Kicsit lehet hibázni

Hétfőn döntött a parlament a fogyasztóvédelmi törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról. A támogató módosító indítványok között - mint azt előzetesünkben és összefoglalónkban is megírtuk - a bizottsági ajánlásban szerepelt egy, amiben két elütés is szerepelt. Herman István javaslata, amely a törvényt új 2. és 3. paragrafussal egészítette volna ki, hivatkozásában a fogyasztóvédelmi törvény (Fgytv.) helyett az "Fgyty."-re hivatkozott, (4) b) pontjában a termékek származási helyének "medállapításáról" írt.

Mivel a törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító indítványok igen nagy százaléka helyesírási vagy stilisztikai hibákat javít - a fogyasztóvédelmi törvényhez benyújtott módosítók között a parlament hét olyan jobbikos indítványt is megszavaztak, amely helyesírási hibát javított -, feltételeztük, hogy elfogadása esetén az elütéseket majd csak zárószavazás előtti módosító indítvánnyal lehet majd javítani.

Még nem tűnt fel

A parlament honlapján csütörtökön azonban még semmi sem utalt rá, hogy bárki zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott volna be a javaslathoz, melynek elvileg már az egységes verziója is elkészült, bár még nem érhető el.

Kisebb nyomozással kiderítettük, hogy Herman valójában elütések nélkül nyújtotta be módosító javaslatát (.pdf), a hibák már csak a bizottsági ajánlásban (.pdf, 6/1 pont) kerültek a szövegbe. A problémát az okozza, hogy míg a képviselők egy módosító indítványban több pont, paragrafus módosítását is kezdeményezhetik, a bizottsági ajánlás ezeket szétszálazza, és pontonként fogalmaz meg ajánlásokat a szavazáshoz. A képviselők ezután a bizottsági ajánlási pontok szerint szavaznak a módosító indítványokról, tehát elméletben a bizottsági ajánlásban szereplő szövegről szavaznak.

Ilyen esetben viszont egy, munkaköre miatt csak névtelenül nyilatkozó forrásunk szerint egyrészt a módosító indítvány eredeti szövege lehet iránymutató. Ugyanakkor kérdés, hogy az egységes javaslatba végül melyik szövegverziót másolták át - a helyes képviselői indítványt, vagy a bizottsági ajánlásban szereplő hibás verziót. De még ha a hibás verziót is másolták be, akkor sincs szükség zárószavazás előtti módosításra.

Lehet javítani

Alapesetben ugyan az számítana végleges szövegnek, amit a parlament megszavazott, de a házszabályt is értelmező Alkotmány- és igazságügyi bizottság 1996. december 18-i határozata szerint a törvény végleges, kihirdetendő szövegének az egységes javaslat, illetve az egységes javaslat elfogadott zárószavazás előtti módosító javaslatokkal egybeszerkesztett szövege tekintendő. Még akkor is, ha az egységes javaslat "nem pontosan tartalmazza az Országgyűlés által korábban elfogadott módosító javaslatokat".

Ez utóbbi kitétel pont az ilyen, nyilvánvalóan elütésekből származó, a szöveg tartalmát nem befolyásoló hibák kezelésére vonatkozik. A határozat megállapítása szerint ugyanis az egységes javaslatban lévő hibákat az előterjesztő vagy az Alkotmány- és igazságügyi bizottság "állapíthatja meg", azaz javíthatja. Már amennyiben erről "még a zárószavazás előtt értesül".

Örülünk, hogy segíthettünk.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!