Pongrác
12 °C
23 °C

Bekérették a bukaresti magyar nagykövetet

2012.05.16. 22:43

Bekérette a román külügyminisztérium Magyarország bukaresti nagykövetét Németh Zsolt külügyi államtitkárnak az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő bírálata és Nyirő József tervezett újratemetése ügyében szerdán - közölte a magyar Külügyminisztérium. Füzes Oszkár misszióvezető távollétében Balázs Ádám ideiglenes ügyvivő tett eleget a kérésnek.

A tájékoztatás szerint román részről kifogásolták Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő korábbi kritikáját, továbbá mind tartalmi, mind szervezési szempontból nehezményezték Nyirő József tervezett újratemetését.

Az ügyvivő közölte a román féllel, hogy a magyar kormány az erdélyi író újratemetését kegyeleti és kulturális eseménynek tekinti. A magyar diplomata hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nyitott az együttműködésre az új román kormánnyal, arra várakozással tekint.

Az erdélyi Krónika című napilap a csütörtök megjelenő cikkében azt írja, hogy "a román kormány megakadályozni készül" Nyirő József író május 27-ére tervezett székelyudvarhelyi újratemetését.

A lap "bukaresti forrásokra" hivatkozva közli, hogy szerdán a bukaresti külügyminisztériumba kérették Füzes Oszkárt, aki azonban Marosvásárhelyen tartózkodott, így a külügyi tárcánál az ügyvivő képviselte a bukaresti magyar diplomáciai kirendeltséget. A Krónika értesülései szerint a román külügynél arról tájékoztatták a magyar diplomatát, hogy "a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetben időszerűtlen" az újratemetés. Azt is javasolták, hogy találjanak későbbi időpontot az eseményre.

A bukaresti hatalom "beavatkozása" a Krónika szerint nem előzmény nélküli. A napokban az Evenimentul zilei napilapban megjelent cikk fasisztának és irredentának nevezte Nyirő Józsefet, aki a szerző állítása szerint személyesen románok gyilkolására buzdított Kolozsváron. A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma elnevezésű szervezet ugyanakkor felszólította a román kormányt, akadályozza meg az író újratemetését, vonja vissza a Nyirőről elnevezett erdélyi iskolák nevét, mivel szerintük az író "a nemzetiszocialista, hungarista vonalat képviseli".

Nyirő József élete és írásainak megítélése sokban hasonlít Wass Albertére. A főleg erdélyi témákkal és a "magyarság sorskérdéseivel" foglalkozó erdélyi író felszentelt pap volt, amikor szerelmes lett és kiugrott. 1941-ben országgyűlési képviselő lett, ezért Budapestre költözött.

A parlamentnek az 1944-es Szálasi-puccs után is a tagja maradt. 1945-ben Németország nyugati övezetébe emigrált, majd 1950-től haláláig Spanyolországban élt.

Magyarország többször is megpróbálta elérni a kiadatását háborús bűnösként, sikertelenül. Műveit a kommunista kultúrpolitika Magyarországon és Romániában is betiltotta. A Jézusfaragó ember című művét 2012. októberében mutatja be a Dörner György-vezette Új Színház.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az újratemetést helyben szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke szerdán közölte, nincs tudomása arról, hogy diplomáciai bonyodalmak alakultak volna ki a Nyirő-temetéssel kapcsolatban. A székelyudvarhelyi szervezők továbbra is arra készülnek, hogy május 27-én a városban újratemetik Nyírő Józsefet.

Az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Szász Jenő, a Fideszhez közel álló Magyar Polgári Párt elnöke vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi. Nyirő hamvait május 23-án ravatalozzák fel a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, ahonnan a Boldogasszony Zarándokvonat kegyeleti kocsijában szállítják a Székelyföldre, majd a tervek szerint május 27-én, vasárnap temetik újra a székelyudvarhelyi római katolikus temetőben.

A Külügyminisztérium kommünikéje kitér arra is, hogy Magyarország "értetlenül áll" a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karával kapcsolatos román döntés előtt, amely "súlyos visszalépést jelent, mert az erdélyi magyarság alapvető szerzett jogait sérti". A magyar fél – olvasható a dokumentumban – fontosnak tartja, hogy a két kormány a nyitott kérdéseket tárgyalásos úton rendezze.

A május 7-én hivatalba lépett baloldali román kormány első intézkedéseivel megakadályozta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának a létrehozását.