Izsó
20 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Akármi is lehet még a választási törvényből

2012.04.19. 19:55
Feszültség és bizalmatlanság jellemezte a választójogi reform kritikusait a Political Capital konferenciáján, ahol a kormánypártiak egyes bírálatokat megfontolandónak neveztek. Egy biztos, a választási eljárási törvényről semmi sem derült ki.

Még semmi sem dőlt el az új választási eljárási törvénnyel kapcsolatban, jelentette ki a Political Capital az új választási rendszerről tartott csütörtöki konferenciáján Gulyás Gergely fideszes parlamenti képviselő, a téma egyik kormánypárti felelőse. Ez, illetve a választási eljárási törvény hiánya nagyban behatárolta a konferencia lehetőségeit. Hiába született meg tavaly decemberben az új választójogi törvény, az eljárási szabályok hiányában nehéz elemezni az új szabályokat.

Ahogy a szervező Political Capital választási szakértője, László Róbert fogalmazott, az eljárási szabályok hiányában arra a kérdésre se lehet választ adni, könnyítettek-e a pártok és jelöltek indulásán, vagy nehezítettek. Papíron az új szabályozás alapján könnyebbek az indulás feltételei, legalábbis arányaiban kevesebb kopogtatócédulát kell összegyűjteniük a pártoknak és a jelölteknek. De ha az eljárási szabályok időben erősen korlátozzák az ajánlószelvények összegyűjtését, máris nehezedik a rendszer.

Nem tudunk semmit

Az eljárási szabályok hiánya, ha mégoly hipotetikus, de alkotmányos problémát is felvet. Ha most bármilyen okból előrehozott általános választásokat kéne tartani, ezeket az eljárási törvény hiányában nem lehetne megrendezni. "Ha ez a helyzet bekövetkezne, nagyon sürgősen kéne törvényt alkotni" - ismerte el a problémát az alkotmányügyi bizottság kereszténydemokrata elnöke, Salamon László. A hatályos választójogi törvény ugyanis a határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak is szavazati jogot biztosít, viszont egyáltalán nincs rendezve a külhoni állampolgárok szavazásának lebonyolítása.

A helyzet ráadásul még ennél is bonyolultabb. Nyilvántartások hiányában pillanatnyilag az sem tisztázott, hogy ki jogosult szavazni. A magyarországi állampolgárokról vannak adatai a népességnyilvántartásnak, a külhoni állampolgárokról viszont nincsenek. És mert magyar állampolgárság nem csak a kedvezményesen honosítottaknak jár, hanem származási jogon bárkinek, az amerikai kontinensen ezrével élhetnek magyar állampolgárok, akikről nem is tud a nyilvántartás.

Mivel Gulyás hamar nyilvánvalóvá tette, hogy az új eljárási törvényről semmilyen konkrétum nem tudható, a vita hamar elvi kérdésekre és a már elfogadott választójogi törvény bírálatára terelődött. Legfontosabb problémaként az előzetes regisztráció ügye vetődött fel. A kérdés azért aktuális, mert az új választójogi rendszerben pont a külhoni magyarok, illetve a kisebbségek szavazati joga kapcsán megjelent az előzetes regisztráció. És azért is, mert több fideszes politikus – például a választójogi törvényt kidolgozó Áder János köztársaságielnök-jelölt is – nyiltan utalt rá, hogy akár a magyarországi választóknál is bevezethetik.

Sunyi csalás

A konferencia ellenzéki résztvevői – az elempés Karácsony Gergely és a szocialista Molnár Zsolt –, illetve a szakértők közül László Róbert és Szigetvári Viktor, Bajnai Gordon Haza és Haladás alapítványának munkatársa aggályokat fogalmaztak meg, mivel a kötelező előzetes regisztráció újabb akadályt jelenthet a választóknak, szűkítve ezzel az általános választójogot. A kormánypártok képviseletében, de szigorúan a saját nevében Gulyás szükségtelennek nevezte az előzetes regisztrációt, bár tudott érvelni mellette. Szerinte a regisztráció minimálisan elvárható gesztus egy aktív választótól.

A konferencia másik súlyponti eleme a körzethatárok átszabása volt - erről már mi magunk is bővebben megemlékeztünk itt és itt. Sok új ezügyben sem hangzott el, Szigetvári Viktor ismertette tanulmányát, amely bizonyítja, hogy a körzeteket megrajzoló ismeretlen kormánypárti szakértőnek erősen egy irányba húzott a keze – politikusként Karácsony Gergely ennél is tovább ment, sunyi csalásnak nevezte a történteket.

A kormánypárti politikusok azzal védekeztek, hogy az eddigi körzetek aránytalanságát az Alkotmánybíróság ítéletben mondta ki. Ezt, vagyis hogy a körzeteket újra kellett rajzolni, senki se vitatta – Szigetvári odáig is elment, hogy a Fidesznek minden joga megvolt a teljes választási rendszer reformjára is. Ugyanakkor László Róbert cáfolta azt a kormánypárti érvet, hogy az új rendszer megfelel a Velencei Bizottság ajánlásainak és az Alkotmánybíróság ítéletének.

Hát kösz!

A körzetek kialakításánál ugyanis csak azt a két szabályt vették figyelembe, hogy legfeljebb +/-15 százalék lehet az eltérés a lakosságszámban és területüknek egybefüggőnek kell lennie (mindkét kívánalom kisebb hiányossággal teljesült, legalább két körzetben nagyobb az eltérés a lakosságszámban, az egyik szegedi körzet pedig két elkülönült területi egységre oszlik). Figyelmen kívül hagyták viszont azt az ajánlást, hogy a körzeteket független testületnek kell megrajzolnia, és hogy nem szabadna kétharmados törvénybe bebetonozni. Az Alkotmánybíróság ítélete is azt mondta ki, hogy a körzetek megrajzolásának szabályait kell kétharmados törvényben rögzíteni, a körzethatárokat elég felesben.

A még nyitott kérdésekben amúgy a kormánypártok képviselői nyitottnak mutatkoztak. Salamon még odáig is elment, hogy a választójogi törvény finomhangolását sem nevezte kizártnak. Ő maga például egy arányosabb rendszer híve és a győztesnek járó kompenzáció kérdésében is hajlandó lenne engedni. Az ellenzékiek viszont bizalmatlanul fogadták az invitálást. Molnár nem akar biodíszlet lenni. Karácsony bizalmatlanságát pedig egy párbeszéddel tudnánk legjobban példázni.

- "Nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni Gulyás Gergőt, de az alaptörvény vitájában azt ígérte, nem foglalják bele az egykulcsos adót."

- "Nem is foglaltuk" - felelte Gulyás.

- "Hát kösz. Kétharmados törvénybe foglaltátok."