A görögök sorsára jutunk

A nap első elfogadott törvénye a múlt heti, elfogadása körülményeit, a kivételes sürgős eljárást tekintve történelmi Eximbank-törvény folyományaként rendelkezik a nemzeti vagyon felsorolásának módosításáról. A múlt kedden Matolcsy György javaslatára kizárólagos állami tulajdonba vették és irányítása alá rendelték az Eximbankot és a Magyar Exporthitel-biztosítót, és ezt a változást, a kizárólagos állami tulajdont a nemzeti vagyonról szóló törvényben is át kell vezetni.

Másodikként régi adósságát rendezte a parlament, Navracsics Tibor nagy közigazgatási reformjának elfogadása döcögve halad, de most döntöttek legalább már a javaslathoz benyújtott, az eredeti elképzeléseket több kritikus ponton felülíró módosító indítványokról, összesen 149-ről.

A támogatott és elfogadott módosító indítványok egy része különösen vicces, például az, amelyik a törvény eredeti preambulumát változtatná meg. Abban ugyanis az államigazgatási rendszer alacsony hatékonyságáról volt szó, amit orvosolni kell. Az új változatban már csak a jelző nélküli hatékonyság "további növelése" lesz a törvény célja.

Ennél persze lényegibb változások is vannak. Míg Navracsics eredeti javaslatában az önkormányzatoktól átvett államigazgatási feladatok ellátását biztosító önkormányzati vagyon is állami tulajdonba került volna, az önkormányzati bizottság javaslatára az állam csak ingyenes használatra kapja meg a vagyontárgyakat a feladat ellátásának idejére.

Ugyanígy vereséget szenvedett a miniszter a fővárosi járások tekintetében. Az eredeti javaslat Budapestet hét járásra tagolta volna, de az önkormányzati lobbi kiharcolta, hogy Budapesten járások helyett kerületi hivatalok legyenek, értelemszerűen mind a 23 fővárosi kerületben. Szintén az önkormányzati lobbi erejét mutatja, hogy néhány, központosítani tervezett feladat végül mégis helyben maradhat, mint például az elsőfokú épitésügyi hatósági feladatok, az üzletek működésének, tevékenységének ellenőrzése, a parlagfű elleni védekezés vagy a zajvédelem, amiket a jövőben is a jegyző láthat el. És a jövőben is a jegyző dönthet a kocsmanyitásról is.

Alig hat nappal az általános vita után, második tárgyalási napján már el is fogadta a parlament a fordított adózásról szóló törvényjavaslatot. Matolcsy György javaslatára a mezőgazdasági szektorban vezették be a fordított áfát. Ez lényegében azt jelenti, hogy az értékesített mezőgazdasági termék után az eladó nem számol fel áfát, annak befizetése a vevő kötelessége. A fordított adózás bevezetésétől a mezőgazdaságban elterjedt - a javaslat indoklásának megfogalmazásában "jellemző" - adócsalási módszerek visszaszorítását remélik.

Matolcsy javaslata alapján a fordított adózást kilenc termékre vezetik be: a kukoricára, a búzára, az árpára, a rozsra, a zabra, a napraforgómagra, a repcére, a szójára és a triticaléra, amely a búza és a rozs hibridje.

A fordított adózást 2012. július 1-től, egyelőre kétéves átmeneti időszakra vezetik be.

Elfogadták a Gyöngyöspatán történteket feltáró bizottság jelentését is. Maga a határozat meglehetősen szűkszavúan csak az elfogadás tényéről szól, a jelentést nem minősíti. Az, hogy a jelentést elfogadó határozatról már döntöttek, azért különös, mert magáról a jelentésről még nem.

A jelentésben amúgy a kormánytöbbség arra a megállapításra jutott, hogy Gyöngyöspatán az ég világon semmiféle probléma nem volt addig, amíg a Jobbik és az LMP összejátszva el nem kezdte lejáratni az országot etnikai feszültségek szításával. A rendőrség pedig a helyzet magaslatán állt. Ezt az összeesküvés-elméletes kormányzati narratívát aztán a jelentésről szóló általános vitában is sulykolni próbálták.

Újabb emléknappal gazdagodhat a naptár a jövő héten, Menczer Erzsébet javaslatára a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokra és kényszermunkásokra emlékeznénk minden év november 25-én. De nem mindegyikükre. Az emberi jogi bizottság a nemzeti összetartozás bizottságának támogatásával benyújtott javaslata szerint a koholt vádak alapján száműzöttek közül az 5-25 évre ítéltekre emlékezne csak a nap. Igaz, az eredeti javaslat csak a 8-12 évre száműzöttekre emlékezett volna.

Ugyanezt a jobbikos Szávay István is javasolta, de azt a bizottságok nem támogatták.

Az emberi jogi bizottság javasolatára a hazájukért életüket adók mellett azokról is megemlékezünk, akik magyarságukért, származásuk miatt, politikai vagy vallási meggyőződésükért áldozták az életüket.

