Alfréd
5 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Az alkotmánymódosítás és az összetartozás napja

2012.06.03. 22:22
Nem kellett sokat várni az új alkotmány első módosításáig, fél évvel hatályba lépése után, a nemzeti összetartozás ünnepén, de nem annak apropójából már módosíthatják is az alaptörvényt. A jegybanktörvényt viszont a hétfőn esküt tevő új miniszter, Varga Mihály kérésére nem. Az ünnep miatt kiforgatott ülésrendben, már délelőtt összeül a parlamnet.

Formabontó ülést tart hétfőn a parlament, amely a héten amúgy három napon át ülésezik. A szokásosnál két órával korábban, délelőtt tizenegykor a Nemzeti Összetartozás Napjára emlékezve indul az ülés, majd Varga Mihály tárcanélküli miniszter eskütételével folytatódik. Ezután napirend előtti felszólalások és interpellációk következnek, majd még az azonnali kérdések előtt, délután egytől a határozathozatalok.

A sajátos ülésrend indoka, hogy a parlamentben ülő számos polgármester időben végezhessen, és fél ötkor, a trianoni szerződés aláírásának pontos időpontjában már saját közösségében ünnepelhesse a nemzet összetartozását.

Hétfőn elsőként a magyar és az ukrán kormány között a közúti és vasúti határforgalom ellenőrzéséről a határátkelőhelyeken szóló megállapodást kihirdető törvényről döntenek, ezt most nem részleteznénk. Másodikként viszont máris módosíthatják az új alkotmányt. Harmadikként a jegybanktörvény módosításáról szavazhattak volna, de minek, írtuk még csütörtökön. Aztán kiderült, hogy Varga Mihály, a hétfőn esküt tevő új IMF-miniszter is így gondolja, aki azt kérte a Fidesz új frakcióvezetőjétől, hogy inkább vegyék le a napirendről Matolcsy György javaslatát, amivel már eddig is volt egy-két probléma. Rogán végül vasárnap délután jelentette be, hogy teljesítik Varga kérését, így hétfőn nem szavaznak a jegybanktörvényről.

Magyarország Alaptörvényének első módosításáról

"Ez igen, ez alap, amire lehet építkezni" - mondta a héten Orbán Viktor miniszterelnök az alig fél éve hatályos új alaptörvényről, amit hétfőn máris módosíthatnak. A módosítást alapvetően a Magyarország ellen januárban indított, a kormány változtatási készsége miatt időközben felfüggesztett uniós kötelességszegési eljárás indokolta. Az EU a jegybanki függetlenséget korlátozó jogszabályi rendelkezések törlését kérte, ez egyben az IMF-fel kötendő hitelmegállapodás előfeltétele is lett.

Ennek megfelelően törlik az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiből a jegybank és a PSZÁF összevonásának lehetőségét megteremtő passzust, és ha már hozzányúlnak, az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvény részeként rögzítik.

Az átmeneti rendelkezéseket azért kell beemelni az alaptörvénybe mert Szabó Máté, az alapvető jogok országgyűlési biztosa márciusban az Átmeneti Rendelkezések alkotmányellenessége miatt az AB-hez fordult. Indoklása szerint neve ellenére a törvény "egyértelműen nem átmeneti jellegű" szabályokat tartalmaz, ami bizonytalanná teszi a jogrendszerbeli helyüket.

Az ügy pikantériája, hogy a kormány eleve tisztában volt az Átmeneti Rendelkezések sajátos jogi helyzetével, ezért annak egyik pontjaként beleírták, hogy azok az Alaptörvény részét képzik. A jogszabályok hierarchiájából fakadóan azonban alacsonyabb szintű jogszabály nem rendelkezhet magasabb szintűről, azaz az AB ez alapján még nyugodtan vizsgálódhatott volna. Így viszont már nem.

