsorások az ő elesettségüket használják ki. Az osztályvezető két példát is felhozott az utóbbi idők vallomási jegyzőkönyveiből. Elsőként egy 75 éves férfi és rokkantnyugdíjas felesége esetét említette, akik a hónap végén nem tudták befizetni 30 ezres villanyszámlájukat, ezért fordultak az egyik utcájukban lakóhoz kölcsönért, aki fiához irányította őket. Először 10 ezer forint helyett 15-öt kellett volna visszaadniuk, mostanára viszont 80 ezerre emelkedett a tartozásuk. Időközben az asszony kórházba is került.

Később egy négy gyermeket egyedül nevelő frankihiteles özvegy háziasszony történetét hozta fel, aki hitelét rendszeresen kölcsönből fizette. Hónapokig csak 20 ezret kért egyik ismerőse lányától, aki ekkor még kamat nélkül adott neki pénzt. Mikor azonban már 40 ezer forintot kért, 50-et kellett visszaadnia. Szelei szerint a probléma leküzdésében mindenki fokozott figyelmére szükség van, ezért elengedhetetlen, hogy az egyes médiumok minden ilyen ügyről beszámoljanak, így véleménye szerint az áldozatok is nagyobb eséllyel fordulnak a rendőrséghez.