Azt viszont a sem a kormány, sem az előterjesztő nem támogatta, hogy a kormány próbáljon betekintést nyerni az elhurcoltakról szóló szovjet belügyi és állambiztonsági iratokba. Schiffer András javaslatát a bizottságokban is leszavazta a kormánytöbbség.

Papcsák Ferenc törvényjavaslatáról már a múlt héten szavazhatott volna a parlament, ha nem érkezik hozzá kapcsolt - az előterjesztő által is támogatott - módosító indítvány. Papcsák amúgy azért akarta módosítani a hatályos Ptk.-t, mert bár hamarosan teljesen új kódexet alkot a parlament, addig is szeretné bevezettetni annak egyik új jogintézményét.

Ez alapján bármelyik szerződő fél kérhetné egy szerződés érvénytelenségének megállapítását, anélkül, hogy az érvénytelenség következményeit alkalmazni kéne. Ezzel az indoklás szerint lehetőség nyíllik anyagi jogon alapuló perek megindítására. A támogatott módosító indítvány az ilyen indítvány lehetőségét a kétszázmillió forint pertárgyértéket meg nem haladó ügyekre korlátozta.

Mivel a parlament megszavazta a támogatott módosító indítványt, így nem volt lehetőség zárószavazásra, a törvény elfogadása így áthúzódik a jövő hétre.

Szavaznak Navracsics igazságügyi miniszter salátatörvényéről is, amely egyebek mellett a gyermekbarátság jegyében 250 napi elzárással kiváltható összegben maximálja a fiatalkorúakra kiszabható pénzbüntetés mértékét úgy, hogy egy napi tétel legfeljebb ötvenezer forint lehet. Büntetendővé teszik, ha valaki gyermekkorú személyt öngyilkosságra bír rá. A közigazgatási reformhoz hasonlóan hányatott sorsú javaslat módosító indítványairól döntöttek most.

Így újabb gyermekbarát intézkedések kerülhettek a törvénybe, az alkotmányügyi bizottság javaslatára például emberkereskedelem és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetén a fiatalkorú vádlottaknál az elévülési idő legalább a vádlott 23. életévének betöltéséig meghosszabbítanák.

A módosító indítványokról még Áder János beiktatása előtt, április 23-án kellett volna szavaznia a parlamentnek, de akkor nem készült el a támogatotti sor. Ez egy számsor, amin jelzik, hogy az előterjesztő mely javaslatokkal értett egyet a bizottságokban. Azóta két új módosítóval egészült ki a lista, hogy a fiatalkorúak behajthatatlan pénzbüntetését közérdekű munkával megváltható szabadságvesztésre lehessen váltani. Emellett nemcsak az emberkereskedelem és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, hanem az erős felindulásban elkövetett emberölés, a személyi szabadság megsértése, az emberrablás és a három évnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés is leghamarabb a vádlott 23. életévének betöltése után évülhetne el.

A javaslatnak persze vannak ténylegesen gyermekbarát részei is, így például a kiskorú védelmében zárt tárgyalás rendelhető el a bíróságon. Ha kiskorút érdekeltként hallgatnak meg egy perben, akkor ügygondnokot kell kirendelni mellé, meghallgatását pedig megfelelő légkörben, számára is érthető módon kell megtartani.

Elfogadták a fogyasztóvédelmi törvényt is. Az új törvény alapján az eddiginél szigorúbban szabályozzák a vállalkozások kötelezettségeit a fogyasztói panaszok feldolgozásával kapcsolatban. A törvény megteremti a közérdekű igényérvényesítés révén a csoportos perek lehetőségét úgy is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság vagy egyesületek maguk is pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítésére. Fogyasztók széles körét érintő jogsértés esetén pedig az ügyészségnek is keresetindítási joga lesz.

A kormánytöbbség meglepően sok ellenzéki módosító indítványt is elfogadott, ezek között tartalmi is akadt. Például a szocialisták javaslatára lesz kötelező az országos szolgáltatóknak minden megyeszékhelyen ügyfélszolgálati irodát működtetniük.

A tizenhárom támogatott kormánypárti módosító indítvány közül három lényegi. Az ékes szögedi tájszólásban beszélő fokhagymateremsztő, Mágoriné javaslatára a közszolgáltatók nem számíthatnak fel csekkdíjat és számladíjat; Zsigó Róbert javaslatára a vállalkozások kötelesek válaszolni az írásbeli panaszra, és a választ közzé is kell tenniük.

A múlt héten többször is szó esett a fideszes Herman István javaslatáról, amit a bizottságban még támogatott a kormánytöbbség és maga az előterjesztő is, az azonban helyesírási hibát tartalmazott. Aggódtunk a sorsáért, kiderítettük, hogy módosításához nem volna szükség zárószavazás előtti módosításra. De, mint utóbb kiderült, a parlament a módosító indítványt végül a bizottsági és előterjesztői támogatás ellenére is elvetette, így eleve nem lett része a törvényszövegnek.