Az alaptörvényt amúgy már hetekkel ezelőtt is módosíthatták volna, ám Matolcsy György eredeti javaslata nem teljesen fejezte ki a kormány akaratát. A közigazgatási minisztérium tájékoztatása szerint ezért kellett módosítani az eredeti javaslatban szereplő "a 3. pont szerinti átmeneti rendelkezések" megfogalmazást "a 3. pont szerint elfogatott Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései" megfogalmazásra. Amiről aztán két hete szavazhattak volna, már ha a KIM benyújtja a javaslathoz a támogatotti sort - a papírfecnit, amin feltüntetik, hogy ezt a javaslatot a kormány támogatja. Ez végül két hete nem történt meg, a KIM szerint azért, mert ezt kérte a kormánypárti frakció. Hogy miért, azt nem tudtuk meg, egy hét késéssel a javaslat változatlan formában került a parlament elé, amely meg is szavazta.

A zárószavazás előtt viszont hirtelen találtak benne módosítani valót. Illetve nem is a javaslatban, hanem magában az alaptörvényben, melynek a köztársasági elnökről szóló részét Matolcsy úgy változtatná meg, hogy ne csak az aktuális, hanem a volt köztársasági elnökök javadalmazását is sarkalatos törvényben kelljen rögzíteni. Így már biztos, hogy egy ideig senki sem veheti el a két évnyi elnökösködés után a plágiumbotrányba belebukó Schmitt Páltól az elnöki fizetést.

A médiatörvény módosításáról

Rohamtempóban reagál a kormánytöbbség arra a váratlan eseményre, hogy Áder János politikai vétót emelt a médiatörvény módosítása ellen. A köztársasági elnöknek közjogi aggályai támadtak azzal kapcsolatban, hogy a szabályozást zárószavazás előtti módosító indítványokkal írták át. Mivel az Alkotmánybíróság gyakorlatában nem példa nélküli, hogy közjogi elégtelenség miatt semmisítsen meg törvényeket - így járt a kormány az egyházügyi törvénnyel is - most hétfőn, a jelek szerint változatlan formában újra megszavazzák a szabályozást.

Tény, hogy ha nem nyújtanak be hozzá újabb, a szabályozás lényegét érintő módosító indítványt, akkor a törvény elfogadása házszabályszerű lesz, azaz érvényessége közjogilag már kifogásolhatatlan lesz. Hogy pontosan mit is fogadtak el másfél hete, arról itt olvashat, hogy miért vétózta meg a törvényt Áder, arról itt.

A jogrendszer technikai deregulációjáról

Navracsics Tibor igazságügyi miniszter javaslata, mint azt címe is mutatja, technikai jellegű. Célja a hatályukat vesztett vagy már felülírt törvények, törvényi passzusok kivezetése a jogrendszerből. Ennek megfelelően az eredeti javaslat és a módosítók nagy része csak törvénycímek és törvényhelyek felsorolása.

Mindez azonban nem akadályozta meg a fideszes Zsiga Marcellt abban, hogy egy módosítóval az állampolgársági törvényt is átírja, lehetőséget adva a köztársasági arra, hogy mentesítse a honosítandót a honosítási feltételek alól, ha honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.

Zsiga itt nem állt meg, ha már teljesen irreleváns módosítókat is be lehetett nyújtani a törvényhez, benyújtott egyet a védjegyekről és a földrajzi árúvédők oltalmáról szóló törvényhez, illetve az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényhez is. És ha már, akkor a szerzői jogi törvényt és a formatervezési minták oltalmáról szóló törvényt is kiegészítette pár paragrafussal.

De módosította a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvényt is, akiknek a fizetése a jövőben legfeljebb az infláció arányában lenne emelhető.

Nem beszélve a közérdekű önkéntes tevékenységről és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról, illetve a nemzetiségek jogairól szóló törvényekről, amiket szintén több bekezdéssel egészített ki a kormány támogatásával. Lendületét párttársa, Kocsis Máté is elirigyelte, a nyolcadik kerületi polgármester az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról, illetve a nemzeti közszolgálati egyetemről szóló törvényeket módosította, szintén a kormány támogatásával.

Ezek után már az alkotmányügyi bizottság is kapott az alkalmon, hogy a törvénnyel tulajdonképpen bármilyen törvényt módosíthatnak vagy kiegészíthetnek. A bizottság a közúti közlekedésről szóló törvényt módosította. Ez a parkolási szabályokat érinti, a jövőben a parkolás polgári jogi jogviszony lesz, a kiszabott büntetés pedig a terület tulajdonosi jogait gyakorló helyi önkormányzatot vagy állami vagyonkezelőt illeti meg. Ugyancsak a bizottság javaslatára az Országgyűlés tulajdonába került a Kossuth téri Kossuth- és Rákóczi-szobor, a forradalom lángja és a József Attila szobor is.

