Koronavírus adatok

2022. jan. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vanda, Paula
-3 °C
5 °C

Néhol mégis lesz trianoni harangozás

2012.06.04. 12:17 Módosítva: 2012.06.04. 16:50
A kormányzat informális csatornákon jelzést kapott arról, hogy a katolikus egyházvezetés nem fogja támogatni, ha felkérik, hogy harangozással kapcsolódjanak be a Trianon-napi programok sorába. A hivatalos elutasítás csak az után született meg, amikor a kommunikációs államtitkárság figyelmen kívül hagyva az információt, levélben is kérte az egypereces harangzúgást a június 4-i Nemzeti Összetartozás Napjára.

Az Index információi szerint a Miniszterelnökség kommunikációs államtitkársága figyelmen kívül hagyta a katolikusoktól kapott informális jelzést, amelyben tudatták, hogy az egyházvezetés komolyan veszi a harangozás liturgikus jellegét, és biztosan el fog utasítani egy olyan kérést, hogy harangozással kapcsolódjon a Nemzeti Összetartozás Napja rendezvénysorozatához.

Az evangélikusok szabadon harangoznak

Hála Istennek, vallásszabadság van hazánkban, ahol gyülekezeteink szabadon használhatják templomaikat és harangjaikat, így, a "Nemzeti Összetartozás Napja" alkalmából is sok evangélikus egyházközség tartott megemlékezéseket imádsággal és harangszóval, amit senki nem korlátozott - közölte a Magyarországi Evangélikus Egyház. A harangozás tiltásának központi elrendelése szükségtelen és idegen a reformáció egyházainak jó rendjétől. A történelmi egyházak az esztendő minden napján szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét, közölte  Gáncs Péter
elnök-püspök.

A három hazai történelmi egyház vasárnap tette közzé, hogy nem lesz Trianon-napi harangozás, és nem áll módjában eleget tenni a kormányzat kérésének. A Kovács Zoltán kommunikációs államtitkárnak címzett levélben azt írták: „templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak”.

A kormányzat megspórolhatta volna a nyilvános elutasítást, miután már május elején puhatolózott a Trianon-nappal kapcsolatban, Kovács Zoltán államtitkár azonban egy hete mégis elküldte a hivatalos felkérést a katolikus, a református és az evangélikus felekezeti vezetőknek.

Úgy tudjuk, hogy a reformátusok kéttagú elnökségében is annyira egyértelmű volt a „nem”, hogy a lelkészi és a világi elnök még a katolikus egyház álláspontjának ismerete nélkül meghozta a végleges döntést.

Erdő Péter, bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke közös nyilatkozata egyértelmű jelzés saját papjaik, lelkészeik számára, de információink szerint több templomban nem az egyházvezetők álláspontjához igazodnak majd.

Az általános elvek ellenére számos esetben megtörtént, hogy egyes templomok politikai rendezvényekhez kapcsolódva megszólaltatták harangjaikat. A budapesti Szent István Bazilikában november 4-én a közéleti személyiségek jelenlétében tartott 1956-os megemlékezésen harangoztak, korábban pedig a Hegedűs Lóránt által vezetett Szabadság téri Református Egyházközség temploma is gyakran harangozott a környéken zajló utcai események idején.



  • Bérelnék
  • Hírek