Milliárdos adót fizethet a reptér, törvény a hungarikumról

2012.04.02. 20:09 Módosítva: 2012.04.02. 20:47
Schmitt Pál váratlan lemondása és ennek váratlanul gyors elfogadása felborította a napirendet, de estére utolérték magukat a képviselők, és elkezdtek törvényeket hozni. Elfogadták például az adatvédelmi biztos jogköreit bővítő javaslatot, amire az uniós kötelességszegési eljárás lezárásához van szükség.

Bár a hétfői ülésnapot rendesen megbolygatta Schmitt Pál lemondásba torkolló napirend előtti felszólalása, este nyolcra visszaállt a rend, és eljutottak a határozathozatalokig is.

A napirend szerint elsőként két, Szlovákia és Magyarország közti híd megépítéséről dönthetnek a képviselők. A hidak Ipolydamásd és Helemba, illetve Vámosmikola és Ipolypásztó között épülhetnek meg.

A javaslatok miniszteri expozéját elvileg Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszternek kellett volna elmondania, de a nyilvánosságot nem kedvelő miniszter végül nem képviselte magát a vitában, Fónagy államtitkárt küldte maga helyett. A javaslatot végül egy ellenszavazattal fogadták el.

Az előbb elfogadott szerződésekhez kapcsolódóan kihirdetik a Szlovákiával közös államhatáron átvezető közutak "forgalmi jellegéről" szóló megállapodást is. Ennek az expozéját is Némethné mondta volna a napirend szerint, a valóságban pedig ennek is Fónagy. A javaslatot végül egyhangúlag fogadta el a parlament, pedig Gaudi-Nagy Tamás vagy húsz percet szlovákozott.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény

Harmadikként a szabálysértési törvény módosító indítványairól szavaztak. Pintér Sándor a friss törvényt módosító javaslata eleve szigorítaná a jogszabályt, például azzal, hogy ha valakit harmadszor vonnak felelősségre elzárással is büntethető szabálysértésért, akkor a lehető leghosszabb elzárásra kell ítélni. Így tovább bővülhet azoknak a szabálysértéseknek a köre, amiért hosszabb elzárás szabható ki, mint ha az adott szabálysértés bűncselekményi fokát követte volna el.

A képviselők összesen 83 módosítót nyújtottak be a javarészt technikai jellegű törvényjavaslathoz. Ezek közül izgalmasabb lehet a Fidesz II. kerületi és debreceni polgármesterei, Láng Zsolt és Kósa Lajos által jegyzett sorsa. Ez alapján szabálysértést nem csak törvény, de önkormányzati rendelet is meghatározhatna. A javaslatot a kormány, az alkotmányügyi bizottság és az emberi jogi bizottság is ellenezte, viszont a honvédelmi és az önkormányzati bizottság támogatta. A külön szavazásra kért indítványt végül csak hét fideszes képviselő támogatta, de az előterjesztők közül csak Riz Levente. Kósa Lajos saját javaslata ellen szavazott.

A kormány inkább az önkormányzati törvényben adna lehetőséget az önkormányzatoknak a saját rendeletükben kirívóan közösségellenesnek minősített magatartás legfeljebb százötvenezer forintos bírságolására.

A honvédelmi bizottság javaslatára a szabálysértési törvény is kiegészül egy magyargárdás passzussal, eszerint már az is szabálysértést követne el, aki egy feloszlatott egyesület formaruhájára emlékeztető ruházatot visel.

Az eredetileg javasoltnál sokkal komolyabban büntethetik azt, aki elmulasztja a felvonó vagy mozgólépcső műszaki felülvizsgálatát. Pintér javaslatában ötvenezres bírság szerepelt, ezt természetes személy esetén háromszáz-, jogi személy (például társasház) esetén ötszázezer forintra emelhetik.

A törvényhez 47 ellenzéki módosító indítvány érkezett, ezek közül 44-et leszavazott a kormánytöbbség a bizottságban. Két jobbikos, sorszámozást pontosító javaslatot támogatnak, egy indítványról pedig megosztott a kormánypártok véleménye. A mezőgazdasági bizottság támogatta a jobbikos Magyar Zoltán felvetését, hogy ha a hatóság megtagadja a vízilétesítmény fennmaradási engedélyét, egyben kötelezze is a létesítőt az eredeti állapot helyreállítására, de az alkotmányügyi és a honvédelmi bizottságok, illetve a kormány ellenezték.

Megszavazták az információs önrendelkezési jogról szóló törvényt is - ennek módosítása alapfeltétele az adatvédelmi biztos ügyében indított uniós kötelességszegési eljárás lezárásának. Eredetileg csak a törvényhez benyújtott módosító indítványokról szavaztak volna. A szavazás formai volt, a kormánytöbbség már a bizottságokban lesöpört minden indítványt - pedig az elempés Schiffer András és Szabó Tímea tett egy kísérletet a közérdekű adat szélesebb értelmű meghatározására. Javaslatuk szerint minden olyan adat közérdekű, így megismerhető lenne, amely állami, önkormányzati vagy egyébb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében van, és nem számít személyes adatnak.

