Engedély nélkül is landolnak a mentőhelikopterek

A mentési célra használt helikopter-leszállók eddig úgynevezett nem nyilvános fel- és leszállóhelynek minősültek, de egy kormányrendelet-módosítás miatt most ötödosztályú repülőtéri besorolást kell szerezniük. A jogszabályváltozás ugyan két évvel ezelőtt, még a Bajnai-kormány idején született, de azért került reflektorfénybe az ügy, mert mostanában zajlik az EU-s forrásból támogatott nagyobb kórházi beruházások átadása, amelynek része az új mentőhelikopter-leszállóhelyek használatbavételi engedélyeztetése is.

Az átminősítés a légimentők által használt új és régebbi leszállók tucatjait érinti, mondta az Indexnek Temesvári Péter, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Eddig 13 kórház már meglévő leszállója kapta meg az átminősítést ötödosztályú repülőtérre, de Temesvári szerint ez is csak a légügyi hatóság jóindulatú hozzáállásának volt köszönhető, míg több másik leszállóhely jelenleg nem rendelkezik a rendeltetésszerű működéshez szükséges engedéllyel . Az új leszállókat még a rendelet hatályba lépése előtt tervezték, és akkor senki sem tudhatta, hogy mire megépítik a leszállóhelyeket, reptérnek minősülnek majd.

Az átminősítés számos szakhatósági eljárást von maga után, ami költségessé és rendkívül időigényessé teszi azt. „Életszerűtlen, hogy egy leszállónak zajvédelmi, környezetvédelmi, és ÁNTSZ engedélyeknek kell megfelelnie. Például a szolnoki és a hatvani leszállók mindössze egy füves terület jelentenek, közepén egy betonkockával, de erre is szigorú tűz- és környezetvédelmi szakhatósági elvárások vonatkoznak” – mondta a légi mentők igazgatója.

A jogszabályok azonban megengedik, hogy a pilóták életmentési céllal bárhol leszállhassanak, ahol ezt alkalmasnak találják. A légi mentők ezért bíznak abban, hogy a légügyi hatóság képes lesz megtalálni a megoldást, hogy kiadják az engedélyeket a többi kórháznak is, és mivel életmentési céllal használják leszállókat. Abban is reménykednek, hogy nem fog felmerülni a pilótákkal kapcsolatban az a kérdés, hogy miért szálltak le ott, ahol nincs érvényes engedély. „Jogilag mindenképpen tisztább helyzetet teremtene, ha naprakész engedéllyel rendelkeznének ezek a kórházak” – jegyezte meg Temesvári Péter.

Mindennel felszerelten vár

A legnagyobb visszhangot a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház vadonatúj leszállójának engedélyezési hercehurcája kapta. A speciális üzemanyag oltására alkalmas habgenerátorral felszerelt, fűtött burkolatú, éjjeli leszállásra alkalmas, a pilótafülkéből is szabályozható világítású győri leszálló engedélyeztetése hónapok óta tart. Az egészségügyi intézmény tetején kialakított 330 négyzetméteres leszállóhelyet tavaly decemberben adták át, de használni még mindig nem lehet. Hivatalosan.

Mint az a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) honlapján is olvasható, a győri kórház 2009-ben kapott előzetes hozzájárulást a nem nyilvános fel- és leszállóhelyre, ami nem szólt a leszállóhely üzemeltetéséről, és a 2010-es kormányrendelet után a korábban kiadott előzetes állásfoglalás is semmissé vált. Azonban a jogszabályváltozás miatt új tervdokumentációt kellett készítenie a kórháznak, amit az is megnehezített, hogy Magyarországon alig van olyan iroda, amely repülőterek tervezésével foglalkozna. Emellett a 100 milliós beruházásban költségemelő tételt jelentett az a 30 millió forintos tűzvédelmi rendszer is, amit a reptéri minősítés miatti szigorúbb tűzvédelmi előírások miatt kellett kialakítania a kórháznak. A hiányzó dokumentációk rövidesen elkészülnek, de hogy mikor kapja meg a győri egészségügyi intézmény a használatbavételi engedélyt, nem tudta megmondani Skaliczky Zoltán, a kórház szervezési igazgatója.

Viszont engedély híján is volt már leszállás a kórház tetején. Február végén egy Sajókál és Tompaládony között történt frontális baleset súlyos sérültjével landolt a mentőhelikopter az új leszállón.

„A korábbi helikopter-leszálló a földön, fákkal körülvett területen volt, a kórháztól távolabb, míg az új értelemszerűen kényelmesebb és biztonságosabb. Jelen pillanatban kicsit ellentmondásos, hogy nincs engedélyünk a leszállópályára, viszont a pilótának sincs megtiltva, hogy oda leszálljon” – tette hozzá Skaliczky Zoltán.

Plusz kétmillió

A győri kórházhoz hasonlóan a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának 363 négyzetméteres, korszerű helikopter-leszállójának használatbavételi engedélyeztetése szeptember óta húzódik. A félmilliárdos, ugyancsak EU-s támogatásból épült, jelenleg projektzárás alatt álló beruházáshoz a leszállót 2009 októberében a kaposvári építési hatósággal engedélyeztették, akkor még nem nyilvános fel- és leszállóhelyként, amelyhez a NKH Légiközlekedési Igazgatósága adott ki szakhatósági hozzájárulást. Majd a jogszabályváltozás miatt új használatbavételi kérelmet nyújtottak be tavaly novemberben az új illetékeshez, az NKH Légügyi Hivatalához. A kérelmet a hivatal létesítési és használatbavételi eljárásként értelmezi, így előírta a hiánypótlást, ami kétmillió forint feletti költséget jelent a kórháznak, írja a Somogyi Hírlap.

Nemigen változtatnának a jogszabályon

A hatályos jogszabály szerint az üzemeltetési engedélyt most az NKH adja ki, a leszállóhelyen csak ezután indulhat el a mentőhelikopter-forgalom. A légügyi hivatal tájékoztatása szerint azonban nem a jogszabályi változásoknak, hanem inkább a győri és a kaposvári kórház mulasztásának tudható be, hogy még nem kapták meg az engedélyt. A hivatalnál megkeresésünkre elmondták, eddig 14, korábban is engedélyezett leszállóhely élt az átminősítés lehetőségével, ebből 13 meg is kapta az engedélyt. (Egy esetében az eljárást a kérelmező kérésére felfüggesztették.) Nyolc, korábban engedéllyel rendelkező hely pedig a mai napig nem kért semmiféle engedélyt. „Ezenkívül több olyan kórház van, amelyekről tudjuk, hogy építettek leszállóhelyet, de semmiféle légiközlekedési hatósági engedélyt nem kértek mai napig sem” – áll az NKH levelében.

Hozzátették, jelenleg azt várjak, hogy a győri és a kaposvári kórház is nyújtsa be a hiányzó dokumentációkat, így a „kérelmező kórházakon múlik, mikor zárulhat le az eljárás".

De várható-e bármiféle változtatás az engedélyeztetés bürokratikus menetének orvoslására? A légügyi hivatal úgy látja, hogy a problémát egyáltalán nem az előírások, inkább azok figyelmen kívül hagyása okozza, így szerintük nem feltétlenül indokolt a jogszabály módosítása, ráadásul mivel nem minősülnek jogalkotó szervnek, e kérdés megválaszolása nem is tartozik a hatáskörünkbe.