Elmarad a kereszténydemokrata lázadás

A múlt heti őrült határozathozatalok után - amikor egy zárószavazás előtti, a költségvetés fő számait módosító indítványt kellett sietve visszavonni mintegy kétórás fennakadást okozva ezzel a munkában, illetve amikor a kereszténydemokraták megpróbálták leszavazni a Fidesz egyik indítványát - a hét legizgalmasabb kérdése az volt, folytatódhat-e a kereszténydemokraták lázadása. Hát nem. A kormánypártok vasárnap dűlőre jutottak a képviselők mellékállása és javadalmazása ügyében. A kompromisszum az erőviszonyokat tükrözi, mindkét kérdésben a Fidesz akarata érvényesült, annyi apró engedménnyel, hogy ebben a ciklusban még nem léptetik életbe az új fizetési szabályokat, a képviselőknek nem kell bruttó 750 ezer forintos államtitkár-helyettesi fizetésből koplalniuk.

"El a kezekkel a Komárom-Esztergom megyei kórházaktól" - kezdi a héten harcias szellemben a legnagyobb ellenzéki párt megyeileg illetékes frakcióvezetőhelyettese, Lukács Zoltán az interpellációkat. Másodikként a jobbikos Egyed Zsolt viszi tovább pártja aktuális kampánytémáját, a földügyet "meddig leszünk a földspekulánsok országa" című kérdésével. A kormánypártok a héten meglepetésre csak egy öninterpellációval rabolják az időt.

A folytatásban az LMP frakcióvezetője, Jávor Benedek a párt környezetvédelmi profiljába illő módon az energiahatékonysági irányelv melletti határozottabb kiállást kéri majd számon a kormánytól. Utána két szocialista következhet, Harangozó Tamás azok iránt érdeklődik, akiknek megígérték, hogy a jövőben is korengedményesen mehetnek nyugdíjba, míg Kovács Tibort az iránt, hogy hova vezetnek az erőműbezárások.

Ha csak a szokásjog szerinti hét interpelláció hangozhat el, akkor az utolsó felszólaló a jobbikos Apáti István lehet, aki a pusztulás szélén álló kórházakról kérdezhet. Ha Lezsák Sándor vajszívűnek bizonyul, akkor Apáti Párttársa, Volner János kérdezheti a miniszterelnöktől, hogy "meddig fonyak még fideszes közreműködéssel az SZDSZ-es mutyik az Ön minisztériumában". Nem is tudtuk, hogy a miniszterelnöknek van minisztériuma.

A Gyurcsány-párt azt gyanítja, hogy a miniszterelnök kisebb villát vallott be a valóságosnál, ezért eljárást indtínak a Házban. Részletek itt. A Percről Percre meg nem erősített információi szerint az eljárás ötletét a Demokratikus Koalíció vezetősége Gyurcsány Ferenc híres, céges célokra épült, így kedvezően adózó uszodájában találta ki.

Szocialista felszólalással kezdődik a parlament hétfői ülése, Steiner Pál az Élet menetéről beszél majd. Napirend előtt másodikként a jobbikos Z. Kárpát Dániel szólhat arról, hogy kinek használ a legújabb adójavaslat. Az elempés Jávor Benedek a fenntarthatóság és a Fidesz viszonyáról ad majd elő. A Fideszes borász, Tiffán Zsolt az integrált borinformatikai rendszerről beszél, míg a kereszténydemokrata Tarnai Richárd államférfiak előtt hajt fejet.

kapnak-e saját emléknapot, érdemes vissza-visszatérni ide!

Lezsák Sándor ideiglenes házelnök a parlamenti ülés előtt fogadta Peter Slippert, az ausztrál Képviselőház elnökét.

Míg a múlt héten a Kövér-korszakhoz képest szokatlanul hamar kezdődött a parlament ülése, második ülésvezetésekor már Lezsák Sándor is bőven késik. Pedig a szokásoktól eltérően már az MSZP is a helyén van, igaz, a kormánypárti padsorok még erősen foghíjasak.

12 óra 15-kor Varju László országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció pártigazgatója sajtótájékoztatót tartott "Orbán, Simicska és a Nyerges-vontató " címmel. Az eseményről persze nem számolunk be, de az ilyesmiből ennyi is éppen elég, izgatottan várjuk inkább Lezsák Sándort.

Végül nyolc perc késéssel kezdődött az ülés, melynek elején Lezsák üdvözölte a már emlegetett Slippert és kíséretét, akik a házelnök meghívására érkeztek, és remélhetőleg élményekben gazdag lesz magyarországi tartózkodásuk.

