Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Nyomozóhatóságként is működhet az új ügynökintézet

2012.04.08. 15:25 Módosítva: 2012.04.08. 15:28
A kormány valószínűleg lengyelországi példa alapján hozza létre azt az intézményt, amely a kommunista diktatúra bűneinek feltárásával foglalkozik. Így akár az is elképzelhető, hogy az új intézet ügyészségi jogkörökkel nyomoz majd a kommunista diktatúra felelősei után. A végső koncepcióról a Fidesz vezetése dönt.

Az ügyészséghez hasonló nyomozati jogköre is lehet annak az intézménynek, amelynek a kommunista diktatúra bűneinek feltárása lesz a feladata – mondta az Indexnek több kormánypárti képviselő. A Nemzeti Emlékezet Bizottságát a lengyel Instytut Pamieci Narodowe (Nemzeti Emlékezet Intézet) példájára hozhatják létre, amely többek között nyomozati jogkörökkel is rendelkezik.

Lehallgatásról készült fénykép az OSA Achívum Operatív fotó... c. kiállításán
Lehallgatásról készült fénykép az OSA Achívum Operatív fotó... c. kiállításán
Fotó: Földi Imre

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője március közepén ismertette, hogy mi a Fidesz javaslata az ügynökmúlt lezárására. Eszerint a kormánynak május 15-ig kell kidolgoznia azokat a javaslatokat, amelyek lehetővé teszik a Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállítását. Lázár szerint a nem ideiglenesnek szánt intézmény dolgoz ki majd javaslatokat az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról, valamint arról, hogy a kommunista párt vezetői részt vehetnek-e a közéletben.

A kérdésről azt követően alakult ki vita, hogy február 20-án az Országgyűlés leszavazta az LMP javaslatát, amely lehetővé tette volna, hogy bárki nyíltan hozzáférhessen az ügynökaktákhoz. A javaslat megosztotta a kormánypártokat is, az LMP javaslatát több kormánypárti politikus leszavazta, mások támogatták, több képviselő pedig annak ellenére sem nyomott gombot, hogy jelen volt a teremben.

A lengyel példa

A tervek szerint a nyárra megalakuló intézményről egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni, a koncepció kidolgozásában azonban valószínűleg részt vesz a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A tárca több tisztségviselője a múlt héten az Indexnek azt mondta: egyelőre még nem kaptak felkérést a jogszabály kidolgozására, így egyelőre csak a különböző nemzetközi példákat, főként a hasonló feladatokkal ellátó lengyel intézet működését vizsgálják.

Lengyelországban a Nemzeti Emlékezet Intézetet egy 1998-as jogszabály hozta létre. Eszerint az intézet vezetőjét a lengyel parlament nevezi ki öt évre. Az elnöknek meglehetősen erős jogkörei vannak, ezt mutatja az is, hogy az alsóház elnökének hozzájárulása nélkül nem lehet letartóztatni, őrizetbe venni, kivéve akkor, ha bűncselekmény elkövetése közben érik tetten.

Az intézetnek több feladata is van: bűnvádi eljárásokat folytat le, az archívumában pedig az 1944 - 1990 közötti időszakból származó dokumentumokat őriz. A székházán kívül több fiókirodával is rendelkezik Lengyelország területén. Az intézet bűnvádi eljárásait vezető ügyészét a lengyel főügyész nevezi ki, egyben ő az egyik helyettes főügyész is. Eddig az intézet közel 700 ügyben indított eljárásokat az elmúlt több mint tíz évben.

Orbán dönt

Egyelőre még nem dőlt el, hogy milyen koncepció alapján jön létre a Nemzeti Emlékezet Bizottsága – mondta az Indexnek az ügy részleteit közelről ismerő kormánypárti képviselő. A forrás szerint az ügyészi jogkörökkel rendelkező lengyel típusú intézmény mellett elképzelhető az is, hogy csak egy történészekből álló testület jön létre. A képviselő szerint az első koncepció a komolyabb, ebben az esetben biztosan több száz munkatársa lesz az intézménynek.

D  FO20110920033

A lengyel megoldás ellen szól, hogy az Orbán-kormány eddigi lépéseivel inkább az ügyészséget erősítette, több forrást csoportosított át az ügyészég megerősítésére. Rainer M. János történész szerint a lengyel megoldás átvétele azért lenne nehéz, mert ebben az esetben az új intézmény alá kéne rendelni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát, illetve az Országos Levéltár bizonyos részeit. Rainer M. szerint, egy ilyen átszervezés valószínűleg nem lenne zökkenőmentes. A kormánypárti képviselő szerint a Fidesz elnöksége dönt majd arról, hogy melyik koncepció valósul meg.

Nevek

Egyelőre nem dőlt el az sem, hogy ki lesznek az intézet vezetői. Az Origó március végén azt írta, hogy Hankiss Ágnes, a Fidesz EP-képviselője, Kahler Frigyes jogtörténész és a Schmidt Mária vezette Terror Háza Múzeum főigazgatója lehet az intézmény tagja.

Kahler az Indexnek azt mondta, hogy az ügyben senki nem kereste meg, az Origó cikkéből értesült arról, hogy a neve szóba került. Schmidt munkatársán keresztül múlt héten szintén azt közölte, hogy a kormány részéről senki nem kereste meg az ügyben, így arra sem tudott válaszolni, hogy a Terror Házának milyen kapcsolata lehet majd az új intézménnyel. Hankisst Brüsszelben próbáltuk elérni a múlt héten, munkatársa visszahívást ígért, ez azóta sem történt meg.

Az Index információi szerint Kutrucz Katalinnak, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettese is részt vehet az új intézet létrehozásában. Kutrucz - aki Kónya Imrének, az MDF korábbi frakcióvezetőjének a felesége – az Indexnek azt mondta: nem tud róla, hogy valamilyen formában felmerült volna a neve. Mindössze annyit mondott: mivel a levéltár őrzi az előző rendszer feltárásához szükséges iratok jelentős részét, ezért valamilyen szintű kapcsolatuk biztosan lesz az új intézménnyel.