János, Pál
20 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Darák lepattintotta Navracsicsot

2012.05.18. 15:46
Navracsics nem jogosult kérni a büntetőítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát, a bíró csak a törvénynek van alárendelve, a közvélemény nem befolyásolhatja.

Navracsics Tibor kedden a Cozma-ügyben született másodfokú ítélet nyomán levélben fordult a Kúria elnökéhez. Arra kérte Darák Pétert, hogy az esetenként túlzottan enyhe vagy következetlen ítéletek szülte társadalmi felháborodásra tekintettel vizsgálja felül az ítélkezési gyakorlatot.

Hétfőn a parlamentben lényegében ugyanerről beszélt Orbán Viktor is. A jobbikos Mirkóczki Ádám felvetésére azt mondta: legszívesebben azt mondaná négyszemközt, hogy egyetért azzal a véleménnyel, amit az ítélet enyheségét kifogásoló képviselő mondott. Ezt azonban nem teheti meg a nagy nyilvánosság előtt. Ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá von, akkor nem jár el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kabinet – mondta a kormányfő.

Darák: Navracsics nem kérhet ilyet

A főbíró mai közleményében határozottan elutasítja Navracsics kérését. Darák Péter szerint az igazságügyminiszter nem jogosult a bűncselekmények ítélkezési gyakorlatának felülvizsgálatát kérni. MInt írja, egyedül az ügyben eljáró bíró van a birtokában mindazoknak az ismereteknek, melyek alapján körültekintő döntés születhet.

Az igazságszolgáltatás egyik legalapvetőbb értéke, a pártatlanság szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a bíró döntését se a közhangulat, sem más, az eljárás keretein kívüli körülmény ne befolyásolhassa. Ha pedig egy bíró mégiscsak hibát követne el, annak orvoslására kizárólag az eljárási törvényekben szabályozott módon kerülhet sor – fejtette ki Darák Péter. Mindezek alapján a Kúria elnöke nem lát lehetőséget az igazságügyminiszteri kérés teljesítésére.

A társadalmi elvárás jogilag értelmezhetetlen

Kónya István, a Kúria büntetőkollégiumának vezetőjének álláspontja szerint a bíróság az ítéleteit csak a konkrét ügy minden fontos részletének, körülményének alapos tanulmányozása után, kizárólag a hatályos törvényekre alapítva hozhatja meg, és semmiképpen nem lehet tekintettel a közhangulatra, társadalmi elvárásra vagy más, büntetőjogon kívüli körülményre.

A társadalmi elvárás egyébként is meglehetősen nehezen megragadható, sokféle, nemegyszer ellentétes tartalommal is megtölthető kategória, amely a bíró számára teljességgel alkalmazhatatlan, hiszen sehol nem szerepel a rá nézve kötelező jogszabályokban, és a bírónak nem is lehet feladata a társadalmi elvárások szemmel tartása, döntését a közhangulat nem befolyásolhatja.

A Kúria sajtófőnökének tájékoztatása szerint Darák válaszolt Navracsicsnak, a levél nem publikus, de tartalmilag megegyezik a nyilvános közleménnyel.

Helsinki: Navracsics törvénysértő ítélkezésre buzdít

A Helsinki Bizottság szerint nehéz Navracsics lépését nem úgy értelmezni, mint a kormány a bírói kart célzó nyomásgyakorlási kísérletét – írja a civilszervezet társelnöke, Kádár András Kristóf az igazságügyminiszternek írt nyílt levelében. Kádár szerint a Kúria elnökének írt miniszteri levélből egyértelműen kiderül: a  kormány közli a bíróságokkal, hogy a nagyviszhangot kiváltó ügyekben a társadalmi elvárások figyelembe vételét várja az ítélkező bírótól.

A Helsinki emlékezteti a minisztert az Alaptörvény 26. cikkére, mely szerint „a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak", valamint a tavalyi bírósági törvénynek a bírók függetlenségéről szóló bekezdésére.

A "csak a törvénynek" való alárendeltség azt jelenti, hogy az ítélet meghozatalakor a társadalmi elvárások nem számítanak – ajánl a szervezet Navracsics figyelmébe egy alapvető jogállami normát. A közvélemény ugyanis nem ismeri a konkrét ügyek fontos tényállási elemeit, valamint a büntetőjog fogalom- és szankciórendszerét. A Tárki felmérése szerint például a megkérdezettek 68 százaléka pártolja a halálbüntetést, ami a Helsinki szerint jól mutatja, hogy az ítélkezés során nem a társadalom elvárásait kell szem előtt tartani.

