Megfenyegette a KDNP-s az egyházi vezetőket

2012.06.15. 18:03
Nem csitul a Trianon-emléknapon elmaradt harangzúgás miatti feszültség a politikusok és a történelmi egyházak között. A KDNP egyik képviselője szégyenletesnek minősítette az egyházi vezetők válaszát, amelyben nemet mondtak a kormány kommunikációs államtitkárának. Egyházi források szerint viszont a politikusok teljesen félremagyarázzák, hogy miért nem „rendelték el” az országos harangozást.

Varga László KDNP országgyűlési képviselő a Lánchíd Rádió adásában fejtette ki a véleményét a történelmi felekezetek leveléről, amelyet a Nemzeti Összetartozás Napja kapcsán a harangok megkondításával kapcsolatban írtak Kovács Zoltán kommunikációs államtitkárnak. A képviselő kemény hangvétele szokatlan a történelmi egyházak és a KDNP, valamint a kormányzat eddigi kommunikációjához képest, és olyan képet fest, mintha a Trianon-nap óta nemhogy csökkent, hanem egyenesen nőtt volna a feszültség a kérdésben. Az interjú fenyegetésnek is felfogható mondatokkal zárul: „remélem a közfelháborodás...a rendelkezés miatt, nem hiszem, hogy mégegyszer meg merik tenni ezt a szégyenletes felhívást!”

Valójában felhívásról nem volt szó, csupán három történelmi egyházi vezető írt válaszlevelet az államtitkárnak. Az is csak akkor jelent meg az interneten, mikor a levél után Kovács Zoltán a tömegtájékoztatásban úgy nyilatkozott, hogy mindenki meg fogja húzni a harangokat. Ha a református püspöknek nincs joga egy személyben mindenütt harangozást elrendelni, az államtitkárnak van?

Egy katolikus egyházhoz közel álló forrástól megtudtuk: nem értik, hogy erre a nyilatkozatra miért volt szükség, amikor jó a viszony a két fél között. Értehetetlennek nevezte, hogy amikor megkésett, ügyetlen állami szervezésről van szó, utána miért akarja bárki dezinformáló propagandával lejáratni az egyházakat. „Nem igaz, hogy az egyházi vezetés megtiltotta a harangozást, csak nem tett eleget annak a kérésnek, hogy azt országosan rendeljék el. Sokkal szerencsésebb lett volna, ha időben, előbb hivatalosan is megkérdezik a felekezeteket, és egyeztetnek a kérdésben. Így már majdnem utasításnak tűnt a levél”. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen egyik oktatójától megtudtuk, nem felel meg a valóságnak az, hogy ilyen kérdésben bárki egyszemélyben dönthet a magyar katolikus egyházban, így országosan senki nem rendelhet ilyen harangozást, ezt helyileg az adott egyházmegye püspöke teheti meg.

Az egyházi forrásunk szerint nem igaz az, hogy Trianon évfordulója alkalmából 90 éve mindig szóltak az ország harangjai: sem állami rendeletre, sem másként. Állami hatóság ezt 1990 óta sem rendelte el. Az első ilyen felszólítás 2010-ben íródott, hivatkozva a 90 éves kerek évfordulóra. De például 2011-ben ezt nem szorgalmazták. Ettől sem akkor, sem most nem volt akadálya, hogy helyenként ebből az alkalomból harangozzanak.

Téves olvasatnak, sőt, tendenciózus belelátásnak tartom azt az értelmezést, hogy az egyházak a június 4-i harangozás központi el nem rendelésével elfordultak volna a nemzeti összetartozás ügyétől, Trianon emlékétől – reflektált a támadásra Tarr Zoltán zsinati tanácsos a reformatus.hu-nak adott interjújába. Tarr határozottan cáfolta, hogy utasítás lett volna a három egyházi vezető levele, „természetszerűleg nem tiltottuk meg a harangzúgást, amit jól mutat, hogy sok templomban megszólaltak a harangok és sok helyen megemlékezéseket is tartottak”. A református zsinat tanácsosa szerit az államtitkári kérés alig egy héttel a nemzeti összetartozás napja előtt, egy péntek délután érkezett: „ha komoly volt a felkérés, akkor bántónak kell vennünk a kérést, mert nem vette figyelembe az érintett egyházak működését, szervezeti rendjét és azt, hogy egy ilyen felhívás meghirdetése, elrendelése valamennyi gyülekezetnél, nem megoldható egy hét alatt”.

Úgy tudjuk, hogy a reformátusok kéttagú elnökségében is annyira egyértelmű volt a „nem” a harangozásra, hogy a lelkészi és a világi elnök már a katolikus egyház álláspontjának ismerete nélkül is meghozta a végleges döntést. Később Gáncs Péter egy pontosító nyilatkozatot tett az ügyben, amelyben a helyi evangélikus gyülekezetek kompetenciájába utalja a harangozás kérdését.

Az államtitkárnak írt levél egyébként elég egyértelmű nyilatkozattal zárult: "Ezúton is megerősítjük ugyanakkor, hogy mindennapi szolgálatunkban is megjelenő módon egyházaink szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét hazánkban, a Kárpát-medencében és a világban élő magyarság között”.