Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Képviselő pénzt csak a parlamentben kereshet

2012.04.10. 15:55 Módosítva: 2012.04.10. 21:05
Hiába próbálták megfúrni a kereszténydemokraták, a Fidesz a Jobbik támogatásával szigorította az összeférhetetlenségi szabályokat. 2014-től jönnek a profi képviselők, akiknek más munkából nem származhat jövedelme. De nem csak a KDNP lázadása miatt volt különleges a parlament keddi ülése. A Fidesz Orbán Viktor váratlan felszólalása után napirendre vette a szocialisták rasszizmusellenes határozati javaslatát, a szabálysértési törvény módosítása pedig egy, a költségvetést érintő zárószavazás előtti módosító javaslat miatt fulladt paródiába. A költségvetést végül nem módosították.

Bár a héten egy közjogi méltóság se mondott le posztjáról, ettől még nem lett békésebb a hangulat a parlamentben. Ezért most elsősorban a kormánypártok tettek, első felszólalóként Rogán Antal belvárosi polgármester és nagybani törvénygyáros szállt bele az LMP-be, a bukott népszavazási kezdeményezésen köszörülve nyelvét. Rogán szerint a kudarc, vagyis hogy nem jött össze a népszavazás kötelező kiírásához szükséges kétszázezer aláírás azt bizonyítja, hogy az emberek elégedettek a kormánnyal. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár értett vele mélyen egyet.

01
Fotó: Huszti István

Napirend előtt döbbent meg Gúr Nándor Matolcsy Györgyön, de válaszul megkapta, hogy a kormány tulajdonképpen a német szociáldemokraták programját valósítja meg. Az LMP újfent oligarcházott, a Jobbik pedig a magyar földért aggódott. Budai államtitkár szerint - aki remek párost alkot Szabó Rebekával - fölöslegesen.

03

Az interpellációk legérdekesebb kérdését a szocialista Hiller István tette fel. Egyrészt bátorítóan nyilatkozott a felsőoktatási integrációtól, amely szerinte nem rossz ötlet, de rosszul is végre lehet hajtani. Érdeklődése tárgya a Budapesti Corvinus Egyetem volt, amely értesülései szerint megszünhet, mert a kormány tudomása szerint csak négy egyetemet kíván megtartani Budapesten, és a közgáz nincs köztük. Sajnos Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kikerülte a választ, de Hiller megígérte, hogy a jövőben újra és újra rákérdez a dologra.

12

Az interpellációkra adott válaszokból megtudhattuk, hogy Budai Gyula nagy barátja az átláthatóságnak, de pont a Fömi felújításával nincs semmi baja. Megértük, hogy Tállai András felfogott egy kérdést, igaz, választ aztán nem adott rá. Megtudtuk, hogy a rokkantak addig kapnak járulékot, amíg a kormány szerint is rokkantak, illetve hogy a kormány szerint minden rendben van az egyházügyi törvénnyel.

14

Az azonnali kérdések ezúttal izgalommentesek voltak. A kérdések után a határozathozatalok következtek. Elsőként hosszas vita alakult ki az MSZP határozati javaslatáról, melyben korlátot szabtak volna a parlamentben mostanában elszaporodott rasszista hozzászólásoknak. A vitában az MSZP többször is megszólította a Fideszt, hogy támogassa a javaslat napirendre vételét, ha már a parlamenti törvényhez benyújtott módosítójukat elutasították. A Fidesz csak a vita lezárulta után jelezte hozzászólási szándékát, így kisebb vita előzte meg Orbán Viktor hozzászólását. Végül a parlament megadta a szót a miniszterelnöknek.

"Szeretném megadni a segítséget ebben a kérdésben Steiner Pál képviselő úrnak. A kormány garantálja minden kisebbség jogait, és meg fogja védeni őket. Ide értem a magyarországi zsidó kisebbséget is" - mondta röviden a miniszterelnök. Ezután a Fidesz is megszavazta a javaslat napirendre vételét.

Ezután a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolóját fogadták el. Ehhez két módosító javaslat érkezett, ám ezek egyikét sem támogatta a parlament, így a végszavazást is megtarthatták.

Ezután szünetet kellett elrendelni, mert a szabálysértési törvényhez zárószavazás előtt benyújtott módosító indítványok egyike - eredetileg Kósa Lajos javaslata, amit aztán az Alkotmányügyi bizottság is beterjesztett - a költségvetés fő számait módosította volna. Kósa javaslatának amúgy az volt a lényege, hogy a helyi önkormányzatoknak bírságbevételeikből kell fedezniük a kormányhivatalok működését. Ám mivel az új szabálysértési törvény szerint a bírságokat már nem az önkormányzatok, hanem a központi költségvetés szedi be, erre nem lett volna fedezetük. A költségvetési törvény módosításával a központi költségvetésben teremtette volna meg a kormányhivatalok megnövelt támogatásának fedezetét a bírságbevételek terhére.

