Matolcsy bankot kap

Novák szerint Orbán mellébeszélés helyett inkább dönthetett volna úgy, hogy átadják és kutathatóvá teszik a hatvan évre titkosított mágnesszalagokat, amiket a Kenedi-bizottság tárt fel. Utána megint saját honlapjáról idézgetett, amit a legolvasottabb jobboldali hírportálnak nevezett.

"Szerintem helyes lenne megkövetelni a tisztelt házban, amit egyébként otthon meg szoktak követelni, hogy bárkiről beszél, annak adja meg a tiszteletet" - mondta Orbán, aki visszautasította a vádaskodást. "Ha szélesebb cselekvési lehetőséget kapunk, szélesebben, hatékonyabban fogunk eljárni" - válaszolta végül.

"Nem érzem feladatomnak, hogy az itt megnevezett személyek helyett bármilyen védekezést adjak elő" - válaszolta Orbán. Böröcz MTVA vezérigazgatót meg nem a kormány nevezte ki, így arra sincs mit reagálnia - a kérdés ugyanis Böröcz kinevezésére vonatkozott alapvetően.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az utolsó, Orbánhoz intézett kérdést a jobbikos Novák Előd tette volna fel, ha nem felejti el felcsiptetni a mikrofonját. Novák ezután Németh Géza lelkészt gyanúsította titkosszolgálati múlttal saját honlapjára, a kurucinfóra hivatkozva. Beszélt még az MTVA-vezérigazgató ügynökmúltjáról, vagy arról, hogy Horváth József egykori tartótisztként lehet a titkosszolgálat vezetőhelyettese. Martonyi külügyminisztert is ügynöközte.

"Valóban megszüntettek tucatnyi kisadót, helyette alkottak kéttucatnyi kisadót" - tromfolt Orbánra Vágó, aki szerint ugyan voltak jó lépései a kormánynak, de az elkezdett folyamatokat nem vitték végig. "Nincs okom, hogy a lényeget illetően vitatkozzak önnel" - mondta Orbán, mert szerinte is túl sok még a bürokrácia, és a kormány valóban adós az eddigi tervek végrehajtásával is.

Orbán egyetértett Vágóval abban, hogy ne kelljen évközben adókat kivetni, de sajnos nem olyan a helyzet, hogy ezt meg is ígérhesse. "Az egész európai gazdaság olyan felfordult helyzetben van, hogy egyetlen kormány sem mondhat le az évközi módosítás lehetőségéről" - mondta, majd a Széchenyi-tervvel és a bürokrácia csökkentésével vágott vissza, amivel szerinte a kormány "határozottan kiállt a magyar kisvállalkozások mellett". A megszűnő vállalkozások egy részét pedig eleve adócsalás céljából hozták létre, "jó is, ha az ilyen vállalkozások megszünnek".

Az elempés Vágó Gábor szerint ahhoz, hogy a vállalkozások munkahelyeket teremtsenek, bizalomra van szükség. Aztán kiderül, hogy ezt magából a kormányprogramból idézte. Ezzel szemben most a cégek, "ahelyett, hogy munkahelyeket teremtenének, megszünnek létezni", mondta Vágó, aki szerint ez egyben azt bizonyítja, hogy a kormány vállalkozásellenes politikát folytat, "nem a nemzeti ügyek, hanem a nemzeti ügyetlenség kormánya". Javasolta az évközi adók kivetésének betiltását.

Mirkóczki erre a Marian Cozma megölése ügyében másodfokon hozott enyhítő ítélettel támadta Orbánt. "Négyszemközt azt mondanám, egyetértek önnel, de nagy nyilvánosság előtt ezt nem tehetem, ezért nem teszem" - mondta Orbán. Azért nem árulja el, hogy nem ért egyet a bíróság ítéletével, mert azt a látszatot keltené, mintha befolyásolni akarná a bíróság döntését, mondta.