Lezsák ezután "a faji téboly, az embertelenség áldozataira", vagyis a holokauszt áldozataira emlékezett. Az emberiségre az ember hozta a pusztulást, mondta, és a holokauszt áldozatai mellett a kommunizmus áldozataira is emlékezett.

Lezsák beszédében a svéd embermentőről, Raoul Wallenbergről is megemlékezett - ez újabb apropót adott a kommunistázásra is, hiszen a svéd diplomatát a háború után minden bizonnyal a szovjet titkosszolgálat gyilkolta meg. Lezsák zárógondolata is a nácizmus és a kommunizmus kísértetéről szólt.

különösen hasonlít Czigány Györgyére. Mély, búgó és érzelmes. De most minden viccen kívül. A jobboldalon messze Lezsáknak van a legszebb hangja. Kár, hogy nem ő lesz a köztársasági elnök, mindig hallgatnánk rádión.

A nap első felszólalója, a szocialista Steiner Pál is a holokausztra emlékezett. "A vonaton a legjobban a víz hiányzott" - kezdte a holokauszttúlélő Kertész Imre szavait idézve. Nagy-Magyarország területén 1910-ben kilnecszázezernél is több zsidó élt, idézte fel. Majd arról beszélt, hogy 592 507 magyar zsidó esett a holokauszt áldozatául. "Minden egyes magyar zsidó ember pótolhatatlan veszteség a hazának" - mondta. Szerinte az áldozatokra az egész magyar nemzetnek kell, "ahogy tegnap tettük több mint tízezren, az élet menetén".

Fotó: Barakonyi Szabolcs

"Emlékezzünk meg a bátrakról, akik életüket kockáztatták, hogy a biztos haláltól mentsék meg az áldozatokat" - mondta, majd az embermentők előtt tisztelgett. Követelte, hogy az állam lépjen fel a nácikkal szemben, mert megengedhetetlen a tiszaeszlári vérvád felemlegetése az országgyűlésben. Ezután az oktatás fontosságáról beszélt, és kérte, hogy az országgyűlés teremtse meg az auschwitzi osztálkirándulások lehetőségét, ennek érdekében határozati javaslatot nyújtott be.

A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt. "A magyar emberek és a magyar kormány egyöntetűen elutasítja az antiszemitizmust és a rasszizmust" - mondta, majd emlékeztetett rá, hogy a holokauszt-emléknap az első Orbán-kormány ötlete volt. A holokauszt "nem pusztán a magyar zsidóság és a magyarság, hanem az egész emberiség tragédiája" - mondta.

Utalt rá, hogy a budapesti rakpartokat embermentőkről nevezték át, majd Salkaházi Sáráról beszélt, illetve arról, hogy az új alkotmány tagadja a holokauszt idején elkövetett bűnök elévülhetőségét. Probléma viszont, hogy az iskoláknak csak a 16 százalékában emlékeznek meg a holokauszt vagy a kommunizmus áldozatainak emléknapján, ez ügyben még van szerinte tennivaló.

Lezsák Sándor a jobbikos Z. Kárpát Dániel felszólalása előtt elbúcsúzott az ausztrál parlament elnökétől, majd fideszesként konferálta fel Z. Kárpátot, aki felháborodott.

A jobbikos képviselő aztán rögtön elszabadult buldózerhez hasonlította a kormányt a tranzakciós adó miatt, amit nem szabad összekeverni a Tobin-adóval, mert azzal szemben nem a tőketranzakciókat, hanem a lakosságot terhelné. Hiszen a polgár fizethetne akkor, amikor megkapja a fizetését, és akkor is, amikor befizeti a rezsit. "IMF-szagú megszorítócsomagról" beszélt, miközben Orbánt "Brüsszelben előszobáztatják".

A kormánynak nincs terve annak megakadályozására, hogy a bankok áthárítsák a tranzakciós adót a lakosságra, jelentette ki. Ezután arról beszélt, hogy szerinte az adót külföldi sugallatra vezetik be, innen egy lépésből eljutott addig, hogy az EU-ból való kilépést követelje. Utána bankellenes retorikára váltott annak apropóján, hogy szociális bankszámlát követelt, ami, ha jól értettük, ingyenes lenne. Zárásként multizott, illetve kiderült, hogy az elszabadult buldózer, vagyis a kormány valójában egy részeg sofőr.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár pontosította az adókérdést. Nem spekulációs adót, hanem pénzügyi tranzakciós adót terveznek bevezetni, aminek célja a bankrendszer stabilizációja. "Az EU-ban jelenleg nagyon intenzív gondolkodás van a pénzügyi tranzakciós adó bevezetéséről" - mondta, és Levandovskit idézte, aki szerint a pénzügyi szektor nem fizet áfát, ellenben rengeteg támogatást kapott.