Navracsics azonban a Helsinki szerint épp arra buzdítja a főbírót, hogy a bírákat rávegye: a törvényben nem szereplő szempontokat is vegyenek figyelembe, azaz törvénysértő ítéleteket hozzanak.

Mit gondol tanárként arról, amit politikusként tesz?

A Helsinki Bizottság három kérdéssel zárja a nyílt levelét. Mit tehet Navracsics szerint Darák, hogy  jogszerűen szigorúbb ítéletek meghozatalára késztesse a bírókat? Az elmúlt két évtized gyakorlata alapján valóban indokolatlanul enyhének tartja-e a Cozma-ügyben kiszabott közel húszéves fegyházbüntetést?

A harmadik kérdés azt firtatja, hogy Navracsicsnak egyetemi oktatóként, az alkotmányosságról és a jogállamról vallott nézetei hogyan egyeztethetők össze a miniszterkedése során elfogadott törvényekkel (például a semmisségi törvénnyel, a korábbi főbíró leváltásával, az AB hatáskörének korlátozásával), vagy határozati javaslatával, hogy Magyarország ne tartsa be a strasbourgi emberi jogi bíróság egyik ítéletét.

Erkölcsi kötelességem jelezni

Navracsics Tibor péntek kora esti válaszában úgy fogalmaz, hogy miniszterként felelős az igazságszolgáltatást érintő kormányzati feladatok elvégzéséért, így többek között a büntető anyagi jogi szabályok Országgyűlés elé terjesztéséért. "Így ha azt tapasztalom, hogy ezen szabályok gyakorlatban való megvalósulása során nem töltik be megfelelően a céljukat, úgy erkölcsi kötelességemnek érzem jelezni ezt azon személy felé, akinek az alaptörvényből eredően kötelessége a jogalkalmazás egységének biztosítása, nevezetesen a Kúria elnöke részére."

A miniszter emlékeztetett: az Alaptörvény szerint a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. A bíróságok szervezetéről szóló törvény tartalmazza részletesen azokat a szabályokat, amelyek alapján a Kúria ezt a jogát gyakorolja, illetve ezt a kötelezettségségét teljesíti. Ennek keretében a Kúria jogerősen befejezett ügyekben joggyakorlat elemzést folytat.

A Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf megítélése szerint ugyanakkor Navracsics lehetetlent kér, a jogegységi döntés intézménye ugyanis nem használható arra, hogy a Cozma-ügyhöz hasonló egyedi esetekben útmutatást adjon a bíráknak a büntetés mértékére nézve. Ehhez az esetek túlságosan különbözők, a másodfokú bíróság pedig nem nagyvonalúságból hozott enyhébb ítéletet, hanem mert nem látta bizonyítottnak azt a tényállást, amire a szigorú elsőfokú ítélet alapult.

Ítélet a Cozma-gyilkosságban

Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt, segítségére siető csapattársait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették.

A három fővádlott büntetését április végén jelentősen enyhítette a Győri Ítélőtábla. A jogerős határozat az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándor és Németh Győző büntetését 18-18 év börtönre, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 év börtönre változtatta.

A bíróság szerint az elsőfokú ítélet hibás: nem állapítható meg, hogy Raffaelék akarategységben követték el a cselekedeteiket, azaz hogy lett volna az eseménysorozatnak olyan pontja, amikor az elkövetők tudtak egymás emberölési cselekedetéről, szándékáról, és abban osztoztak. A bárban és a bár előtt történtek vizsgálata során nem került elő erre utaló bizonyíték, nem áll meg a több emberen elkövetett emberölés vádja sem.

A Cozma-gyilkosság indulati bűncselekmény, az elsőfokú ítélet pedig túlzó volt, mellyel a Veszprém Megyei Bíróság a helyi és az országos közvélemény elvárásaira reflektált – így foglalható össze a másodfokú bíróság jogerős  ítélete. A döntés utalt az elsőfokú eljárás cigányellenes élére is: az elsőfokú ítélet a vádlottakat "roma csoportnak", a sértetteket "sportolónak" és "sporttársnak" nevezte.

Az ítélet szóbeli ismertetésekor a Győri Ítélőtábla bírója kijelentette, hogy az elkövetők, sértettek származására csak akkor lehet utalni, ha annak az ügy szempontjából jelentősége van, és a bíróságnak a látszatát is kerülnie kell, hogy részrehajlóan jár el.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!