"A szavak súlyos dolgok, érdemes óvatosan bánni velük" - kezdte válaszát Orbán Viktor, aki arra kérte a nézőket, hogy "ne hallgassanak az ellenzékre, a helyzet nem reménytelen". Megnyugtatott mindenkit, hogy a kormány pont azon dolgozik, hogy ne válljon reménytelenné a helyzet. Például a kormány véget vetett annak a gyakorlatnak, hogy "szociális vagy etnikai alapon" mentegessék a bűnelkövetőket. De felszámolták az egyenruhás bűnözést is. Büszkéledett még a "három csapás" törvénnyel is, amit helyesen három hibának kéne hívni, mert az angol eredetiben a "strike" baseballból vett hasonlata ütőhibát jelent, nem ütést. Orbán szerint amúgy a Mirkóczki által felsorolt gyilkosságok elkövetőit mind órákon belül elfogták.

A Jobbik szóvivőjét, Mirkóczki Ádámot az érdekli, hogy mennyit ér az élet ma Magyarországon. Felidézte Orbán két hét alatti rendteremtésre tett ígéretét, majd az elmúlt hetek gyilkosságait idézte fel: Kulcs, Sopron, Balatonakarattya, Győr, Berzék, illetve egy budapesti és Baranya-megyei gyilkosságot is felemlített. Berzék apropóján "eltérő kultúrájú" elkövetőket emlegetett. Az új rendőrök szerinte csak trafipaxos pénzbehajtók, nem javították a közbiztonságot.

Göndör szerint Némethné mondatai igazolják, hogy valódi nagyberuházás 2014-ig már nem várható, mert a kormány kapkodik és elriasztja a józanul gondolkodó beruházókat. A miniszterasszony meg menjen Brüsszelbe vívni. Némethné megint nem élt a viszontválasz lehetőségével.

Balczó most már eltalálta a miniszter nemét, aki cserébe az előbb már megkezdett gondolatával válaszolt Göndörnek. Az EU-s pénzeket a szocialisták tervei alapján osztják, kivéve a KEOP-programban, ami viszont azért áll, mert az EU december óta nem válaszol a magyar javaslatra. Ezért aztán most már nem változtatnának a terveken, haladnak tovább a szocialisták tervei szerint. A baj az, hogy sok nem működő projekt van, ezek közül sokra a szocialisták ítéltek meg pénzt.

A szocialista Göndör István tényadatokkal emlékeztette Németh Lászlóné Zsuzsát, hogy volt már olyan, hogy az ország profitált az uniós támogatásból, például amikor autópályák épültek, meg hőerőművek, meg volt panelprogram. "Rendelkezik-e ön fejlesztési stratégiával" - kérdezte ugyanazt, mint Nemény András. Megismételte a napi negyvenmilliárdos kérdést is.

"Engem már tettek lapátra a választók" - tromfolt Orbán, aki szerint lesz is még ilyen, és akkor a választók cifrábbakat is fognak mondani rá, mint most Karácsony. Nagytőkésekre, milliárdosokra pedig szükség van. "Ha ön a magyar tőke ellen beszél, labancpolitikát folytat, amit én elutasítok".

Karácsony viszontválaszában megigérte, hogy mindenkit feljelent. De ezt megnehezíti, hogy az oligarchák a jogalkotást is meghatározhatják, így megnehezítik a jogellenesség kimondását. Orbán pedig hülyének nézi az embereket, ha azt akarja elhitetni, hogy Simicska nem a Fidesz embere. Ezért még lapátra fogják tenni a választók Orbánt.

"Arra szeretném kérni, hogy ha tudomása van bármilyen jogsértésről, önnek kötelessége, hogy a jogi eljárásokat megindítsa" - válaszolta Orbán Karácsony Gergelynek. "Oligarchák a nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek és nem is lesznek" - mondta Orbán, majd úgy definiálta az oligarchát, hogy olyan gazdasági ember, aki politikai tisztséget is be akar tölteni. Például pártelnök, vagy miniszterelnök. Azaz Simicska és Nyerges nem felel meg az orbáni oligarchadefiníciónak, ők Orbán szerint nagytőkések, és nagytőkésből Orbán többet akar.

