Helyreigazítás

A 2012. május 14-én megjelent A Fidesz nem ilyen ombudsmant akart című cikkben valótlanul állítottuk, hogy az ombudsman nem indított nagy, átfogó intézményellenőrző vizsgálatokat a kórházakban, a börtönökben vagy az iskolákban, holott egyedül neki áll rendelkezésére az ehhez szükséges jogi és intézményi apparátus.

Ezzel szemben Prof. Dr. Szabó Máté 2008 óta minden évben indított gyermekjogi projektet, amelyben megkülönböztetett figyelmet szentelt az iskolai erőszak kérdésének. Az ombudsman 2011-ben az egészségügy kérdéseit helyezte a Betegjogi projekt és a Gyermekjogi (gyermek-egészségügyi) projekt középpontjába. 2008 óta megkülönböztetett figyelemmel kíséri, és korábban hivatalból indított átfogó vizsgálatok láncolatából álló kvázi-projektként, 2012-ben önálló projektként foglalkozik a büntetésvégrehajtás kérdéseivel, különösen a fogvatartás körülményeinek vizsgálataival.

Valótlanul állítottuk, hogy 2007. szeptemberi megválasztásától 2011 őszéig a hivatal honlapja szerint összesen négy ilyen (alkotmánybírósági) indítványa volt. Ezzel szemben Prof. Dr. Szabó Máté 2007-2011 között 14 esetben fordult az Alkotmánybírósághoz.

Azt a hamis látszatot keltettük, mintha az ombudsmant csak most zavarnák „a lecsukott gyerekek”. Ezzel szemben a tény az, hogy a biztos 2010. szeptember 27-én közleményben tájékoztatott arról, hogy bizsulopás gyanúja miatt őrizetbe vett három gimnazista lány ügyében hivatalból indított vizsgálatot. E közleményében a szabályozással kapcsolatos álláspontját is kifejtette. 2010. december 6-án jelentés alapján kiadott közleményben, majd a jelentésre adott belügyminiszteri válasszal kapcsolatos újabb közleményében foglalkozott a kérdéssel. Ennek utolsó előtti bekezdése szerint „A miniszter válaszában nem vitatta az ombudsmani megállapításokat, a javaslatokkal szemben nem hozott fel ellenérveket sem. Mindössze azt közölte, hogy a szaktárca 2011. évi, jogalkotással összefüggő tervei tartalmazzák a szabálysértési törvény teljes körű felülvizsgálatát. Ennek során lehetőség lesz arra, hogy a tapasztalatok figyelembe vételével átgondolják az őrizetbe vétel szabályait.” Figyelemmel arra, hogy erre végül nem került sor, az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult.