Tényleg nehezebb volt a történelemérettségi?

2012.05.15. 06:31
Az eddigi legnehezebb feladatsornak véli egy történelemtanár az idei emelt szintű írásbeli történelem érettségit, például azért, mert jóval kevesebb forrás mellett konkrétabb fogalomhasználati, forrásismereti és elemzési képességet vártak el az érettségizőktől. Míg a Történelemtanárok Egylete is úgy látja, most tényleg nehezebb dolguk volt a végzősöknek, a feladatlapot összeállító bizottság elnöke viszont azt mondja, egyetlen felvetést sem kaptak arra vonatkozóan, hogy a feladatsor túlságosan nehéz volt, vagy túlnyúlt volna a követelményrendszeren.

„Az emelt szintű történelemérettségi feladatlapjában földindulásszerű változás következett be” – véli egy történelem szakos tanár. A neve elhallgatását kérő pedagógus a kétszintű érettségi rendszer bevezetése óta vesz részt a magyar-, a történelem-, valamint a médiaérettségik javításában. Mint szerkesztőségünknek írt levelében állítja, ugyan a középszintű érettségi valamivel könnyebb volt, mint a korábbiak, "az emelt szintű érettségi vizsga tesztlapja viszont olyan nehéz volt, hogy a próbaérettségikkel együtt az elmúlt évtized több mint 20 vizsgadolgozatának egyike sem hasonlítható hozzá" – írta.

Állítását azzal támasztotta alá, hogy míg az elmúlt években az általa javított dolgozatoknál kiemelkedő teljesítménynek számított az, aki az érettségi tesztlap első részénél (az egyszerű, rövid feladatoknál) a maximális 44 pontból 38 pont felett teljesített, most 36 pontnál senki sem szerzett többet, az átlag pedig 20 és 24 pont között mozgott, azaz nem éri el a 60 százalékot, a jeles osztályzat határát.

Ez azért lehet érdekes, mert azokat az egyetemi szakokat kivéve, ahol nem előírás az emelt szintű érettségi, a diákok jobban járnak, ha középszintet választják, ugyanis itt jóval könnyebb lehet magasabb százalékot elérni, ezzel pedig több pontot szerezni a felvételiben, mintha az emelt választották volna, ahol feltehetően rosszabb eredményt érnének el. Ugyanakkor idén az emelt szintű vizsgák száma tavalyhoz képest 22 százalékkal, több mint 6 ezer vizsgával nőtt. A növekedés a felsőoktatásba való nehezebb bekerülést, a kevesebb államilag támogatott helyért való keményebb versenyt jelenti.

Szubjektív megítélés kérdése

A múlt héten megírt kötelező vizsgatárgyak központi írásbeli feladatlapjait és ezek javítási-értékelési útmutatóit az Oktatási Hivatal megbízásából a vizsgatárgyanként szervezett tételkészítő bizottságok készítik el a kerettanterv és az érettségi követelményre vonatkozó rendeletek alapján. (Az idei emelt szintű érettségik feladatlapjai és a javítási-értékelési útmutatók innen tölthetők le.)

Az írásbeli történelemérettségi felépítése idén sem változott. Emelt szinten 240 perc állt a vizsgázók rendelkezésére, hogy megoldjanak két feladatsort. Míg a feladatlap első felében rövid kérdésekre kellett választ adni, a második részben a források alapján két rövid és két hosszú esszét kellett kidolgozni. Például Aquinói Tamás Summa Theologiae művének felhasználásával a középkori skolasztika főbb jellemzőit, vagy a Magna Carta Libertatum záró bekezdéses alapján az angol rendi monarchia kialakulását és működését kifejteni.