Mivel egyetlen módosító indítványt sem fogadtak el, a kormánytöbbség élt azzal a házszabályi lehetőséggel, hogy ezesetben zárószavazást is lehet tartani. Végül 243 igennel, 76 nem szavazat és 8 tartózkodás ellenében el is fogadták az adatvédelmi hatóság vezetőjének függetlenségét garantáló új passzusokkal kibővített törvényt.

A társasági adóról és az osztalékadóról

A látványsportok támogatását lehetővé tevő társaságiadó-törvény módosításának vitája is, itt az eddigi tapasztalatok indokolnak kisebb módosításokat. Egyrészt a támogatás utáni adókedvezményre csak azok a vállalkozások lesznek jogosultak, amelyeknek az elmúlt két évben nem volt köztartozása, másrészt viszont a jövőben olyan sportegyesületeket is támogathatnak a vállalkozások, amelyek nem működnek már két éve.

Másrészt meghosszabbítják a pályázati határidőket is, amire szükség is van, mert amúgy április 1-ig kellene leadni a pályázatokat, ami viszont vasárnap. Apróbb hiba, hogy hiába tolja ki a határidőt a leghamarabb április 9-én elfogadható törvény, ha a kapcsolódó kormányrendeletet nem módosították. Így most leginkább mégis április 1-e a pályázati határidő. Káosz. És ezen a benyújtott módosítók sem változtatnak.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről

Pintér Sándor javaslata alapján felgyorsítanák a kiemelt beruházások környezeti hatásvizsgálatát. A módosítók kicsit lassítanak a miniszter által diktált tempón, míg Pintér a környezeti hatásvizsgálati és környezethasználati engedélyezési eljárásra 30-30 napot adott volna, egy módosítóval ezt két-két hónapra nyújtanák el.

A javaslathoz a legtréfásabb módosítót az elempés Jávor Benedek és Schiffer András nyújtották be, ők törvénybe foglalták volna, hogy az LMP-t legfeljebb három napon belül értesítsék a megindult környezetvédelmi eljárásokról. A kormánypártok megfúrták a javaslatot.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

A nemzetierőforrás-miniszter törvényjavaslata egy mulasztásos alkotmánysértést orvosol, a Williams szindrómában szenvedőkre is kiterjesztené a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvényt. A javaslat a módosításokkal a közgyógyellátást a rokkantsági ellátásban részesülőkre is.

A Máriapócsi Kegyhelyről és a magyar görögkatolikus közösség társadalomban betöltött szerepéről

A nap ötödik véglegesen elfogadott indítványa az a határozati javaslat volt, amely szerint a magyar görögkatolikus közösség szerepet tölt be a társadalomban, másrészt az országgyűlés tisztelettel adózik elötte, harmadrészt Hajdúdorog a görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város, negyedrészt az országgyűlés figyelni fog a máriqapócsi kegyhely megóvására.

A polgári perrendtartásról

Papcsák Ferenc eredetileg már múlt hétfőn, első vitanapján el akarta volna fogadtatni javaslatát, miszerint kiemelt ügyekben kézbesítés helyett elég lenne hirdetményben értesíteni a peres feleket a bírósági tárgyalás fejleményeiről. Ezzel azt akadályozná meg, hogy a perbe fogottak az iratok át nem vételével húzzák az időt. A javaslatot csak akkor szavazhatták volna meg, ha nem nyújtanak be hozzá módosító indítványt. Papcsák tervét párttársa, Horváth Zsolt húzta át, aki egy technikai részlettel egészítette ki a javaslatot - igaz, ezt legalább az előterjesztő is támogatja. Minden más indítványt elutasítottak, azt is, amiben Schiffer András a törvény visszamenő hatályát tompította volna.

A lakossági deviza-eladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről

A hatodik új jogszabály is egy parlamenti határozat, amiben a képviselők felkérik a kormányt, hogy vizsgálja meg a magáncsőd bevezetésének a lehetőségét, okítsa a felsősöket és a középiskolásokat pénzügyi alapismeretekre, vizsgálja meg a pénzintézetek és hitelközvetítők viszonyát, a devizahitelesek megsegítésére hozott intézkedések, illetve a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó szabályok hatályosulását.

Azt is meg kell vizsgálni, hogy elég és elég jó információt kapnak-e a hitelfelvevők, és hogy hogyan lehetne hitelbiztosítások kötésére rábírni őket. A PSZÁF-et meg arra kérik, hogy próbálja összehangolni működését a versenyfelügyelettel.

A szövetkezetekről

A kormány célja egy új szövetkezeti típus, a foglalkoztatási szövetkezet megalkotása, illetve a már létező szociális szövetkezeti forma megerősítése. Az elképzelés szerint a közmunkaprogramban résztvevők a közmunkalehetőség végeztével foglalkoztatási szövetkezetet alapíthatnának, melynek legalább ötszáz fő és egy nemzetiségi önkormányzat is tagja. A foglalkoztatási szövetkezetek főként munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoznának.

