Gedeon, Johanna
2 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Mal: Ellentmondásos hatósági kötelezések nehezítik a cég helyzetét

2012.06.04. 07:03

Az egymásnak ellentmondó hatósági kötelezések nehéz helyzetbe hozták az ajkai timföldgyárat, de az elsődleges cél a munkahelyek megtartása és a termelés folytatása – közölte közleményben a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója.

Előző héten két hatóság is közzétette az ajkai timföldgyár működését érintő határozatait: a bányakapitányság a kiporzás megszüntetésére vonatkozó előírásainak végrehajtása miatt tartott ellenőrzést a vörösiszap-tározóknál. Ezután a kiszabható legmagasabb, egymillió forintos eljárási bírsággal sújtotta a céget, és emellett előírta az üzemszerűen működtetett pormentesítési rendszer kiépítését. A zöldhatóság pedig azonnali hatállyal megtiltotta a hulladék-ártalmatlanítási tevékenységet a Malnak, amely a cég egységes környezethasználati engedélyének egy részét jelenti.

23
Fotó: Huszti István

Bakonyi Zoltán vezérigazgató közlése szerint az átgondolatlan hatósági döntések és nyilatkozatok nem segítik a munkahelyek megtartását, a társaság legfőbb célja a jelenlegi helyzetben a termelés folytatása, és a munkahelyek megőrzése. Hozzátette: a bányakapitányság végzését még nem kapták meg, így nem tudnak rá érdemben reagálni. A bányakapitányság hatórás ellenőrzést tartott a gyárban és a külső tárolótéren. A hatóság közlésének megfelelően "maximális erőfeszítéssel" dolgoznak a további kiporzás megakadályozásán, ugyanakkor a bírság ellen biztosan fellebbeznek, mivel nem mulasztás vezetett a porzáshoz.

Közölte, hogy a tározókban lévő vörösiszap felszíne áprilisban még járhatatlan volt, munkagépekkel megközelíthetetlen. A felületkezelést csak bizonyos mértékű vízvesztés után lehetett elkezdeni – mondta. Véleménye szerint az sem róható fel a cégnek, ha az egyik hatósági kötelezés ellentmond vagy befolyásolja egy másik határozat megvalósíthatóságát.

A Mal a zöldhatóság korlátozására reagálva azt közölte: "a társaságnak eljárásjogilag is kötelessége a jogszabálysértő határozatokat megfellebbezni." A cég szerint a környezetvédelmi hatóság már saját maga is korrigálta egyik korábbi határozatát, mert nem létező jogszabályhelyre alapozta azt.

Vörösiszap helyett vörös por

Az Index pénteken írta meg, hogy Bakondi György, a Mal Zrt. élére kinevezett katasztrófavédelmi szóvivő azt mondta, hogy "megzabolázták a Mal Zrt.-t, a kolontári térségében a jövőben már nem kell komolyabb ökológiai kockázattal számolni", és újabb iszapömlés valóban nem fenyegeti a térséget, azonban egyre többször borította be vörös porfelhő a falut, sőt a Balaton-felvidék egy részét is. A nagy kiterjedésű mérgező porviharok azután jelentkeztek, hogy a Mal áttért a száraz timföldgyártási technológiára. A hetven éven át használt folyékony iszapos termelési módszer leállítását 2011 márciusában rendelték el, azóta a gyár mellékterméke könnyen száradó, „földnedves” formában került a tározókba.

Kiporzás Kolontáron
Kiporzás Kolontáron
Fotó: Nagy Lajos

Az állam által kikényszerített száraztechnológiás átállásra tavaly 550 millió forintot költött a Mal, míg az államnak közben összesen 22 milliárd forintjába kerültek a 2010-es vörösiszap-katasztrófa helyreállítási műveletei. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján idén márciusban közzétett összesítés szerint a katasztrófavédelem, a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Honvédelmi Minisztérium, a rendőrség és az önkormányzatok kasszájából fizették a költségeket, amelynek legnagyobb tételét, 17,3 milliárd forintot a kármentesítési feladatokat végző Mecsekérc Zrt.-nek fizették ki.

Az óriási költségvetés ellenére azonban sem az állam, sem a Mal nem költött olyan technológiákra, amelyek hosszabb távon képesek elhárítani az Ajkán folyó timföldgyártás mellékhatásait. Az Index információi szerint a kolontári katasztrófa óta eltelt másfél évben több cég is kopogtatott az illetékesek ajtaján olyan találmányokat kínálva, amelyek bevethetők a vörösiszap vagy a por ellen. Számos tárgyalás zajlott, de egyetlen üzlet sem köttetett.

A Mal szerint a sajtóinformációkkal ellentétben a technológiaváltás költsége nem 550 millió forint volt, hanem meghaladta az 1,5 milliárd forintot, és éves üzemeltetési költsége is további 1,5 milliárd forint. Hangsúlyozta, hogy a piacok versenyképes ellátáshoz a munkavállalók fegyelmezett, kitartó munkavégzésére, a beszállítók és bankok teljes összefogására és támogatására is szükség van.

Azokra a hírekre, hogy léteznek találmányok a száraz vörösiszap újrahasznosítására azzal reagált, hogy a jelenlegi helyzetben nem támogatnak életképtelen ötleteket. Az állami felügyelettel közösen tucatjával vizsgáltak hasonló találmányokat, de túlzottan drága megvalósításuk 1 hónap alatt csődbe vitte volna a céget.

Megjegyezte: az állami felügyelet ideje alatt egyszer sem merült fel, hogy nem a munkahelyek megtartása az elsődleges cél, ezért volt hatékony a 9 hónap együttműködése.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport