UTE-meccsen szövődik a külhoni barátság

„Fontos, hogy a közös magyar örökségünket személyes szálakkal tudjuk átszőni” – mondta hétfőn a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából elmondott beszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Semjén szerint erre azért van szükség, mert a történelmet személyes történeteken keresztül könnyebb megérteni, mint a tankönyvekből.

Semjén erről a budai várban található Magyarság Házában beszélt százhatvan határon túli és magyarországi középiskolás előtt. A jelenlévő diákok olyan iskolákban tanulnak, amelyek részt vettek a kormány által szervezett úgynevezett Határtalanul programban, így határon túli magyar területekre látogattak, illetve határon túli magyar diákokat fogadtak. A programot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. finanszírozza, amely a Semjén vezette nemzetpolitikai államtitkársághoz tartozik.

Az jó, hogy nem kell órára járni

Semjén beszéde előtt félórával az épület első emeleti előadóterme szinte teljesen megtelt fehér inget, illetve fehér blúzt viselő diákokkal. A III. kerületi Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskolában tanuló 16 éves Brigitta az Indexnek azt mondta, hogy az osztályukkal novemberben voltak Szabadkán. Itt közel egy hetet töltöttek el, az utazásból pedig azt emelte ki, hogy megismerkedtek egy olyan céggel, amely határon túli magyar borok forgalmazásával is foglalkozik. „Borkóstoláson is részt vettünk” – tette hozzá.

A néhány sorral előtte ülő Ildikó, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolából érkezett. Őket egy fóti középiskola látja vendégül nyolc napig, vasárnap a Parlament épületében voltak, hétfőn pedig a budai várat járják be. Az erdélyi diák szerint az utazásban az a legjobb, hogy még tart ugyan az iskolaidőszak, ennek ellenére nem kell tanórákon részt venniük. Semjén beszéde előtt azt mondta: szerinte inkább kötelességből jöttek meghallgatni a miniszterelnök-helyettest, majd hozzátette: "de biztos érdekes lesz".

"Az egész Kárpát-medencét be tudjuk lakni"

Semjén papír nélkül közel tíz percet beszélt. Többek között arról, hogy a kormánynak a diákok utaztatásával az a célja, hogy ne legyen olyan magyar diák, aki legalább egyszer nem járt szervezett körülmények között más magyar közösségeknél. Hozzátette: az is a cél, hogy a határon túli magyarok is eljussanak egymás közösségeihez, például az erdélyiek a felvidékre, így "az egész Kárpát-medencét be tudjuk lakni". Semjén szerint ebben akar katalizátor lenni a magyar állam.

A kormányfő-helyettes arról is beszélt, hogy a magyar állam minden eszközt mozgósít a nemzet közjogi egységesítése érdekében, itt példaként a kettős állampolgárságot említette. Valamint fontosnak nevezte a kulturális örökség megerősítését. Hozzátette: a trianoni békeszerződésről szóló megemlékezéseknek nem az a célja, hogy a múlton keseregjünk, hanem, hogy a magyar megmaradást szolgáljuk.

Lányokkal Újpest-meccsre

A beszéd után színészek verseket szavaltak, lejátszották Majnek Antal kárpátaljai ferences püspök videó üzenetét, Keresztes Ildikó énekes pedig marosvásárhelyi gyermekkori emlékeiről, határon túli magyar identitásáról beszélt. A diákok többsége szemmel láthatóan figyelmesen követte az eseményeket, Semjén beszéde után azonban már többen beszélgették, egy lány pedig becsukott szemmel a mellette ülő vállára hajtotta a fejét.

A diákok figyelmét leginkább az keltette fel, amikor egy kivetítőn bemutatták azt a dokumentumfilmet, amelyeken a teremben ülő középiskolások a határon túli diákkal való találkozásról beszéltek. A felvételen például az egyik diák azt mesélte el, hogy a megismert külhoni lányokat meghívta egy Újpest-meccsre. A teremben ülők pedig többször is összesúgtak, felnevettek, amikor meglátták magukat a dokumentumfilmben.

Nem beszél Semjén a harangozásról

Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává. A Magyarság Házában tartott rendezvény ennek a programsorozatnak a része. Beszéde után szerettünk volna néhány kérdést feltenni Semjénnek, többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szól hozzá, hogy a történelmi egyházak nem hajlandók hangozással részt venni a megemlékezésben. A miniszterelnök-helyettes a kérdést meghallgatta, válaszolni azonban nem kívánt.

A kormány még május 25-én kereste meg a történelmi egyházakat azzal, hogy június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján délután 1 perces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. Az egyházak szombaton közös közleményben utasították el a felkérést. A kormány írt levelükben többek között azt írták: „Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni, mert templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak”