Megakadályozzák Gyurcsány frakcióalapítását

Számos kerek nemzetközi és magyar világörökségi évforduló esik 2012-re, ezért mind az öt parlamenti párt és a függetlenek képviseletében Szili Katalin javaslatára az egész évet a Világörökség évének nyilvánítja határozatban a parlament. Egyben felszólítja a kormányt, hogy segítse elő megünneplését, és emlékezteti, hogy a világörökség bemutatása törvényileg támogatandó közérdek.

Lázár János parlamenti törvényjavaslata kisebb koalíciós feszültséget okozott, a kereszténydemokraták április 10-én konkrétan leszavazták az egyik fideszes képviselő, Kovács Zoltán szigorú összeférhetetlenségi szabályokat előíró módosítóját, amit a Fidesz végül a Jobbik szavazataival tudott csak elfogadtatni. Azóta a közös frakciót alkotó két párt folyamatosan egyeztet a javaslatról. A kétharmados többségért minazonáltal fölösleges aggódni, mindkét fél megoldásra törekszik, amely minden bizonnyal egy zárószavazás előtti módosító lesz majd.

A konfliktus lényege, hogy a kereszténydemokraták keveslik a képviselőknek szánt, államtitkár-helyettesi - bruttó 750 ezer forintos - fizetést. Rubovszky György indoklása szerint egy harmincas évei elején járó államtitkár-helyettes még örülhet ennyi pénznek, de a képviselők közt vannak öregek is.

A parlamenti törvény amúgy jelentősen növeli a házelnök hatalmát, aki a jövőben egy rendvédelmi egység irányítási jogát is megkapná, mert az eddig a rendőrséghez tartozó parlamenti őrséget közvetlenül a házelnök alá rendelnék, aki így utasíthatná az országgyűlési őröket a törvénysértő képviselők elleni fellépésre. Másrészt a házelnök adott esetben saját hatáskörben dönthetne a renitens képviselők ülésről történő kizárásáról is. A javaslat szerint ugyan a döntés jogszerűségéről a következő ülésen a parlament vita nélkül határozhatna, a szövegben nincs utalás szankcióra arra az esetre, ha utólag jogellenesnek minősítik a házelnöki döntést.

A parlamenti törvény fontos része, önálló fejezete volt a frakciók működéséről szóló, amely kizárólag azon pártoknak adná meg a frakcióalapítás jogát, amelyek önállóan megmérettették magukat a parlamenti választásokon. Részben ez a fejezet indokolta a sietséget, hogy a törvényt még április 23. előtt elfogadják. Ekkor járna le ugyanis az MSZP-ből kivált gyurcsányista frakció hathónapos frakcióalakítási moratóriuma. Mivel a 2011-ben alakult Demokratikus Koalíció az új szabályoknak nem felel meg, nem alakíthat frakciót. Ez a rész azonban a módosítások után kikerült a törvényből, elhagyását a fideszes Lipők Sándor javasolta. Ez azonban nem jelenti, hogy a DK mégis frakciót alapíthat.

Lipők indoklása szerint a frakciókra vonatkozó szabályokat elég normatív határozati szinten rendezni - a törvényből törölt szövegrészt egy az egyben be is terjesztette a házszabályhoz. A kormány mindkét indítványt támogatta, azaz csak annyi történt, hogy a DK nem a törvény, hanem a házszabály rendelkezései alapján nem alakíthat frakciót.

A törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat fogalmazott meg. Az LMP javaslatára kizárják a képviselőségből, akik átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, magyarán offshore-cégekben tulajdonosok. A fideszes Papcsák Ferenc az alpolgármestereket, a főpolgármester-helyettest és a megyei közgyűlési alelnököket is kizárta a képviselőségből, míg Kovács Zoltán koalíciós feszültséget kiváltó javaslata alapján a képviselők más keresőtevékenységet nem folytathatnak.

A parlamenti törvény megalkotásával párhuzamosan a házszabályt is módosítják. Egyrészt a köztársasági elnök eltávolításának alkotmányos szabályait is átvezetik, másrészt immár a házszabály része lesz az új frakcióalakítási szabályzat, amit nevezzünk egyszerűen DK-klauzulának. Az eredetileg a parlamenti törvényben szereplő fejezet alapján ugyanis a Gyurcsány-párt, mely a jelenlegi szabályok szerint április 23-án frakciót alapíthatna, az addigra hatályosuló új házszabály szerint már nem alapíthat frakciót.

Az új szabály szerint ugyanis frakciót csak az a párt alapíthat, amely a választásokon is szerepelt, és ott szerzett mandátumot.