A törvényhez két olyan érdemi módosító indítványt nyújtottak be, amit a kormánytöbbség támogatott is, ezek egyikét közösen jegyzi három jobbikos és két fideszes képviselő. Ez alapján mégsem szűnne meg a foglalkoztatási szövetkezet, ha hat hónapon keresztül nincs országos nemzetiségi önkormányzat tagja. Ez azért különös, mert amúgy a foglalkoztatási szövetkezet alapításának feltétele a nemzetiségi önkormányzat tagsága. A másik érdemi módosító indítvány szerint a szociális szövetkezetek nem csak két évre, hanem akár tíz évre is megszerezhetnék a kölcsönbe kapott ingó vagyont, a tenyésztésre kapott állatállomány pedig két év ingyenes használat után a tulajdonukba kerülhet.

A helyi adókról

Kósa Lajos és Dancsó József fideszes képviselők javaslata egész egyszerű módosításnak indult, melynek célja csupán az egészségügyi intézmények ingatlanadó-fizetési kötelezettségének eltörlése lett volna.

A bombát múlt héten robbantotta párttársuk, Riz Levente, aki egy semmitmondó, technikai jellegű módosító indítvánnyal a Liszt Ferenc repülőtér az adó hatálya alól az év végén kivett "szilárd burkolatú mozgási területeit" is bevonta a telekadó hatálya alá, így az üzemeltető Budapest Airportnak saját számításai szerint 2012-ben 2,25 milliárd forintot kéne befizetnie - 2011-ben 675 millió forint volt még csak a telekadója.

A BA szerint mindez igen kedvezőtlenül érinti, szóvivőjük, Hardy Mihály szerint "végképp tönkre is teheti" a Malév csődje miatt idén amúgy is nehéz helyzetbe került, 180 alkalmazottjának elbocsátására kényszerült repteret.

A telekadót az eredeti, novemberben elfogadott szabályozás szerint a reptér teljes területére kivethették volna, de decemberben Papcsák Ferenc javaslatára mentesítették a céget az adófizetés alól. Papcsák azzal indokolta a döntést, hogy a légi közlekedés adójogi megítélése azonos legyen a szárazföldi közlekedésével. Ezt a módosítást írta felül Riz javaslata, amit a kormány hivatalosan ellenzett, ám a Fidesz és a Jobbik képviselői nagy arányban megszavaztak

Kósa Lajos egy zárószavazás előtti módosítóval viszont a temetőket kivette a törvény hatálya alól, így a temetőknek nem kell telekadót fitezniük.

A nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

A fideszes Mengyi Roland és a kereszténydemokrata Stágel Bence javaslata azt a lehetetlen helyzetet kívánta orvosolni, hogy eredeti formájában a törvény még azokon a munkahelyeken sem engedélyezte zárt téri dohányzó kijelölését, ahol a nyílt légtérben konkrétan életveszélyes lenne rágyújtani a tűz- és robbanásveszély miatt.

A módosításokkal a törvény ezen kívül a börtönökben és a zárt pszichiátriai intézetekben, illetve azokon a munkahelyeken is megengedi a zárt légterű dohányzóhely kijelölését, ahol a klimatizált hőmérséklet meghaladja a 24 fokot. A dohányzóhely kijelöléséhez ez esetben egészségügyi államigazgatási szerv előzetes hozzájárulása szükséges.

Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról

Pintér Sándor javaslata pont arról szól, amiről a címe is: célja csupán annyi, hogy az EU bármely tagállamában menekültstátust szerzőket ugyanazok a jogok illessék meg a többi tagállamban is.

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról

Hungarikumügyben rég nem látott összhang alakult ki kormány és ellenzéke között. Mi sem példázza ezt jobban annál, hogy a kormánypártok pont a szocialisták javaslatára írták bele a törvénybe, hogy a nemzeti értékeket ne csak ápolni és védelmezni, de támogatni is kelljen. A törvény a jövőben nem csak a kárpát-medencei, hanem az egyetemes magyarság alkotásait is védené. A magyar kulturkincset pedig a fideszes Font Sándor javaslata alapján a velünk élő nemzetiségek kulturkincse is gyarapítja.

Amúgy meg „a magyar nemzet egységétől vezérelve” megállapíttatik, hogy a magyar nemzeti értékek, azokon belül a hungarikumok egyedülállók és megőrzendők, ezért össze kell mindet írni és gyűjteni, a dokumentációt meg kell őrizni, magukat az értékeket, azokon belül is a hungarikumokat pedig ápolni és védelmezni. Így egyrészt az értékek tárolva, másrészt megőrizve lesznek, hogy kialakítsák és megszilárdítsák az új nemzedék nemzeti azonosságtudatát.

A törvényt ellenszavazat nélkül, öt tartózkodással fogadták el.