Papcsák Ferenc pedig az alig egy hónapja elfogadott parlamenti törvényt módosította úgy, hogy a képviselőknek az alapdíj 150 százalékát utalná alkalmazottaik fizetésére.

A kormánypárti képviselők tehát a kormánypárti többségű bizottságok és a kormány egyöntetű támogatásával teljes egészében elsalátásították az eredetileg technikai jellegű törvényjavaslatot.

A járások kialakításáról

Hogy repül az idő. Alig három hét telt el Navracsics Tibor hányatott sorsú közigazgatási reformjavaslatának legutóbbi szavazása óta - május 14-én a törvény több fontos pontját átíró módosításokról szavaztak, hosszú huzavona után.

És ezzel még nincs vége. A törvényhez, amelynek az eredeti tervekkel szemben már nem az államigazgatás alacsony hatékonyságának orvoslása, hanem szimplán a hatékonyságának további növelése a célja, Kósa Lajos a zárószavazás előtt három módosító indítványt is benyújtott. A Fidesz törvényalkotási szokásainak megfelelően ebből kettőnek az ég világon semmi köze az eredeti javaslathoz. Az egyik a szerencsejáték-törvényt módosítja. A hatályos szabályozás szerint ha egy üzletben engedély nélkül üzemeltetnek pénznyerő automatát, ismételt jogsértés esetén legalább 90 napra bezárhatják. Kósa a "legalább" részt törölné.

Szigorítaná viszont a szervezett bűnözés elleni törvényt, amely szerint a település jegyzője közbiztonsági érdekből bezárathat üzlethelyiségeket a büntető- és szabálysértési eljárás befejezéséig. A módosítás szerint a lehetőségből kötelezettség lesz.

A harmadik módosító már a törvény tárgyát érinti, az építési igazgatásban kiemelten érvényesítené, hogy a jegyző járhat el elsőfokú építésügyi hatóságként. Ez a változás is jelzi, hogy a Fidesz-frakció erős önkormányzati lobbija több lényegi ponton átalakította Navracsics az államigazgatás központosítását szolgáló javaslatát. Az eredeti tervekkel szemben például nem államosítják az önkormányzatoktól átvett államigazgatási feladatok ellátását biztosító önkormányzati vagyont, Budapesten pedig a tervezett hét járás helyett 23 közigazgatási egység lesz, azaz minden kerületben marad hivatal.

Az adózást érintő egyes törvényekről

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatának célja a banki különadótörvény módosítása. Kivételesen most nem jobban akarják sarcolni a bankokat, hanem a devizahitelesek megsegítése fejében enyhítéseket vezetnének be. Így például leírható lenne a 2012 évi különadóból, ha a bank a lízingszerződéses ügyfelei díjhátralékát engedi el.

A bankok a kkv-knek és a mikrovállalkozásoknak nyújtott előfinanszírozási hitelek adott időszakra eső növekményét is levonhatják a különadó alapjából.

Az új szabályozás szerint az eredeti megállapodással szemben az árfolyamgát rendszerében a különbözet kamatrészére eső hányadnak nem a felét, hanem az egészét állná a központi költségvetés.

Az eddigiektől független intézkedésként pedig megszüntetné a közforgalmú és a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézményi gyógyszertárakat terhelő gyógyszertári szolidarítási díjat. De megszűnne az energiaszektort terhelő ágazati különadó is, ugyanakkor fenntartják az energiaellátókat a társasági adón felül terhelő jövedelemadót.

Matolcsy javaslatára teljesen adómentesen dolgozhatnának a szociális szövetkezetekben foglalkoztatottak, akik után járulékokat és szociális hozzájárulási adót sem kéne fizetniük a szövetkezeteknek. Adómentessé válna a devizahitelesek elengedett tartozása is.

Az adócsomag részeként szabályozzák újra a szerencsejáték-törvényt (Szjt) is. Az Szjt. tavalyi módosításával, a nyerőgépek utáni adók megemelésével jelentősen csökkentették az országban üzemelő nyerőgépek számát. A már tavaly beígért módosítással most lehetőséget teremtenek a szerveralapú gépek üzemeltetésére. A javaslat előnye támogatói szerint az, hogy a központi szerverről működtetett játékok teljesen nyomon követhetőek, így pontosan nyilvántartható a gépek árbevétele.

És ezzel a törvénnyel módosítják a két hete elfogadott távközlési adót is. A javaslat szerint idén lakossági előfizetőnként 400, vállalati ügyfelenként 1400 forintban maximálják az adó havi mértékét. Ugyancsak a gazdasági bizottság javaslatára a kedvezményes áfakörbe sorolják a zenei fesztiválokat, teljesítve ezzel Gerendai Károly régi álmát.

A szakképzésről

Matolcsy György törvényjavaslata alapján lehetővé tennék, hogy a szakképző iskolákban a 9. évfolyamtól a tanulókkal tanulószerződést köthessenek és a gyakorlati képzés egy részét az iskolai tanműhelyen kívül, valódi cégeknél végezzék.

Matolcsy eredeti javaslata a képzési idő harminchárom százalékában korlátozta volna a közismereti tárgyak oktatását, ezt hétfőn Pokorni Zoltán támogatott indítványával megváltoztathatják. A Fidesz oktatáspolitikusának javaslatára az idő legalább harminchárom százalékát kéne közismereti tárgyak oktatására fordítani. Ezt egyébként az MSZP és az LMP is javasolta. Matolcsy György az oktatási és a foglalkoztatási bizottság támogatása ellenére sem értett egyet a javaslattal, de a parlament végül egyhangúlag elfogadta.

Ugyanakkor egy másik, Matolcsy által támogatott módosítót is elfogadtak a témában, ami viszont nem legalább, hanem pontosan 33 százalékában határozta meg a közoktatási tárgyak oktatására fordítható időt. A törvény 8. paragrafusának második bekezdése így két formában létezett, ezért aztán a múlt héten levették a napirendről a javaslatot, amihez Pokorni Zoltán május 30-án zárószavazás előtti módosítót nyújtott be. Ez a saját javaslatát emelné a törvényszövegbe.

A költségvetés módosításáról

Az ezévi költségvetést eredetileg Navracsics Tibor és Rogán Antal terhelte volna meg plusz másfélmilliárd forinttal, de a kereszténydemokrata Tarnai Richárd rájuk licitált, így a kormányhivatalok támogatása 1,29 milliárddal, személyi kiadásaik 723,5 millióval, dologi kiadásaik 367,5 millióval növekedhetnek.

A javaslatról már a múlt héten szavazhattak volna, de a Költségvetési Tanács jelezte, hogy nem tartja megalapozottnak a javaslatot, nem látja a fedezetét a kiadásoknak. Nem tudjuk, hogy ezen mennyiben segít Matolcsy György zárószavazás előtti módosító javaslata, amely az összes támogatást arányosan csökkentve cirka háromszázmillióval vágná vissza a javaslatot.

A szélsőségesség elleni határozott fellépésről

A hét utolsó elfogadott jogszabálya a parlamenti gyűlöletbeszédet tiltó, eredetileg szocialista javaslat lehet, amit azonban a héten a kormánytöbbség hatékonyan semlegesített. Az előterjesztők tiltakozása ellenére elfogadták a fideszes Berényi László módosító javaslatát.

Ezzel lényegében törölték a javaslat minden olyan részét, ami konkrét intézkedéseket írt volna elő a parlamenti gyűlöletbeszéd megakadályozására. Helyette inkább hálát mondanak a kormánynak, amiért a jövőben nem terjed ki a mentelmi jog a közösség elleni izgatás és a nemzeti jelkép megsértése, valamint a náci és a kommunista bűnök tagadásának bűncselekményeire.

A kilenc elfogadott jogszabály mellett hétfőn három törvényjavaslat módosító indítványairól is szavaznak.