Két zárószavazás előtti módosító még így is érkezett a javaslathoz, a fideszes Zsigó Róbert a szöveg egyenetlenségeit simította el, az elempés Ertsey Katalin elutasított javaslata pedig kedvezményt biztosított volna azoknak, akik elektronikus számlát kérnek.

Hétfőn döntöttek a távozó nemzetierőforrás-miniszter, Réthelyi Miklós egyik utolsó törvényjavaslatának, a levéltári törvények módosításáról szóló javaslathoz benyújtott módosító indítványokról is. A javaslat deklarált célja a levéltári rendszer központosítása.

Ami remek apropót adott a kormánytöbbségnek a volt rezsimhez köthető szervezetek levéltári anyagainak államosítására is, mivel a központosítás részeként a magánlevéltárak anyagát is átvehetik. Így a szocialistaközeli Politikatörténeti Intézet levéltári anyagait is államosítják, különös tekintettel a kommunista rezsim olyan emblematikus szervezeteinek levéltári anyagaira, mint az országos nőtanács, az úttörőszövetség vagy az antifasiszták és ellenállók szövetségének iratai.

A szocialisták módosító indítványaikkal ez utóbbit igyekeztek megakadályozni, érvelésük szerint az MSZMP és elődpártja, az MDP iratai már most is az állam tulajdonában vannak, a többi szervezet pedig nem látott el közfeladatot, így irataik nem is köziratok. Azt pedig külön kifogásolják, hogy a törvény alapján a szervezetek tagnyilvántartásait is államosítanák, "amelynek nyilvánvalóan csak a politikai leszámolás vagy megbélyegzés lehet a célja". Ha kétségeik lettek volna, ne legyenek. A kormánypártok nem támogatták a javaslatot, ahogy a többi szocialista módosítót sem.

Ahogy az elempés Karácsony Gergely módosító indítványait sem, bár ezek közül kettőt L. Simon László teljesen szövegazonos formában sajátjaként is benyújtott, és úgy már a bizottságok és az előterjesztő is támogatta. Ezek a fővárosi levéltárat a fővárosi önkormányzat felügyelete és irányítása alá rendelik.

Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter egyik utolsó javaslatának hivatalos indoklása azt a részt emeli ki, hogy az eddigi három helyett alapesetben a kutatások valós időtartamához igazítva négy évre lehetne támogatásra pályázni, de ennél érdekesebb, hogy a személyiségi jogokra hivatkozva megszünteti a pályázatok eddigi nyilvánosságát, kizárólag a nyertes pályamunkákat hozzák nyilvánosságra. Az LMP és a Jobbik is kísérletet tett ennek módosítására, de a kormány egyik javaslattal sem ért egyet, és a kormánytöbbség is leszavazta mindkettőt a bizottságokban.

Elfogadott módosítók hiányában a zárószavazást is megtarthatták, és meg is szavazták az új törvénytervezetet.

A rejtélyes cím rejtélyes törvényt takar. A kormány, ki tudja miért, az eddigi kormányzati álláspontot feladva kettéválasztja a közérdekű adatok megismerhetőségének és újrahasznosításának szabályrendszerét, utóbbit némileg korlátozva. Kizárja az újrahasznosítható adatok köréből mindazon adatokat, amelyek a közműsorszolgáltatók kezelésében vannak és szükségesek műsorszolgáltatási kötelezettségük teljesítéséhez, vagy könyvtár, levéltár, közgyűjtemény, közművelődési intézmény, egyetem, iskola, kutatóintézet kezelésében van. Esetleg szerzői jogi vagy szellemi alkotáshoz fűződő jogi oltalom alatt áll.

Ha valaki talál olyan adatot, amelyik egyik kategóriába sem sorolható be, már-már nyert ügye van. Az eredeti javaslat eleve az adatok használható, lehetőség szerint elektronikus formában történő átadását írják elő - a hivatalnak igyekeznie kell az adatokat a kért formában átadni. Egy támogatott módosító pedig már-már a kor technikai szintjéhez igazítja a javaslatot azzal, hogy a közadatbázishoz való hozzáférés lehetőségét is megteremti, lehetővé téve a közadatokhoz való, folyamatosan frissülő hozzáférést is.

Schiffer András több korlátozó rendelkezést is enyhíteni próbált. Az eredeti javaslat szerint az újrahasznosítható közadatok körét kormányrendelet határozná meg. Schiffer fordított volna a dolgon, javaslata alapján minden közadat kötelezően rendelkezésre bocsátandó volna, kivéve azok, amelyek nyilvánosságát szigorú kritériumok alapján a kormány rendeletben korlátozhatja. Ezt a bizottságok és a kormány sem támogatta.

Támogatták viszont azt a javaslatát, hogy az adatok újrahasznosítására kizárólagosságot csak akkor adhasson az adatközlő, ha az egy meghatározott közfeladat ellátásához elengedhetetlenül szükséges. A kizárólagosságot ez esetben is évente felül kellene vizsgálni.

A törvényről bővebben itt olvashat.