Valér
-1 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Balog Zoltán a legnagyobb csúcstárca élén

2012.05.03. 13:02 Módosítva: 2012.05.03. 13:09
Baráti hűség köti Orbán Viktorhoz, évek óta a Fidesz pártalapítványának elnöke, a Fidesz legszűkebb vezetésének tagja Balog Zoltán, aki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium élén váltja Réthelyi Miklóst. A társadalmi felzárkóztatási államtitkárból előlépő Balog a hét területet felügyelő legnagyobb csúcstárca vezetője lesz. A minisztercserét Szijjártó Péter jelentette be csütörtökön Kazahsztán fővárosában.

„Engem baráti hűség köt Orbán Viktorhoz. És én az ilyen bizalmi kapcsolatokat fontos, stabilizáló politikai tényezőnek is tartom a közéletben, legyenek akár a jobb- vagy a baloldalon, mert azt sugallják, hogy még akkor sem árulom el, akivel szövetséget kötöttem, ha pillanatnyi vagy középtávú érdekem esetleg úgy kívánná” – mondta Balog még 2007-ben a HVG című hetilapnak.

RDA 1348
Fotó: Ránki Dániel

A református lelkész végzettségű Balog a Fidesz befolyásos politikusainak egyike, fideszes képviselők Kövér László házelnök mellett róla mondják, hogy emberileg közelebb áll Orbán Viktor kormányfőhöz. Ezt támasztotta alá az European Voice című brüsszeli hetilapban róla közölt portré is, amely tavaly februárban "Orbán lelkésze" címmel jelent meg. A cím arra utalt, hogy Balog olyan közel áll a miniszterelnökhöz, amelyet még a párt magasabb rangú tagjai közül is sokan irigyelhetnének.

A kormányalakításról tavaly év eleje óta több találgatás is megjelent a sajtóban, ezek kivétel nélkül azzal számoltak, hogy Orbán Viktor kormányfő meneszteni fogja a Nemzetierőforrás- minisztériumot vezető Réthelyi Miklóst. Ennek oka, hogy a legtöbb kormányzaton belüli konfliktus a Nefmihez kötődött. Tavaly júniusban az Operaház főigazgatójának kinevezését vissza kellett vonni, mert az a kormányfő jóváhagyása nélkül történt. Ráadásul látványos vita alakult ki oktatatási kérdésekben Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke között. Réthelyi azonban ennek ellenére maradt.

A minisztercserében valószínűleg szerepet játszott az is, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint Réthelyi nem a ciklus végéig vállalta a miniszteri posztot. Bár lehetséges utódként felmerült Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének a neve is, elsőként még tavaly októberben  az Index írt arról , hogy Balog Zoltán válthatja Réthelyit. Ha az egyházügyi államtitkárság is átkerül a Nefmihez, a tárca válhat a legnagyobb csúcsminisztériummá, hozzá tartozna még az oktatás, az egészségügy, a kultúra, szociális ügyek, a sport.

Balog 1990 óta közel áll a Fideszhez, az első Orbán-kormány idején, 1998-tól a kormányfő egyházügyi főtanácsadója volt. Ezt követően 2003 óta vezeti a Fidesz a pártalapítványát, a Polgári Magyarországért Alapítványt. Ebből a tisztségéből adódóan tagja a párt legszűkebb vezetésének, a Fidesz elnökségének is. A párt elnökségének súlyát mutatja, hogy a testület az elmúlt két évben több fontos kérdésben, például az új alaptörvénnyel, illetve az államfőjelöléssel kapcsolatos ügyekben is döntött. Balog 2009-től elnöke a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek is, amely rendszeresen szervezi Orbán évértékelő beszédeit.

Balog akkor vált országosan ismertté, amikor a 2006. őszi zavargások után az országgyűlés emberi jogi bizottságának elnökeként egyre többet szerepelt a sajtóban. A kormány 2010. májusi megalakulásakor a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára lett, posztján főként a roma integrációért felelt. Kinevezése előtt az Indexnek adott interjúban erről azt mondta: „A legfontosabb, hogy egyáltalán legyen cigánypolitika. (…) Ez olyan nemzeti ügye Magyarországnak, ami nélkül nincs esélyünk arra, hogy akár a gazdaságot rendbe tegyük, akár munkahelyeket teremtsünk, akár a szociális biztonságot újra helyreállítsuk, akár az egészségügyet átalakítsuk, nem is beszélve a rendről”.

A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár hivatalba lépésekor hatékony, komplex térségi rehabilitációs programokat ígért a romák felzárkózása érdekében. Ténykedéséhez az elmúlt két évben két fontos dokumentum kötődik. A nagyobb léptékű a 2011. novemberében elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, ami a célkitűzése szerint 2020-ig félmillióval csökkentené a mélyszegénységben élők számát, azonban konkrét, számon kérhető intézkedést alig tartalmaz. A másik a kormány és az Országos Roma Önkormányzat közötti megállapodás. Eszerint 2015-ig előre meghatározhatóan 27,5 milliárd jut a romák felzárkózására, aminek a fele a közmunkaprogramok költsége.