Az elempés arra kíváncsi, hogy vannak-e oligarchák a nemzeti együttműködés rendszerében. Emlékeztette Orbánt, hogy 2010-ben még az oligarchák bukásáról beszélt, amire ő maga rá is kérdezett, hogy erről Simicska Lajost is tájékoztatták-e. Orbán azt mondta, tájékoztatták. Most mégis úgy tűnik, hogy az oligarchák kezében van az ország, hiszen Németh Lászlóné is Simicska Lajos közeli embere, főtanácsadója meg Nyerges Zsolt testvére. Beszélt még Simicska hárommilliárd forintos osztalékáról, amit a Közgéptől vett fel. Vagy arról, hogy a minisztériumok 93 százalékban Simicska és Nyerges reklámcégénél hirdetnek. És még a földeket is ők kapják.

"Először is gratulálok a sikeres épületfenntartói tevékenységhez" - mondta Orbán, aki másodsorban arra emlékeztetett, hogy az első Fidesz-kormány döntött úgy, hogy a magyar zászlót ki kell helyezni a középületekre. Majd arról beszélt, hogy a magyarok többsége nem akar kilépni, így ő sem. A hibákról nem az unió tehet, Magyarország szalasztotta el a lehetőségeket.

"Tagok legyünk, vagy szabadok" - tette fel a viszontkérdést Novák Előd a miniszterelnöknek, kifogásolva, hogy minden középületre kötelező kirakni az EU zászlaját, kivéve a Parlamentre, amiről ő le is vette az EU-zászlót a képviselői irodaházról, ezt most akarta átadni Lezsák Sándornak.

"Magyarországnak nagy értéke, hogy tagja az EU-nak. Az uniós tagságról a magyar választók döntést hoztak, a választás tisztességes volt" - mondta Orbán, aki szerint az ugyan igaz, hogy átfogóbban kéne számolni, de a tagság még így is ezermilliárdos bevételt jelent évente az országnak. "Megkockáztatom, ha nem lennénk tagjai az Uniónak, nem Magyarországon adna több tíz-, vagy százezer embernek az Audi vagy a Bosch" - mondta. De cél a keleti nyitás is, amiben igyekszünk felzárkózni Németországhoz vagy az Egyesült Államokhoz.

"Van-e élet az Európai Unión kívül" - szegezte a kérdést Orbán Viktornak a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, aki szerint nyolc évvel ezelőtt csalárd népszavazással kényszerítették csatlakozásra az országot. Orbán korábbi nyilatkozatai közül felidézte azt, amely szerint van élet az unión kívül és azt is, amely szerint a csatlakozás jó, mert segít felzárkózni. Szájer József nemzetegyesítésről tett nyilatkozatát is felidézte, és még a 2006 őszi rendőri túlkapásokhoz is eljutott. Állította, hogy Magyarország nettó befizető az EU-ban, és még a magyar földet is felajánlották.

Nemény szerint 5500 milliárd forintnyi uniós forrást kéne három és fél év alatt befogadni, ez heti 40 milliárd forint felhasználását jelenti, ám erre látszólag már semmi esély. "Megválasztása óta egyszer sem járt Brüsszelben. Hogyan képviseli így a magyar érdekeket? Így csak a Közgép vezetői fogják magára nyitni az ajtót" - mondta Nemény, akinek a viszontválaszára Némethné már nem kívánt felelni.

Nemény búcsúzóul azt kérte, hogy a miniszterasszony, akit Balczó levezető elnök Németh Lászlónak nevezett, ne a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát olvassa fel, mint múltkor. Németh Lászlóné nem ezt tette, hanem azt mondta, hogy most felmérik a feladatokat és a rendelkezésre álló forrásokat, másrészt felülvizsgálják, hogy a már kiosztott forrásokat mely pályázók nem használták fel. Ezután orvosolják a pályázatok lelassulásának, leállásának problémáját.