De Cséfalvay nem hallgatta el a problémákat sem: a pénzpiac globális, az adókivetés joga nemzeti. Azaz, ilyen körülmények között az adó kivetése nem tűnik reálisnak. Magyarországon sincs kormánydöntés az adóról. Ha bevezetik, leghamarabb 2013-ban teszik. Cséfalvay szerint a tranzakciós adó amúgy jól beilleszthető a kormány elképzeléseibe, hiszen a jövedelmi típusú adózástól a forgalmi típusú adózás felé terelné a rendszert. Akárhogy is, az adó mértéke minimális, egy ezrelék körüli lenne. De még nincs döntés.

Az LMP frakcióvezetője a fideszes kisgömböcről beszél, ami felzabálta a fenntarthatóságot. Szerinte Európában normálisan kormányközelbe se kerülhet egy párt, ha nincs elképzelése a fenntarthatóságról. Magyarország szerencsétlen ebben is, mert a Fidesz "csak a pártkassza bevételeinek fenntarthatóságában érdekelt". Ezután kereste, melyik minisztérium lehet a felelős a környezetvédelemért, de nem találta.

Jávor szerint a kormányon belül a szén- és atomlobbi diadalmaskodott, és energiahatékonyságban csak 2014-ig lát előre. A paksi atomerőmű bővítését kamuprojektnek minősítette, ahol milliárdokat költenek előkészítésre. Szerinte ezzel a pénzzel "a szívüknek kedves oligarchák zsebét tömik ki". Jávor szerint a következő tíz évben nem épül majd új atomerőmű az országban, igaz, szükség sincs rá. De ettől a Fidesz még egy csomó pénzt elkölthet rá "baráti cégeken keresztül". "A pénzek a Simicska Lajoshoz köthető Mahírnél és a Young & Partnersnél landolnak" - mondta.

A kormány nevében Kovács Pál államtitkár válaszolt. Mint mondta, a parlament már 2009-ben döntött a paksi bővítés előkészítésének megkezdéséről. Az erőmű bővítése a 2011-es stratégia szerint a legkedvezőbb lehetőség az energiabiztonság növelésére. Az atomenergia növeli a versenyképességet, az energiabiztonságot és a környezet védelmét is, hiszen csökkenti a károsanyag-kibocsátást. Ezután még hosszasan sorolta az atomenergia előnyeit a hasadóanyag olcsóságától és elérhetőségétől az ellátásbiztonság növelésén át a munkahelyteremtésig. A klímavédelemről nem is beszélve.

A Fidesz borásza, Tiffán Zsolt az integrált szőlő- és borinformatikai rendszerről beszél napirend előtt. Mint megtudtuk, a rendszer feladata, hogy információt szolgáltasson a szőlőről és a borról. Ezen felül eszköz, amely csökkentheti a borászokat sújtó adminisztrációs terheket. Egyablakos ügyintézés és borhamisítás szempontjából sem elhanyagolható a rendszer. Legalábbis, ha működne. De nem működik, legalábbis az adatok nem egyeznek, ez pedig nehézségeket okoz az ellenőrzésben. Tiffán szerint a rendszer kiépítésébe az adóhatóságot és a gazdasági minisztériumot is be kéne vonni. Tájékoztatást és gazdabarát rendszer kiépítését kérte. A bor több mint termék, imázs, zárta felszólalását.

A kormány nevében az agrárminiszter Fazekas Sándor beszélt, aki egyetértett Tiffánnal abban, hogy a borászat fontos, hiszen "a magyar életforma szerves része", hagyományai mélyen gyökereznek, borfogyasztási kultúránk megérdemli a fokozott odafigyelést. De van az EU, aminek a szabályai összetettek és átláthatatlanok, ezért évtizedes jogalkotás rakódott most egymásra. De a kormány elkötelezett a hatékonyság növelése és az adminisztráció csökkentése mellett, ennek része az "Egyszerű Állam Program", amiről eddig még nem hallottunk.

Fazekas ezután elismételte Tiffán felszólalásának első részét az egyszeri adatszolgáltatásról, az egyablakos ügyintézésről és az egyszerűen hozzáférhető adatokról. A rendszer a kormány igyekezete szerint 2012. augusztusában vállhat működőképessé.