Máris módosítják az Alaptörvényt

A kedd este Matolcsy György által benyújtott alkotmánymódosító törvényjavaslat (pdf) két fontos változást hoz. Egyrészt az Alaptörvényben rögzítenék, hogy a december végén, külön törvényben elfogadott, Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései (MAÁR) címú jogszabály is az Alaptörvény részét képezi. Ez azt jelenti, hogy a MAÁR-t nem lehetne az Alkotmánybíróságon (AB) megtámadni.

Az alapvető jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté márciusban fordult az AB-hez, mert szerinte a decemberben elfogadott, kétharmados MAÁR súlyosan sérti a jogállamiság elvét. Az ombudsman szerint a törvény több esetben "egyértelműen nem átmeneti jellegű" szabályokat tartalmaz, ami bizonytalanná teszi a jogrendszerbeli helyüket.

Az ügy pikantériája, hogy a koalíció már tavaly tisztában volt a MAÁR jogi megítélésének kérdésességével, az Index információi szerint azonban "jogesztétikai" okok miatt (hogy ne az új Alaptörvényt kelljen módosítani) a MAÁR-ba írták bele (31. cikk 2. bekezdés), hogy  az "Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik".  Ez azonban a jogszabályok hierarchiájából fakadóan még nem kötötte volna meg az AB kezét.

Az ombudsman alkotmánybírósági beadványa (rtf) miatt azonban most kénytelenek magát az új Alaptörvényt módosítani. Az általános észrevételek mellett Szabó Máté egyebek mellett a MAÁR a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló, az MSZP politikai felelősségét is kimondó preambulumát, a bírósági ügyek áthelyezésének lehetőségét, az egyházakkal és a kisebbségekkel foglalkozó cikket és az alkotmányjogi panasz szabályozását tartotta alkotmányellenesnek.

Ha a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, az Alkotmánybíróság nem foglalkozhatna a felsorolt rendelkezések alkotmányosságával, ugyanis a testület már korábban kimondta, hogy az Alkotmány (illetve az Alaptörvény) jogszerűségének vizsgálatára nem terjed ki a hatásköre.

A helyzet kezelése hasonlít arra, amikor 2010-ben az előző alkotmányt módosította úgy a kormánytöbbség, hogy az AB ne vizsgálhassa a 98 százalékos különadó és magánnyugíjpénztári befizetések államosításának alkotmányosságát.

A nemzetgazdasági miniszter törvényjavaslatának másik fő pontja szerint a már említett átmeneti rendelkezések közül törölnék azt a cikket, amelyik megteremtette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank esetleges összevonásának lehetőségét. A rendelkezést kritikusai itthon és külföldön is a jegybank függetlensége elleni támadásként értékelték, az új szervezet élére ugyanis nem a  nemzeti bank elnöke, hanem egy új, a köztársasági elnök által kinevezendő személy kerülne.

Az MNB függetlenségének kérdése az IMF készenléti hitelkeretéről folytatandó tárgyalások késlekedésének egyik  fő oka; az Európai Bizottság illetve az Európai Központi Bank nyilvánvalóvá tették, hogy csak megfelelő jogi garanciák esetén támogatják a tárgyalások megkezdését.