Azonnali kérdések következnek, elsőként egyből Nemény András kérdezheti Németh Lászlóné Zsuzsa fejlesztési minisztert arról, hogy hol volt. Aztán mégis inkább az uniós fejlesztési forrásokról kérdezte a minisztert, merthogy a kormánynak nincs terve a felhasználásra, ezért a mai napig a szocialisták fejlesztési terveit használják. "Eddig csak azt láttuk, hogyan tudnak vasútvonalakat bezárni" - vetette ezután a miniszter szemére. "Rendelkezik-e ön bármilyen fejlesztéspolitikai koncepcióval?" - szegezte a kérdést a miniszternek.

Szünet. Utána vagy Dúró Dóra interpellációja következik a magyar fiatalok idegennyelv-ismeretéről, vagy azonnali kérdések, melyekre ezúttal a miniszterelnök is válaszol a folyosói pletykák szerint.

Cséfalvay államtitkár talált egy pontot, amiben egyetérthet Z. Kárpáttal, ez pedig a magyar fogyasztók bizalmának erősítése a magyar termékekben. A kormány ezért igyekszik is megteremteni a bizalmat, ezt szolgálja a magyartermék-rendelet, amely alapján egy termék akkor magyar termék, ha Magyarországon termelték meg az összetevőit, ha pedig csak Magyarországon rakták össze, akkor hazai termék lehet. Amúgy Cséfalvay szerint nem jellemző, hogy a kereskedők visszaélnének a termék származási helyének jelölésével. Z. Kárpát nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Üdítő kivételként a jobbikos Z. Kárpát Dániel nem adókérdésben interpellált. Őt az érdekli, hogy mikor lesz hazai a magyar termék. Ezzel arra utalt, hogy a hazai termék megjelölést külföldről származó élelmiszerre is rányomhatják. Ez pedig őt érezhetően mélységesen felháborította, annyira, hogy legszívesebben "bozótvágóval tenne rendet".

Például felvetődik a kettős adóztatás kérdését, meg azt is, hogy valójában mennyit illik beszélni telefonon. És mi lesz a prepaid-kártyásokkal? És mi lesz, ha az emberek inkább interneten telefonálnak majd? És mi lesz a távközlési cégekkel? A válaszoló Cséfalvay államtitkárt össze is zavarta Baja sok kérdése, szerinte a képviselőnek el kéne döntenie, hogy kiért is aggódik, a fogyasztóért, a szolgáltatóért vagy az államháztartásért. A fogyasztóért szerinte kár, mert percenként két forint adó szerinte nem sok, és szerinte a szolgáltatók között úgyis árverseny alakul majd ki. És mert az adó mértéke alacsony, nem tart az alternatív távközlési módszerek elterjedésétől sem. Állítása szerint az Egyesült Államokban is létezik mobiladó, ráadásul percalapú.

Baja nem fogadta el a választ, a parlament igen.

Képzeljék, a fideszes interpelláló elfogadta a miniszteri választ. Más. Második interpellációjában az MSZP is felcsatlakozott az LMP-Jobbik adóvonatra, Baja Ferenc személyesen a miniszterelnöktől érdeklődött volna, hogy mégse vezessék be a mobiladót, helyette viszont Cséfalvay Zoltán válaszol majd. Baja szerint a miniszterelnöknek kéne felelni, mert a kérdés össztársadalmi. Ezt egész hosszan fejtegette. A felszólalásában a címhez hűen a telefonadó bevezetésének elvetését kérte. Érdekelte az is, hogy a nemzetgazdasági minisztérium kikérte-e bárki véleményét, meg egyáltalán, elgondolkodtak-e az egészen, mert kérdés van bőven.

Szünet.