Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ferenc, Olívia
2 °C
5 °C

Áder János nagy napja

2012.05.02. 00:42
Könnyített programmal tér vissza a négynapos hétvégéről a parlament. Ha minden a tervek szerint alakul, délre már véget is ér az ülés, és új köztársasági elnöke lesz az országnak. Ha hiba csúszik a számításokba, fél egyre lesz új köztársasági elnöke az országnak.

Egyetlen napirendi ponttal várja a héten a parlament az érdeklődő honpolgárokat, ez pedig a köztársasági elnök volna. Hacsak valamilyen csoda nem történik, délre már új köztársasági elnöke lesz az országnak Áder János személyében. Ha csoda történik - Áder a kormánypárti frakció egy részének lázadása miatt nem szerzi meg az első szavazáson a kétharmados többséget - fél egyre lesz új köztársasági elnöke az országnak. Áder János személyében. Más jelölt nincs, másodjára pedig az új szabályok szerint már feles többség is elég a megválasztásához. Utána ünnepélyes eskütétel, fanfárok, beszéd. Állófogadás a meghívottaknak. Megjelenés az alkalomhoz illő ruházatban.

Nincs más program

A kormány nem akarta az ünnepélyes pillanatot mindenféle parlamenti hercehurcával elrontani, így az ülésen se napirend előtti felszólalások, se interpellációk, de még csak kérdések sem lesznek. Délelőtt tízkor bejelentik, hogy az egyetlen jelölt, Áder János ajánlásai érvényesek, majd 10:05-től 10:45-ig a lezárt folyosókon titkos szavazást tartanak. 11:05-ig összeszámlálják ezeket, majd eredményt hirdetnek. Eskütétel, fanfárok, beszéd, ha meg mégsem, akkor 11:10-től 11:50-ig újabb titkos szavazás, ezúttal már feles többséggel. 12:10-ig szavazatszámlálás, majd eskütétel, fanfárok, beszéd.

Minden más program át lett csúsztatva a jövő hétre, amikor majd háromnapos ülésen dönthetnek például a gyermekbarát igazságszolgáltatás módosító indítványairól, amiről a múlt héten azért nem tudtak dönteni, mert egy bizottsági munkatársnak nem sikerült összeállítania egy kétsoros listát a támogatott módosító indítványokról. Csak azért rugózunk ezen, mert Navracsics igazságügyi miniszter törvényjavaslata a kormány törvényalkotási programjának hangsúlyos eleme volt.

Ahogy a járásokról szóló törvény is, amelynek még csak az általános vitája sem zárult le, pedig már a zárószavazásnál kéne tartani.

Egyszer izgalmas is volt

De ne arról beszéljünk ami nem lesz, hanem ami lesz. Vagy volt. Izgalmak nem lesznek, de voltak. Hét éve például, amikor a most köztársasági elnökké választandó Áder János még a Fidesz frakcióvezetőjeként a házszabály adta lehetőségeket maximálisan kihasználva, az ellenfél szocialistákat átszavazókkal megtévesztve elérte, hogy a harmadik körben - mert akkor még a második szavazáskor is kétharmados többség kellett volna az elnök megválasztásához - a szocialista Szili Katalinnal szemben Sólyom László nyerje a szavazást. Áder úgy játszott, mint egy igazi biliárdos, csak nem azt mondta, hogy a nyolcast a bal felső zsebbe, hanem hogy Sólyom három szavazattal fog nyerni. És annyival nyert.

A korábbi elnökválasztások kevesebb izgalmat okoztak. 2000-ben ugyan Mádl Ferencet is csak a harmadik körben választották meg, de csak mert a Fidesznek és koalíciós partnerének, a kisgazdáknak nem volt kétharmada. 1995-ben az MSZP-SZDSZ kétharmad könnyedén választotta újra Göncz Árpádot, aki 1990-ben az MDF-SZDSZ paktum alapján szintén izgalommentesen lett köztársasági elnök.

Ahogy Áder bukott elődjét, Schmitt Pált is izgalommentesen választotta köztársasági elnökké a kétharmad. Aporpó Schmitt, hiába a lemondás, az alkotmány, illetve az alaptörvény rendelkezései alapján a köztársasági elnököt öt évre választják. Így hiába töltött ki Schmitt Pál csaknem két évet a megbizatásából, Ádert nem az abból hátralevő időre, hanem teljes, ötéves ciklusra választja elnökké szerdán a parlament.