A költségvetés fő számait viszont csak a költségvetési bizottság módosíthatja, de a javaslathoz még csak a véleményét sem kérték ki. Ezért szünetet kellett elrendelni, hogy ezt megszerezzék. Miután meglett, folytatódhatott a határozathozatal. Illetve csak folytatódhatott volna, mert a jobbikos Staudt Gábor kiszúrta, hogy a gazdasági alkotmánynak is nevezett törvény szerint a költségvetés főszámait csak a költségvetési tanács jóváhagyásával lehet módosítani, ez pedig nyilvánvalóan nem áll rendelkezésükre. Javasolta a zárószavazás elhalasztását. Lázár János a gordiuszi csomót azzal vágta át, hogy javasolta a költségvetést módosító zárószavazás előtti javaslatok visszavonását, mivel arról később is lesz módjuk szavazni.

A hosszúra nyúlt, a tervezett negyed helyett végül több mint két órás, paródiába hajló közjáték után végül szavazhattak a szabálysértési törvényről, amely így már nem módosítja Magyarország 2012. évi költségvetését.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény

Elfogadták a szabálysértési törvény módosítását is. A tavaly decemberben elfogadott, számozása szerint az idei második törvényként hatályosult szabálysértési törvényt Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára szigorítják tovább. Például azzal, hogy ha valakit harmadszor vonnak felelősségre elzárással is büntethető szabálysértésért, akkor a lehető leghosszabb elzárásra kell ítélni. Így tovább bővülhet azoknak a szabálysértéseknek a köre, amiért hosszabb elzárás szabható ki, mint ha az adott szabálysértés bűncselekményi fokát követte volna el.

Érdekesség, hogy a törvényjavaslatot négy fideszes polgármester úgy akarta módosítani, hogy az önkormányzatok saját hatáskörükben is rendeletet hozhassanak szabálysértésekről. A kormány nem támogatta a javaslatot, amit végül az előterjesztők közül csak Riz Levente szavazott meg. Láng Zsolt nem szavazott, Kósa Lajos pedig leszavazta saját javaslatát.

Az önkormányzatoknak mindazonáltal lehetőségük lesz a a saját rendeletükben kirívóan közösségellenesnek minősített magatartás legfeljebb százötvenezer forintos bírságolására.

A honvédelmi bizottság javaslatára a szabálysértési törvény is kiegészül egy magyargárdás passzussal, eszerint már az is szabálysértést követne el, aki egy feloszlatott egyesület formaruhájára emlékeztető ruházatot visel.

Egy, a múlt héten megszavazott módosító indítvány alapján az eredetileg javasoltnál sokkal komolyabban büntethetnék azt, aki elmulasztja a felvonó vagy mozgólépcső műszaki felülvizsgálatát. Pintér javaslatában ötvenezres bírság szerepelt, ezt természetes személy esetén háromszáz-, jogi személy (például társasház) esetén ötszázezer forintra emelték volna. Ezt a passzust a kormány egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal végül törölte a javaslatból.

Rogán Antal is hozzátette a magáét a törvényhez, igaz, módosítójának semmi köze a szabálysértésekhez, annál inkább az önkormányzatok finanszírozásához, hiszen javaslata szerint az önkormányzatok újabb feladatokhoz igényelhetnek költségvetési támogatást.

Hasonló izgalmakat ígért a parlamenti törvényhez benyújtott módosító indítványok szavazása is. A kereszténydemokraták lázadása miatt veszélybe került egy, az előterjesztő Lázár János és a Fidesz által támogatott módosító javaslat, melyben Kovács Zoltán minden egyéb keresőfoglalkozás gyakorlásából kizárná a képviselőket. Mivel a törvény sarkalatos, így a módosítók elfogadásához is kétharmados támogatás kellett, ez pedig a KDNP nélkül nincs meg a Fidesznek. Kovács javaslatáról külön szavaztak, és a Jobbik támogatásával, az MSZP távolmaradása mellett nagy többséggel elfogadták.

Az országgyűlésről

Ezután a parlamenti törvényhez benyújtott módosító indítványokról szavaztak. A törvény megalkotását az alaptörvény írta elő. Ez jelentősen növeli a házelnök hatalmát, aki a jövőben egy rendvédelmi egység irányítási jogát is megkapná, mert az eddig a rendőrséghez tartozó parlamenti őrséget közvetlenül a házelnök alá rendelnék, aki így utasíthatná az országgyűlési őröket a törvénysértő képviselők elleni fellépésre. Másrészt a házelnök adott esetben saját hatáskörben dönthetne a renitens képviselők ülésről történő kizárásáról is. A javaslat szerint ugyan a döntés jogszerűségéről a következő ülésen a parlament vita nélkül határozhatna, a szövegben nincs utalás szankcióra arra az esetre, ha utólag jogellenesnek minősítik a házelnöki döntést.

