Zsófia
16 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Schmitt: Mondhatták volna, hogy többet tegyek idézőjelet

2012.03.30. 20:37 Módosítva: 2012.03.30. 22:09

Köztársasági elnökként tudom, nincs kettős mérce, a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, mondta Schmitt Pál köztársasági elnök az MTV-nek adott interjúban, miután csütörtökön a Semmelweis Egyetem szenátusa úgy döntött: megvonja 1992-ben szerzett kisdoktori címét.

Arra a kérdésre, hogy lemond-e, Schmitt Pál hosszas magyarázatba kezdett arról, hogy húsz évvel ezelőtt a Magyar Testnevelési Egyetem hallgatójaként a legjobb tudása szerint írt egy kisdoktori dolgozatot, mert édesanyjának megfogadta, hogy doktor lesz. Akkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja volt és MOB-elnök, és úgy gondolta, hozzá tud járulni a tudomány oldaláról is a sporttársadalom tudásához.

Az egyetem is biztatta, hogy érdemes a témát (az újkori olimpiák programjának elemzését)  feldolgozni. Kijelölték az opponenst és a konzulenst, és nem volt más vélemény, csak biztatás. Az előopponensi véleményben még "mondhatták volna, hogy ácsi, többet tegyek idézőjelet, vagy írd az oldalak aljára, hogy kitől származik ez és ez" - mondta a köztársasági elnök.

De akkor még írógéppel írták a dolgozatokat és bevett szokás volt, hogy nem a szöveg közben, hanem a dolgozat végén elhelyezett bibliográfiában tüntetik fel, kitől idéznek. (A Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának megállapítása szerint az értekezés szinte teljes egészében a bolgár Nikolaj Georgijev és a német Klaus Heinemann korábbi műveinek fordítása, illetve egy az egyben való átvétele, de erre a nagy mértékű átvételre Schmitt a szövegben nem utal, csak dolgozata végén tünteti fel a két forrást az irodalomjegyzékben).

Schmitt hangsúlyozta: "nem kívántam senki szellemi termékét magamnak deklarálni", feltüntette a forrásokat, követte az útmutatásokat. "A lelkiismeretem tiszta, a dolgozatot a legbecsületesebb módon a legtisztább módon készítettem" - fogalmazott. Három óra alatt a szóbeli vizsgáit is letette,  "ez egy olyan teljesítmény volt, ami után jó érzéssel dőltem hátra, hogy ez egy becsületes, ha úgy tetszik, férfi munka volt".

A disszertációban első helyen a bolgár Georgijevet tüntette fel forrásként, hiszen tőle idézett a legtöbbet. Ezzel úgy érezte, eleget tett a kötelességének. Schmitt szerint a Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának végkövetkeztetésében is az szerepelt, hogy tartalmilag és formailag megfelelt a dolgozat, csak az opponense és a konzulense nem hívta fel a figyelmet a hiányosságokra, de őket szeretné a legkevésbé bántani.

Schmitt Pál az interjúban meggyőződéssel állította, hogy dolgozata a társadalom számára hasznos volt és új ismereteket tartalmazott, mert ez akkoriban a kisdoktori egyik feltétele volt. A riporter, Obersovszky Péter előzőleg idézte az akkori doktori szabályzat, amiért az államfő hálálkodott is neki. Eszerint ugyanis vagy önálló kutatáson alapuló új tudományos eredményt, vagy a társadalom számára hasznos, új, és a gyakorlatban is hasznosítható ismereteket tartalmazó dolgozatot kellett leadni.

Schmitt Pál is ezekre a vagy-okra hivatkozott. Azt állította, hogy kisdoktori értekezése az utóbbi feltételnek megfelelt, mert azt például később ő maga is sokat használta, mint NOB-tag, és a sportági szakszövetségek is megtudták belőle, hogyan kerülhetnek be a modern kori olimpiák programjába. "Nem mondom, hogy új értéket állítottam elő, de a társadalom számára hasznos volt".

Állítása szerint a kisdoktori címből nem származott sem anyagi, sem erkölcsi előnye. A doktor előnevet később néhány aláírásnál használta, mint ahogy most köztársasági elnökként is használja.

Schmitt Pál az interjúban azt mondta, nem esett jól neki, hogy míg Szöulban képviselte az országot, meghatározó gazdasági szakemberekkel tárgyat, és felszólalt egy nukleáris biztonsági világkonferencián, sőt a dél-koreai elnökkel is találkozott, addig az egyetem szenátusa őt meg sem kérdezve, egy napot sem várva döntött kisdoktori címének megvonásáról. "Annyit elvártam volna, hogy a szenátus megvár, hova volt ez a nagy sietség?" (A tényfeltáró bizottság egyik tagja, Fluck Ákos különvéleményéből tudható, hogy a bizottság elnöke elment Schmitt Pál hivatalába, és ott az államfő személyesen előadhatta érveit - a szerk.)

"Ha elveszik a kisdoktori címet, lelkük rajta, nem fogok velük vitatkozni. Én magam is visszaadtam volna, ha kell" - jegyezte meg. "Ba fogom bizonyítani, hogy van még bennem kitartás, mint volt olimpiai bajnokban, és most 70 évesen be fogom bizonyítom, hogy képes vagyok egy mostani, nagyon nehéz kritériumoknak megfelelő PhD-dolgozatot írni" - mondta ezután.

Schmitt Pál azt mondta, olyan témát választ, amiben már régóta otthon van. Ő vezeti a NOB sport és környezetvédelmi bizottságát, amelyben "zöldítik a játékokat", igyekeznek felhívni a fiatalok figyelmét a természet szépségére, megőrzésére és igyekeznek a sportversenyeket úgy szervezni, hogy azok ne károsítsák a környezetet. "A fejemben erről nagyon sok van, világkonferenciákat vezettem, igen sokat publikáltam arról", hogyan lehet "zöld szemmel" a sporthoz közelíteni, mondta az államfő.

Az előzékeny riporter kérdésére, hogy "emberként, mégpedig népszerű, és meglehetősen sokak által szeretett emberként, akit a becsületében is megbántottak", akar-e perelni, Schmitt Pál azt felelte: "A köztársasági elnököt nem lehet perelni, ezért én sem perelek, ez így fair". De érvelni igen is fog, tette hozzá, és a becsületét akarja megvédeni, azon nem eshet csorba. Az interjút azzal zárta, hogy Schmitt Pálként és köztársasági elnökként kiáll az igazáért, meg kell védenie az egykori Testnevelési Főiskolát és egykori témavezetőit is. "Húsz évvel ezelőtt ez volt a szabály, csináltunk egy dolgozatot, én azt megvédtem, summa cum laude, tehát a legkiválóbb minősítést kaptam, én ezzel többet nem akarok foglalkozni."