228 témakör

„Szubjektív, hogy valamit könnyűnek vagy nehéznek ítélünk meg. Általában az előző évek érettségi vizsgáit könnyebbnek szokták találni az érettségizők” – mondta el az Indexnek Csapodi Zoltán, a történelem érettségi tételkészítő bizottság elnöke. Csapodi érdekességként elmondta, míg korábban akármilyen kérdést fel lehetett tenni a felvételi vizsgákon, a kétszintű érettségi bevezetése óta a kerettantervben ez jobban körül lett határolva. Például emelt szinten 228 témakörben kell felkészülniük a diákoknak, amelyhez 168 évszámot, 223 történelmi személyt és 179 helynevet kell megtanulniuk.

A kétszintű érettségi rendszert 2005-ben vezették be. A vizsgára jelentkező maga dönti el, hogy mely tantárgyakból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni, függetlenül attól, hogy az adott tárgyat milyen szinten tanulta. Az új rendszert számos kritika érte. A kétszintű rendszer bevezetése előtt a Felvételi Információs Szolgálat országos kutatásából az derült ki, hogy a tanárok és intézményvezetők 62 százalékának nem tetszett az új vizsgáztatási forma.

Az új vizsgáztatási eljárással egyidejűleg megszűntek a felsőoktatási felvételi vizsgák is. Ennek lényege, hogy ne kelljen kétszer vizsgázni a diákoknak, így az érettségi eredmények egyben a felvételi pontokat is jelentik. 2005-ben egyébként az egyik szülői egyesület azért fordult az Alkotmánybírósághoz mert szerintük súlyos esélyegyenlőtlenséget okoz az új rendszerben és az azt megelőzően érettségizettek között a felsőoktatási felvételi eredményeinek megállapításánál.

A mostani történelemérettségit kifogásoló tanár szerint az érettségiben szakmailag jelentős változás jelentett, hogy a vizsga második felében, az esszéfeladatoknál drasztikusan csökkentett a források száma. Állítása szerint, míg 2005 és 2007 között túl sok volt a feladatokhoz tartozó forrás, később helyre állt a normális arány, de tavaly már jelentősen csökkent, idén pedig a rövid esszékhez már csak egy forrás került.

„2005 óra nyilván történtek változások a feladatok szerkezetében. Az első időszakban mivel annyira új volt kétszintű érettségi rendszere, hogy a biztonság kedvéért több forrást adtunk meg, ami viszont problémát is okozott a diákoknak” – reagált Csapodi Zoltán. Az esszéfeladatoknál hat kompetenciára (feladatmegértés, tájékozódás térben és időben, szaknyelv alkalmazása, források használata, eseményeket alakító tényező felhasználása, megszerkesztettség/ nyelvhelyesség) lehet pontot szerezni. Mivel azonban korábban bevett volt, hogy 5-8 forrás is tartozzon egy esszékérdéshez, előfordult, hogy a vizsgázó diák csak a forrásokat elemezte, így másra nem tudott pontot kapni. Ezután döntöttek úgy, hogy csökkentik a források számát, amellyel az érettségi dolgozatokat javító tanárok is egyetértettek.

A kevés forráshoz viszont az útmutató a korábbiaknál sokkal konkrétabb fogalomhasználati, forrásismereti és elemzési képességet vár el. A szaktanár példaként hozta azt a feladatot, ahol Szent István törvényeiben, illetve ezek által elindított társadalmi változást kellett bemutatniuk a maturálóknak. A két, egy-egy mondatos törvényszövegből a társadalmi átalakulásnak vagyoni, egzisztenciális, jogi rétegződésről szóló szegmensét, az európai, keresztény, feudális társadalmi rend kései átvételének beazonosítását írják elő. "A valóságban viszont egy megfelelően felkészült érettségizőtől a rendelkezésre álló forrás alapján, ennek legfeljebb töredéke várható el" – írta. Csapodi Zoltán erről azt mondta, a diákoknak ennél a feladatnál egyszerű megállapításokat kellett tenni, ezen túlmenően viszont a többi tudást a felkészülés során kell elsajátítaniuk, és nem a forrásból kell kiolvasni az összes választ.