A Nemzetiségek Napjáról szóló országgyűlési határozat pontosan az, amire a cím alapján gondolnak. Határozat a Nemzetiségek Napjáról, amit ezentúl december 18-án ünnepelhetünk. A módosító indítványokról való szavazásról írt beszámolónkban tévesen azt állítottuk, hogy az emberi jogi bizottság javaslatára törölték, hogy „a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek" államalkotó tényezők, pedig valójában pont kiegészítették ezzel a határozat preambulumát. A tévedésért – ami a jelek szerint csak nekünk tűnt fel – ezúton is elnézést kérünk.

Lázár János, Semjén Zsolt és két fideszes képviselőtársuk országgyűlési határozatban kívánja kimondani, hogy „kulturális örökségünk nemzetünk múltjának és jelenének pótolhatatlan és egyedi forrása", amit a kormánynak kötelessége megőrizni az emberiség számára. És a kétharmados akarattal semmi se tud szembe menni, még a Jobbik se, amely hiába próbálná az örökség részeként elismerni a rovásírást, és kikövetelni a szomszédos országok magyarságának kulturális autonómiáját. Ezeket a módosítókat ugyanis a kormánytöbbség lesöpörte a bizottságokban. Mivel más meg nem érkezett, így a határozatot egy héttel később változatlan formában fogadhatják majd el.

Rögtön a nemzeti örökség határozatba foglalásának aktuális lépései után szavazhatnak a képviselők az örökségvédelmi törvény módosításáról, amelynek értelmében a nemzetünk múltját jelentő nemzeti örökségünk feltárására csak harminc napja lesz a régészeknek, amennyiben az kiemelt beruházásra kiszemelt területen van eltemetve. Az előterjesztő minisztérium a törvényhez benyújtott módosítók közül egyet sem támogat.

Réthelyi nemzetierőforrás-miniszter javaslata a kórházállamosítás törvényi feltételeit megteremtő technikai jellegű javaslat. A törvény értelmében az állam nem csak a kórházakat, hanem a kórházakkal kapcsolatos önkormányzati adósságokat is átvállalja.

A javaslat alapján az állam a kórházak kezelésére új intézményt hoz létre, ez veszi át az immár állami kórházak dolgozóit is, kivéve azokat, akiknek a foglalkoztatásához a kórházkezelő nem járul hozzá.

Az elempés Szilágyi László ez utóbbi passzus elhagyását javasolta, de a kormánytöbbség a bizottságban leszavazta. A bizottságok és az előterjesztő amúgy különösen nagy arányban támogatott módosító indítványokat, a 48 benyújtott indítványból 40-et.

A módosítók javarészt technikai jellegűek, kivéve a kereszténydemokrata Lukács Tamásét. Az övének cserébe az ég világon semmi köze a kórházak államosításához. Az előterjesztő támogatását amúgy szintén elnyerő módosító valójában az egyesületek alapszabálysértő határozatainak megsemmisítéséről, a közérdekű önkéntes tevékenységről, a nonprofit gazdasági társaságokról, az NKA gazdálkodásának átláthatóságáról, a Magyar Művészeti Akadémiáról és az egyesülési jogról szóló salátatörvény.

A nap utolsó határozathozatalaként a személyszállítási törvényhez benyújtott módosító javaslatokról szavaznak. Az átfogó új szabályozás egyik legnagyobb újítása az ún. „igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás", még bonyolultabban az „utas jelzésére induló, informatikai rendszerekkel támogatott, változó útvonalon és időpontokban közlekedő, kisebb befogadóképességű járművekkel működő közlekedési rendszer", magyarán az iránytaxik bevezetése a ritkán lakott vagy különleges településszerkezetű térségekben.

A kormány javaslatát a képviselők ízekre szedték, összesen 194 módosító javaslatot nyújtottak be. Ezek közül a legérdekesebb és a legnagyobb felháborodást kiváltó a kereszténydemokrata Spaller Endre javaslata volt, aki a vasutasok családtagjainak kedvezményeit vonta volna vissza, de aztán meghátrált, és a kedvezmények helyett a javaslatát vonta vissza.

A javaslat újraszabályozza a közösségi közlekedés finanszírozását és a párhuzamosságok megszüntetésével – a MÁV és a Volán menetrendjének összehangolásával – akár évi 3-400 milliárdos megtakarítást is eredményezhet.

A személyszállítási törvényben teremtik meg azt a lehetőséget, hogy a jövőben vasút- és volánállomásokon is működjenek kormányablakok. A módosítókkal törlik viszont azt a sokat vitatott passzust, amely kötelezte volna a munkáltatókat dolgozóik bérleteinek megvételére.