Huba
17 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Nehéz lesz bekerülni az ingyenes jogászképzésekre

2012.04.17. 16:02
A gazdaságtudományi területen negyedére, a jogi képzéseknél felére csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, miután idén mindösszesen csak 250-en, illetve 100-an tanulhatnak az állam pénzén. Az Oktatási Hivatal viszont pozitívan értékeli, hogy többen jelentkeztek fizetős képzésre.

Hétfőn az Oktatási Hivatal (OH) nyilvánosságra hozta a 2012-es felvételi jelentkezés részletes adatait. E szerint a tavalyi 141 ezer jelentkezőhöz képest idén 22 százalékkal visszaesett a felsőoktatásba jelentkezők száma: 110 ezren adtak be jelentkezési kérelmet egyetemre, főiskolára. A hivatal közleménye szerint ez a szám alacsonyabb az elmúlt három év értékeinél, viszont magasabb a 2007-es és 2008-as adatoknál.

Az OH szerint a jelentkezői összlétszám-hullámzás okai összetettek. Ugyan elismerik, hogy a csökkenésben szerepet játszik a finanszírozás átalakítása és az új rendszerrel kapcsolatos kivárás, de mint megjegyezték, most magasabbak az elvárások a jelentkezőkkel szemben.

 Államilag támogatott (ösztöndíjas) helyek és az erre jelentkezők számának alakulása
Év Férőhelyek száma Jelentkező
2009 56 000 113 000
2010 56 000 126 000
2011 53 450 125 000
2012 33 927 109 654
 (Forrás: saját gyűjtés)

A hivatal viszont pozitív változásként említette, hogy a tavalyi 13 százalékról 20 százalékra nőtt az első helyes önköltséges jelentkezők aránya. Szerintük ez azt mutatja, hogy „egyrészt a felsőoktatás iránt megvan a fizetőképes kereslet, másrészt azt is, hogy várhatóan lesz igény a Diákhitel 2 termékre" – írták.

Az OH adatai szerint gyakorlatilag nem változott a jelentkezések száma a kormány által preferált agrár, informatikai, műszaki és természettudományi képzési területen, valamint az egységes, osztatlan képzések között az orvos- és egészségtudomány képzési területeken.

Az elmúlt évekhez képest viszont átrendeződött a legnépszerűbb szakok toplistája : korábban a gazdálkodási és menedzsment, a turizmus-vendéglátás és a mérnök informatikus szakok voltak a legnépszerűbb képzések, most gépészmérnöknek jelentkeztek a legtöbben (összesen 5202-en), amit a mérnökinformatikus követett (4762 jelentkező), és a gazdálkodás-menedzsment (4697-en) végzett a harmadik helyen.

 A legnépszerűbb alap- és egységes, osztatlan képzések
2012 2011 2010 Szak neve
1. 4. 6. gépészmérnöki
2. 3. 3. mérnökinformatikus
3. 1. 2. gazdálkodási és menedzsment
4. 8. 7. kommunikáció és médiatudomány
5. 10. 8. nemzetközi gazdálkodás
6. 2. 1. turizmus-vendéglátás
7. 9. 10. kereskedelem és marketing
8. 17. 17. műszaki menedzser
9. - - gazdaságinformatikus
10. 12. 13. villamosmérnöki
 (Forrás: Felvi.hu)

2010-ben és 2011-ben a 10 legnépszerűbb szak között olyanok is szerepeltek, mint a jogász, az általános orvos, vagy a pénzügy és számvitel, idén ezek a szakok jóval hátrébb kerültek a listán. A változás nem meglepő, ugyanis például a turizmus-vendéglátás, pénzügy és számvitel, gazdálkodási és menedzsment, valamint kereskedelem és marketing szakokon idén nem hirdettek meg ösztöndíjas helyet.

Gazdasági helyett műszaki terület

A karok szerinti bontásban a tavaly is első helyen végző Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kara után a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Gazdálkodástudományi Karát választották a legtöbben, a főiskolák közül a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) lett a legnépszerűbb.

A képzési szinteket nézve a jelentkezők 66 százaléka első helyen alapképzésre, 8 százaléka egységes, osztatlan képzésre, 20 százaléka mesterképzésre, 6 százaléka felsőoktatási szakképzésre jelentkezett.

 Jelentkezők száma képzési forma szerint
Év Alap Egységes, osztatlan Mester Felsőfokú szakképzés
2009 90 600 10 200 17 000 6 500
2010 93 000 11 000 23 500 7 700
2011 95 700 10 600 25 500 8 800
2012 72 300 8 500 21 800
7 000
 (Forrás: Oktatási Hivatal, saját gyűjtés)

Tavaly minden ötödik jelentkező valamilyen gazdaságtudományi képzést jelölt meg első helyen, most a műszaki terület volt a legnépszerűbb: összesen 13 950-en jelöltek meg első helyen valamilyen műszaki szakot. (Tavaly a legnépszerűbb alapszak is gazdaságtudományi képzés volt: a gazdálkodás és menedzsmentre magasan a legtöbben, több mint 13 ezren jelentkeztek, közülük 2366 diákot vettek fel állami finanszírozású képzésre.)

Ahol a legnagyobb lesz a verseny

A gazdasági képzésre jelentkezőket jócskán megijesztette, hogy erre a területre idén már csak 250 finanszírozott hely jutott, amelyeken tizenhárom egyetemnek és tizennégy főiskolának kell osztozkodnia. Most 18 százalékról 4 százalékra csökkent a gazdaságtudományi képzéseket választók aránya, míg a jogi képzésnél 4 százalékról 2 százalékra eset vissza az arány.

A jogászképzésben a 100 államilag támogatott férőhelyet az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) jogi kara kapta fele-fele arányban, míg a vidéki jogászkarok szeptembertől már csak tandíjas képzésre vehetnek fel hallgatókat. A két állami helyeken osztozó egyetemre tényleg csak a legjobbak kerülhetnek be. Míg a Pázmányon huszonkétszeres, addig az ELTE-n huszonnégyszeres a túljelentkezés: a Pázmányon 1096-an (első helyen 281-en), az ELTE-n 1210-en (első helyen 810-en) jelentkeztek az 50 támogatott helyre. (2011-ben az ELTE jogászképzésére a 910 elsőhelyes jelentkezőből 356-ot, a PPKE-n 354-ből 106-ot vettek fel.)

2011-ben a legmagasabb pontszámokat államilag finanszírozott képzésben a BCE szakain kellett elérni, ezek állnak a toplista első tíz helyén, annak ellenére, hogy a Corvinus feldarabolásáról tavaly is megjelentek hírek. Most a visszavágott állami keretszámok után feltételezhető, hogy idén még nehezebb lesz bekerülni a BGF mellett a BCE-nek kiosztott 75 támogatott hely egyikére.

A napokban újra felröppen a hír a Corvinus esetleges feldarabolásáról. Az MTI birtokába került minisztériumi javaslat szerint úgynevezett felsőoktatási pólusközpontok kialakítását tervezik, amelynek keretében a BCE élelmiszer-, kertészettudományi és tájépítészeti kara a közép-magyarországi agrárpólushoz tartozna, míg a közép-magyarországi műszaki-gazdasági kutatóegyetemi pólus része lenne a gazdálkodástudományi és társadalomtudományi kar.