Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Taksony
1 °C
4 °C

Nem indul vagyonnyilatkozati eljárás Schmitt Pál ellen

2012.05.07. 11:55 Módosítva: 2012.05.07. 12:40

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága - elutasítva a Blikk újságírójának kezdeményezését - úgy döntött, nem indít vagyonnyilatkozati eljárást Schmitt Pál volt köztársasági elnök ellen.

A bizottság hétfő délelőtti tanácskozásán került napirendre Kozák Dániel újságíró levele, amelyben vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményezett Schmitt Pál lemondott köztársasági elnök ellen. Az újságíró szerint ugyanis a volt államfő nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozata alapján több lakóingatlan tulajdonosa, amelyek egy részét - információik szerint - kiadja, viszont az ebből származó jövedelem nem szerepel a nyilatkozatában.

A bizottság vita után úgy döntött, nincs helye vagyonnyilatkozati eljárás lefolytatásának a volt államfő ellen. A kormánypárti képviselők nemmel szavaztak, a jobbikos képviselők az eljárás megindítása mellett voksoltak, az MSZP-s képviselők tartózkodtak.

Salamon László, a bizottság KDNP-s elnöke a vita előtt jelezte: az eljárás elrendeléséről személy szerint neki kellene döntenie, de ő inkább a bizottság döntésére kívánt hagyatkozni.

Rubovszky György, a testület KDNP-s tagja, a vagyonnyilatkozati eljárásokat lefolytató mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke a vitában azt hangsúlyozta: volt köztársasági elnök ellen vagyonnyilatkozati eljárásnak nincs helye, ugyanúgy, ahogy volt képviselő vagy volt hivatali személy ellen sem. Mint mondta, Schmitt Pál több mint másfél évig volt köztársasági elnök, ez alatt az idő alatt lehetett volna vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezni ellene. Megjegyezte: ha ez az idő nem volt elég egy újságírónak, akkor most már "nyugodjon bele, hogy ez a hajó elment".

A fideszes Vas Imre és Papcsák Ferenc is azzal érvelt, a jogszabályok alapján a mandátum lejárta után nincs helye vagyonnyilatkozati eljárásnak.

A bizottság jobbikos tagjai ugyanakkor az eljárás lefolytatása mellett voltak. Gaudi-Nagy Tamás és Staudt Gábor a közpénzek és közügyek átláthatóságát hangsúlyozva érvelt az eljárás megindítása mellett.

Az MSZP-s Bárándy Gergely úgy fogalmazott: "halott oroszlánba semmiképpen nem akarnak belerúgni", ezért tartózkodni fognak a szavazásnál. Hozzátette: a kormánypártok felelőssége, hogy a saját maguk által meghozott törvényt hogyan akarják értelmezni.

A volt köztársasági elnök hivatalvezetője április 13-án az MTI-nek cáfolta, hogy Schmitt Pál eltitkolt volna  egy ingatlankiadásból származó bevételt. Kiss Norbert tájékoztatása szerint a közös tulajdonban lévő lakóingatlan 1/2 arányú tulajdoni hányada a lemondott köztársasági elnök felesége, Schmittné Makray Katalin tulajdonát képezi, aki az ingatlanrész hasznosításából származó bevételről az adózásra vonatkozó jogszabályoknak, az adózás rendjének, valamint vagyonbevallási kötelezettségének mindenkor eleget tett.

A bérbe adott villa azért is érdemel most figyelmet, mert Schmittnek el kell hagynia a Béla király úti rezidneciát, ahová Áder János költözik be. Schmitt azt ígérte Ádernek, hogy egy hónapon belül átadja az épületet.

A Blikk szerint Schmitték egy diplomata családnak adták ki azt a villát, ahonnan 2010-ben az államfői rezidenciába költöztek. A lap szerint a bérlők most is lakják a villát, külföldi rendszámú autójuk rendszeresen ott parkol.

Schmitt Pál vagyonnyilatkozata alapján tudható, hogy a lemondott államfő máshova is költözhetne. A volt államfő három budai és egy ötödik kerületi lakás tulajdonosa felerészben. Egy II. kerületi, 901 négyzetméteres telken álló, 320 négyzetméteres családi ház, egy másik II. kerületi 438 négyzetméteres telken álló 195 négyzetméteres lakóház, valamint egy ugyancsak II. kerületi, 529 négyzetméteres telken lévő, 295 négyzetméteres lakóház 50 százalékos tulajdonosa. Emellett egy eltartási szerződés révén felerészben birtokol egy V. kerületi, 68 négyzetméteres lakást is, és feles tulajdonosa egy lupaszigeti nyaralónak is.

Tavaly módosították a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényt, amelyet már Schmitt Pál írt alá. Az új szabályok szerint Schmitt Pált volt államfőként kérelmére (!) lakáshasználati jog illeti meg. Bár Schmitt Pál lemondott, a lakáshasználatra joga van,  ez a lehetőség a törvény szerint csak akkor nem járna neki, ha összeférhetetlenség kimondásával vagy a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással szűnt volna meg a megbízatása.

Schmitt - arra a kérdésre, hogy igényt tart-e az állam által vásárolt és fenntartott lakásra - jelezte: "Ami jár, az jár, ami nem jár, az nem jár".

A lakást és annak fenntartását a Hivatal biztosítja. A lakás a volt köztársasági elnök halála esetén az özvegyét is megilleti. Emellett Schmitt Pál  jár neki az illetménye, szolgálati autó és sofőr, valamint kétfős titkárság is.