A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról

Pintér Sándor kéményseprőt látott, erre írt egy kilenc oldalas jogszabályt. Hagyományosan a törvények legviccesebb része a fogalommeghatározás, de újabban kötelező elem az emelkedett hangulatú preambulum is. A kéményseprőtörvény sem kerülhette el a sorsát. A rövid bevezető szerint a kéményseprő több annál a kormos embernél, aki kiszedi a madárfészket a kaminlyukból. A kéményseprő az emberi élet- és vagyonbiztonság, valamint a természeti és épített környezet levegőtisztaságának őre, a klíma védője, az energiahatékonyság apostola.

Ez után a bevezető után a definíciós rész már-már szárazra, de mindenképpen unalmasabbra sikerült, a legjobban a tüzelőberendezés meghatározása sikerült. A tüzelőberendezés szilárd, cseppfolyós vagy légnemű energiatermelő anyaggal üzemelő berendezés, amelyben a működés során égéstermék keletkezik. Valamilyen okból a kereszténydemokrata Spaller Endre törölni akarja a definíciók közül a nyitott égésterű tüzelőberendezését, szándékát az előterjesztő is támogatja.

Az új szabályozás szerint a kéményseprés a megyeszékhely - Pest megyében Érd -, illetve a főváros önkormányzatának feladata, de bármely önkormányzat önként is vállalhatja. A kéményseprés következő évi díját minden év november 30-ig kell meghatározni, az ingatlantulajdonosoknak pedig kötelességük hozzáférést biztosítaniuk a kéményeikhez. A részletes szabályokat itt olvashatja .pdf formátumban.

A már említett Spaller a módosító indítványok alapján a kéményseprés szakértője. Pintér Sándor összesen 12 módosítót támogat, ebből 11-et a kereszténydemokrata jegyzett. A maradék egy támogatott módosítót két jobbikos képviselő nyújtotta be, ők 150 ezerről félmillió forintra emelnék a szabályokat megszegő közszolgáltatók maximális büntetését.

A Nemzeti Eszközkezelőről

Matolcsy György javaslatára módosíthatják a Nemzeti Eszközkezelőről szóló, tavaly év végén elfogadott törvényt. A módosítás alapján ingyen önkormányzati tulajdonba kerülhetnek az eszközkezelő által megvásárolt lakások, amennyiben az önkormányzat a közigazgatási területén levő összes eszközkezelős ingatlant átveszi. Azok az önkormányzatok, melyek saját közigazgatási területükön az összes ilyen ingatlant átvették, más településeken is szerezhetnek ingatlanokat az eszközkezelőtől.

Mivel a szűkös állami keretekhez képest kifejezetten sok lakást kínálhatnak fel megvételre, a módosítás szabályozza azt is, hogy az eszközkezelő milyen alapon szelektálhat a lakások között. Amúgy a módosítás után az eredetileg tervezett ötezerhez képest 2014-ig 25 ezer ingatlant vásárolhat meg az eszközkezelő.

A módosítással az eszközkezelő, amely Matolcsy meghatározása szerint nem nyereségorientált, mentesül a társasági adó hatálya alól, hogy a lehető legkisebb veszteséggel működhessen.

A javaslathoz kilenc módosító érkezett, ezek közül Matolcsy nyolcat támogat - ezek mindegyikét a gazdasági bizottság nyújtotta be, és mindegyik részletszabályokat pontosít. Az egyetlen, nem támogatott módosítót Kósa Lajos debreceni polgármester nyújtotta be. Ő egyrészt törölné az önkormányzati tulajdonba adás feltételei közül azt, hogy az önkormányzatnak az összes ingatlant át kell vennie, másrészt megengedné, hogy az önkormányzatok költségelven állapíthassák meg a lakbért.

Ugyan a javaslatot a gazdasági, a költségvetési és a fogyasztóvédelmi bizottság is elutasítja, az ifjúsági és az önkormányzati támogatja. Kérdés, hogy hogyan döntenek majd a kormánypártok.

Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról

Már nem is Réthelyi Miklós az időközben emberire átnevezett nemzetierőforrás-minisztérium vezetője, de még ő nyújtotta be a törvényjavaslatot, amiben rögzítik az egészségügyi dolgozókkal kötött megállapodás szerinti egyszeri és beépülő béremelés szabályait. A javaslat szerint a havi bruttó 350 ezer forint alatt keresők bére 65 820 forinttal emelkedne, a béremelés összege efelett sávosan csökkenne, de még a bruttó havi 450 ezer forintnál többet keresők fizetése is emelkedne tízezer forinttal.

A javaslathoz benyújtott módosító indítványokról már a múlt héten dönthettek volna, de valamiért levették a napirendről. Hogy miért, az rejtély, mindenesetre új módosító nem érkezett a javaslathoz.

A törvény szabályozza, hogy az egészségügyi dolgozók a heti 48 órás munkaidejükön túl legfeljebb önként vállalhatnak legfeljebb 12 (készenléti ügyeletesként 24) óra pluszmunkát, amiről írásos megállapodást kell kötniük munkáltatójukkal. Az ügyeletért pedig a jövőben alapbér 170, pihenőnapon 180, munkaszüneti napon 190 százaléka jár.

Bár a béremelési megállapodással annak idején elhárult a tavaly év végi szlovákiaihoz hasonló magyarországi orvossztrájk, a törvénymódosítással nem törlik el az ennek elhárítására kitalált egészségügyi válsághelyzet szabályozását. Sőt, a válsághelyzet elrendelését most megyei szintre viszik, és meghatározzák annak lehetőségét is, hogy válsághelyzetben a kormány katonaorvosokat vezényeljen a kórházakba.

Az új törvény központi árszabályozást vezet be a holttestek hűtésében, melynek legmagasabb naponkénti árát kormányrendelet határozza meg a jövőben.

Módosítanák a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvényt is, például a jövőben az egészségügyi szolgáltató a támogatási összeg 150 százalékát köteles megtéríteni, ha indokolatlan, vagy el nem végzett eljáráshoz rendelt el segédeszközt vagy gyógyszert.

Egy támogatott kormánypárti módosító indítvány szerint a kormány rendeletben határozhatja meg, hogy mikor nem köthető nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosító szerződés.

A napirend nagyvonalúan két órát számol a határozathozatalokra, így az azonnali kérdések már szokásos idejükben, délután három körül kezdődhetnek. Orbán Viktor négy hete válaszolt utoljára kérdésekre, így elméletileg most válaszolnia kell majd - ugyanígy Németh Lászlóné fejlesztési miniszternek is. Már ha nem lesznek ők is elfoglalva a nemzeti összetartozás ünneplésével.

Hogy hétfőn lesz-e még dolguk a képviselőknek, az saját döntésüktől függ. Amennyiben napirendre veszik, még hétfőn lefolytathatják a Munka Törvénykönyve és a nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának általános vitáját - mindkét vitára 4 óra 20 perces időkeretet szán a kormánytöbbség.

Kedden már a szokásos rendben folytatódik az ülés. A katasztrófavédelmi törvény módosításának vitájával kezdenek, amit a géntechnológiai törvény módosításának vitája követ. Megvitatják az afganisztáni misszióról szóló beszámolót és a misszió folytatásáról szóló kormányhatározatot, illetve a termékek piacfelügyeletét, a családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítését és az élelmiszer-beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltó törvényt.

Vitázhatnak a Puskás stadion átépítéséről, illetve a vízi közlekedésről szóló törvényekről is. Kedden vitatják meg a romaintegrációs programról szóló beszámolót, illetve a stratégiát módosító határozati javaslatot is.

Szerdán a Büntető Törvénykönyv részletes vitája uralja a napot, de aznap kezdik meg az LMP népszavazási kezdeményezésének a vitáját is. Az LMP a határidőig 135 ezer támogató aláírást gyűjtött négy népszavazási kérdéséhez, így a népszavazást kötelezően nem kell kiírni, de a parlamentnek határoznia kell a kérdésben. Mivel a 135 ezer aláírás összegyűjtését az akkor még nem frakcióvezető Rogán Antal napirend előtti felszólalásában egyértelmű kudarcként, illetve a kormányzat népszerűségének egyértelmű bizonyítékaként értékelte, aligha kétséges, hogy a kormánytöbbség nem fogja kiírni a népszavazást.