A parlamenti törvény fontos része, önálló fejezete volt a frakciók működéséről szóló, amely kizárólag azon pártoknak adná meg a frakcióalapítás jogát, amelyek önállóan megmérettették magukat a parlamenti választásokon. Részben ez a fejezet indokolta a sietséget, hogy a törvényt még április 23. előtt elfogadják. Ekkor járna le ugyanis az MSZP-ből kivált gyurcsányista frakció hathónapos frakcióalakítási moratóriuma. Mivel a 2011-ben alakult Demokratikus Koalíció az új szabályoknak nem felel meg, nem alakíthat frakciót. Ez a rész azonban a módosítások után kikerült a törvényből, elhagyását a fideszes Lipők Sándor javasolta. Ez azonban nem jelenti, hogy a DK mégis frakciót alapíthat.

Lipők indoklása szerint a frakciókra vonatkozó szabályokat elég normatív határozati szinten rendezni - a törvényből törölt szövegrészt egy az egyben be is terjesztette a házszabályhoz. A kormány mindkét indítványt támogatta, azaz csak annyi történt, hogy a DK nem a törvény, hanem a házszabály rendelkezései alapján nem alakíthat frakciót.

A parlamenti törvényhez a képviselők összesen 405 módosító indítványt nyújtottak be. Ezek többsége már a bizottságokban elbukott, és csak kevés változtat lényegi pontokon. A lényegi ponton változtató támogatott javaslatok között négy ellenzéki is volt: az MSZP indítványa szerint egyedi jogi felelősség megállapítására, vagy folyamatban lévő, illetve az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó ügyekben nem hozható létre vizsgálóbizottság. A vizsgálóbizottságok jelentésükben nem fogalmazhatnak meg politikai állásfoglalást.

Szintén szocialista javaslatra a képviselői tiszteletdíj egyharmadában maximálták a képviselőre kiróható pénzbírság összegét. Az LMP javaslatára pedig azokat is kizárják a képviselőségből, akik átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, magyarán offshore-cégekben tulajdonosok.

Lázadó kereszténydemokraták

Az összeférhetetlenségi szabályokat a Fidesz is szigorította. Papcsák Ferenc javaslatára az alpolgármestereket, a főpolgármester-helyettest és a megyei közgyűlési alelnököket is kizárták a képviselőségből. Bizottsági javaslatra azoknak a cégeknek a vezető beosztású dolgozói sem lehetnek tisztviselők, amelyekben az államnak 10 %-nál nagyobb részesedése van.

A fideszes Kovács Zoltán pedig azt javasolta, hogy képviselő más keresőtevékenységet ne folytathasson a képviselőség mellett, egyéb tevékenységéért pedig díjazást nem fogadhasson el. A javaslatot az előterjesztő Lázár János támogatta, de az Alkotmányügyi Bizottság nem. A kérdésben a kereszténydemokraták kérésére kedden külön egyeztetést tartottak a frakcióban, ahol kiderült, hogy a javaslat nem része a támogatott módosítóknak, így külön szavaznak majd róla. A KDNP előre bejelentette, hogy nem fogja megszavazni a javaslatot.

Mivel a parlamenti törvény az alkotmány szerint sarkalatosnak minősül, a módosító indítványokat is kétharmaddal kell elfogadni, így a KDNP ellenállásán el is bukhatott volna, de végül a Jobbik szavazataival, az MSZP távolmaradása mellett 81 százalék feletti arányban fogadták el a képviselők.

Ezután már izgalommentesebb szavazások következtek, elsőként gyorsan elfogadták a Házszabályhoz benyújtott, a kormány és az előterjesztők által támogatott módosítókat.

A Házszabályról

A parlamenti törvény megalkotásával párhuzamosan a házszabályt is módosítják, most a javaslathoz benyújtott módosító indítványokról szavaztak. Az eredeti javaslat - amely egyebek mellett a köztársasági elnök eltávolításának alkotmányos szabályait vezeti át - a módosítások után a fideszes Lipők javaslatára kiegészült a frakcióalapítás új szabályaival, amit fentebb ismertettünk. Érdekes ellentmondás a parlamenti törvény és a házszabály között, hogy míg a törvényben a szocialisták javaslatára a parlamenti ülés napirendjét az ülés előtt 72 órával, addig a házszabály rendelkezései szerint két nappal korábban kell nyilvánosságra hozni.