Problematikus feladat

2012-05-14 1607.png

A neve elhallgatását kérő pedagógus az érettségi feladatsorban további szakmai változást lát abban is, hogy újra olyan feladatok kerültek be a dolgozatba, amelyek javítása rendkívül problematikus. Ennek legnyilvánvalóbb példájaként a harmincéves háborúról szóló feladatot említette, amelynek első fele európai fővárosok és államok felismerését kéri bizonyos információkból, a második fele pedig ezek elhelyezését térképen. A javítási útmutató viszont csak a jó válaszok beazonosított betűjeleit fogadja el, így ha a diák az egyébként hibás válaszokat jól beazonosítja a térképen, akkor a feladat második részét jól teljesítette, de pont nem jár érte.

Csapodi Zoltán mint elmondta, érti a felvetést, de szerinte kevés ilyen típusú feladat van, ráadásul az aggályosnak tartott példa nem is volt túlságosan bonyolult. Hozzátette, a bizottsághoz egyetlen felvetés sem érkezett, hogy olyan feladat szerepelt volna az idei érettségiben, amely túlságosan nehéz lett volna, vagy túlnyúlt volna a követelményrendszeren.

Meglévő ismeretek

A Történelemtanárok Egyletének (TTE) alelnöke szerint is nehezebbnek bizonyultak idén az emelt szintű érettségi feladatok, mint a korábbi években. Fazekas Csaba úgy látja, ahol egy forrásszövegeket (például a görög csaták helyszíneit) kellett beazonosítani, lényegesen nehéz szövegértésű feladatoknak számítottak. Kifejezetten nehéznek találta, ahol a diákoknak egy karikatúra alapján kellett válaszolniuk a világgazdasági válsággal és a New Deallel kapcsolatos kérdésekre.

2012-05-14 1607 001.png

"A mostani érettséginél inkább csak az volt az új, hogy a feladatlap összeállítói sokkal inkább apelláltak a diákok meglévő ismereteire, mint a források önálló feldolgozására" – mondta Fazekas, aki szerint szakmai vita kiindulópontja lehet, hogy az érettséginél a tananyag visszamondása, vagy a történelmi dokumentumok önálló értelmezése legyen hangsúlyosabb. Viszont a TTE alelnöke nem tartja szerencsésnek az önálló forráselemzéses feladatok visszaszorítását úgy, hogy egyre inkább a forrásközpontú tanítás jellemzi a középiskolai történelemoktatást, ami a száraz tananyagon túl segít megértetni a diákokkal bizonyos összefüggéseket, folyamatokat. De kifejezetten hibás, téves, vagy zavaró feladattal viszont nem találkozott, tette hozzá.

Nem módosítanak semmit

Múlt csütörtökön a TTE a középszintű történelem írásbeli vizsga javítókulcsának korrigálását kérte, mert szerintük az egyik feladatban több helyes választ lehetett adni. Miklósi László, a TTE elnöke szerint az egyik feladatnál az első képéhez a "túltermelés" kifejezés mellett "az ipari termelés visszaesése" kifejezést is helyes megoldásnak kell tekinteni. Az Oktatási Hivatal szerint egyértelműek a középszintű történelem írásbeli érettségi utasításai, és nem merülhet fel sem a diákban, sem a javító tanárban a helyes válaszelemen túl egy másik jelenség helyes válaszként való értelmezése – mondta Pósfai Péter, a hivatal közoktatási elnökhelyettese a kérésére reagálva. Azt is leszögezte Pósfai, hogy a TTE észrevétele nem fogadható el, és a javítási-értékelési útmutatót nem módosítják.

Ön is idén érettségizett? Valóban sokkal könnyebb volt most a középszintű, az emelt viszont teljesíthetetlen? Írja meg véleményét, tapasztalatait erre az e-mail címre!

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Bankszámla