Nem mondtuk, hogy bocs, túlnyertük magunkat

Három kérdésre keresték a választ az új alaptörvény kapcsán a Fókuszban a Nemzeti Érdek című, a kormány két évét értékelő jobboldali konferencia első kerekasztalbeszélgetésén. Általában mit várunk egy 21. századi alkotmánytól, jól működhet-e az új alkotmány és mennyire teljesíti a közösségteremtés feladatát.

Abban mindhárom résztvevő, Lánczi András filozófus, alkotmányjogász, nagykövet és Stumpf István alkotmánybíró egyetértett, hogy akármit is várunk egy 21. századi alkotmánytól, az alaptörvény megfelel az elvárásoknak. Stumpf szerint az alkotmánynak jogon kívüli feladatai is vannak, az államszervezet felépítésén és a jogok garantálásán túl közösséget is kell teremtenie.

Stumpf szerint Magyarországon komoly alkotmányos átszervezésre volt szükség, és a Fidesz 2010-es győzelmével létrejött egy alkotmányos momentum. Trócsányi ehhez annyit tett hozzá, hogy alkotmányozni forradalmak után szoktak, vagy hosszú évekig tartó egyeztetések folyamán. A magyar alkotmányozás ehhez képest egy harmadik út. "Morális és gazdasági válság van, és azt gondoljuk, hogy az új alkotmány segít kijutni ebből a válságból" - mondta. Szerinte az alkotmányozás szimbolikus, célja a múlt elhagyása volt.

Cél volt még, hogy a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat láthatatlan alkotmányával szemben látható alkotmányt hozzon létre.

Konfliktusok abból adódtak, hogy Lánczi szerint Európa nem tud mit kezdeni a kétharmaddal. "Nem szoktak hozzá, hogy azzal élni is lehet. Nem mondtuk, hogy bocs, túlnyertük magunkat". A kétharmados kérdéskört Trócsányi szerint sem értik Európában, bár szerinte semmi új nincs abban, hogy vannak kétharmados törvények, amiket régebben is tudott módosítani a parlament.

Konfliktusforrás lehet még az alkotmány közösségteremtő jellegéből is. Azért, mert olyan kérdésekben is véleményt mond, amiről még Európában is vita van. Mint a család, a házasság és a kereszténység szerepe. "Mindent megtettünk, ami ideológiailag sértheti valakik álláspontját" - mondta erről Trócsányi.

Ettől függetlenül a résztvevők szerint az új alaptörvény működőképes keretet ad az államnak. Egyrészt, a kritikákkal szemben igenis korlátokat szab a végrehajtó hatalomnak. Mert bár Stumpf szerint problémás, hogy az AB hatáskörét gazdasági kérdésekben korlátozták, de alkotmányértelmezési kompetenciáját senki sem vitatja. De például növelték az ombudsman ellenőrző szerepét, ahogy a Költségvetési Tanács is olyan erős jogosítványokat kapott, amivel akár kormányt is lehet buktatni.