A Nemzetiségek Napjáról

A parlamenti határozati javaslat december 18-át a nemzetiségek napjának nyilvánítaná. Az eredeti javaslat még államalkotó tényezőnek ismerte el "a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségeket", ám az emberi jogi bizottság javaslatára ezt a részt törölte a kormánytöbbség.

A polgári perrendtartásról

Elfogadták a polgári perrendtartás módosítását is. Papcsák Ferenc eredetileg már két hete, első vitanapján el akarta volna fogadtatni javaslatát, miszerint kiemelt ügyekben kézbesítés helyett elég lenne hirdetményben értesíteni a peres feleket a bírósági tárgyalás fejleményeiről. Ezzel azt akadályozná meg, hogy a perbe fogottak az iratok át nem vételével húzzák az időt. A javaslatot csak akkor szavazhatták volna meg, ha nem nyújtanak be hozzá módosító indítványt.

Papcsák tervét párttársa, Horváth Zsolt húzta át, aki egy technikai részlettel egészítette ki a javaslatot - igaz, ezt legalább az előterjesztő is támogatja. Minden más indítványt elutasítottak, azt is, amiben Schiffer András a törvény visszamenő hatályát tompította volna.

A szövetkezetekről

Elfogadták az új szövetkezeti törvényt is, amellyel a kormány új szövetkezeti típust, a foglalkoztatási szövetkezetet hoz létre, illetve megerősíti a már létező szociális szövetkezeti formát. A törvény szerint a közmunkaprogramban résztvevők a közmunkalehetőség végeztével foglalkoztatási szövetkezetet alapíthatnak, melynek legalább ötszáz fő és egy nemzetiségi önkormányzat is tagja. A foglalkoztatási szövetkezetek főként munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoznának.

2012 a Világörökség Éveként történő megünnepléséről

A határozati javaslat pont azt célozza, amit a címében is állít: 2012 legyen a világörökség része. Ezen a módosító indítványok sem változtattak.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

Elfogadták a fogyatékosok jogairól szóló törvény módosítását is. A nemzetierőforrás-miniszter törvényjavaslata egy mulasztásos alkotmánysértést orvosolt, a Williams szindrómában szenvedőkre is kiterjesztette a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvényt. Az új törvény alapján a rokkantsági ellátásban részesülők is jogosultak a közgyógyellátásra.

A társasági adóról és az osztalékadóról

Módosították a társasági adó és az osztalékadó szabályait is. A látványsportok támogatását lehetővé tevő adótörvénymódosítást az eddigi tapasztalatok indokolták. Bánki Erikék módosítója azonban újabb kérdéseket vet fel. A javaslat meghosszabbítja a pályázatok leadásának papíron már április 1-én lejárt határidejét. Apróbb hiba, hogy hiába tolja ki a kilenc napja lejárt határidőt az április 10-én elfogadott törvény, ha a kapcsolódó kormányrendeletet nem módosították. Így most leginkább mégis április 1-e a pályázati határidő, ami már elmúlt. Káosz.

Változnak bizonyos részletszabályok is, a támogatás utáni adókedvezményre csak azok a vállalkozások jogosultak, amelyeknek az elmúlt két évben nem volt köztartozása, másrészt viszont a jövőben olyan sportegyesületeket is támogathatnak a vállalkozások, amelyek nem működnek már két éve. Az utóbbinak az az értelme, hogy a sportegyesületek gyakran váltogatják céges formájukat, így a nagymúltú egyesületek valójában néha pár hónapos kft.-k csupán, és mint ilyenek, nem lettek volna jogosultak a támogatásra.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről

A most elfogadott törvény alapján felgyorsulhat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások környezeti hatásvizsgálata. A módosítók kicsit lassítottak a tempón, amit Pintér Sándor belügyminiszter diktált volna. Míg Pintér a környezeti hatásvizsgálati és környezethasználati engedélyezési eljárásra 30-30 napot adott volna, egy elfogadott módosító ezt két-két hónapra nyújtotta el.

A javaslathoz a legtréfásabb módosítót az elempés Jávor Benedek és Schiffer András nyújtották be, ők törvénybe foglalták volna, hogy az LMP-t legfeljebb három napon belül értesítsék a megindult környezetvédelmi eljárásokról. A kormánypártok megfúrták a javaslatot.

Az ülés a határozathozatalok után az önkormányzati kórházak átvételéről szóló törvény általános vitájával folytatódott. Még kedd éjszaka tárgyalták az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról, illetve a nemzeti örökségről szóló törvénytervezeteket is. Szerdán a jásárok kialakításáról szóló törvényjavaslat, illetve a gyermekbarát igazságszolgáltatásról és a bányászatról szóló törvényjavaslatok általános vitájával folytatják munkájukat a képviselők.