Betiltják a polcdíjat és a dömpingárat

A költségvetés módosítása

Két hét után újra módosítani kell az ország 2012. évi költségvetését, ezúttal Dióssi Csaba, Babák Mihály és Dancsó József fideszes képviselők javaslatára (.pdf). A módosítással egyrészt 25 millióban határozzák meg azt az összeghatárt, amely alatt az állami és önkormányzati szerveknek eszközbeszerzéskor nem kell versenyeztetniük az ajánlatokat.

Meglepő önmérséklettel egy új bekezdéssel is kiegészítik a költségvetést, ez alapján a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, magyarán Lázár János nem szólhat bele a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a költségvetésből kiutalt pénzének felhasználásába, amit nem is ellenőrizhet.

A javaslat alapján a Diákhitel Központ Zrt. tulajdonába kerülnek azok az állami tulajdonú informatikai eszközök és szoftverek, amelyeknek eddig csak a vagyonkezelője volt.

Navracsics Tibor igazságügyi miniszter komplex javaslata (.pdf) két nagy jogi terület szabályozását is érinti. Elsőként az örökbefogadás kérdését, amit egyrészt egyszerűsítene, másrészt megadná a lehetőséget az örökbefogadottnak származása felderítésére. Magyarán, minden, 14 évesnél idősebb magyar állampolgár bemehet a gyámhivatalba, ahol kötelesek elárulni neki, hogy örökbefogadott-e, és ha igen, élnek-e igazi szülei és vannak-e testvérei, féltestvérei. Az élő rokonok meghallgatása után elérhetőségükről is tájékoztathatják az örökbefogadottat.

A gyámhivatalnak a vér szerinti szülők egészségügyi adatairól is tájékoztatnia kell az örökbefogadottakat.

A cégjogi változások alapvetően a nyilvántartás szabályait érintik. A jövőben hiteles aláírásmintának fogadják el a közjegyző által hitelesített mellett az ügyvéd által ellenjegyzettet is.

A törvényhez első körben az elempés Dorosz Dávid nyújtott be tíz módosító indítványt, ám ezeket sem az előterjesztő, sem a bizottságok nem támogatták, és a parlament is leszavazta. Az alkotmányügyi bizottság javaslatára (.pdf) ugyanakkor több, technikai jellegű pontosítást is megszavaztak, illetve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának és a bírósági végrehajtás szabályait is pontosították.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy tollvonással megoldhatja az állami vállalatok átláthatóságát. A nemzeti vagyonról szóló új javaslata (.pdf) szerint ha egy cég száz százalékos állami vagy önkormányzati tulajdonban van, akkor átlátható. Ugyanilyen egyszerűséggel teszi a nemzeti vagyon részévé az állami vagy önkormányzati múzeumok, közgyűjtemények tulajdonában lévő tárgyakat is.

Nemzeti vagyont a jövőben csak átlátható szervezet hasznosíthat – az állami tulajdonú cégek mellett ilyenek a nyílt részvénytársaságok is. A vagyont csak versenyeztetés útján lehet hasznosítani, kivéve, ha azt állami tulajdonú gazdasági társaság akarja hasznosítani. Az állami, önkormányzati tulajdonú lakásokat állami, önkormányzati alkalmazottaknak versenyeztetés nélkül is lehet hasznosítaniuk – magyarán az önkormányzatok dolgozóiknak lakást utalhatnak ki. Az ingatlanok értékesítésekor az államot elővásárlási jog illeti meg.

Cser-Palkovics András támogatott módosító indítványával korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonná minősítették a közszolgáltató cégekben meglévő állami és önkormányzati tulajdont. Ezeket vagy más önkormányzat, vagy az állam szerezhetné csak meg, tehát mindenképpen nemzeti tulajdonban maradnak.

Július 1-én hatályosul a 2012. évi I. törvény, azaz az új Munka törvénykönyve (Mt.). Az Mt. rendelkezései szerint az átmeneti szabályokról külön törvény rendelkezik (.pdf), ezt fogadhatja el most a parlament. Az Mt. átmeneti rendelkezései egyrészt azt szabályozzák, hogy mikortól kell az új szabályozás szerint eljárni. Másrészt az új Mt. 66 más törvényt is érint, ezekben is most vezetik át a módosításokat. Ez a legtöbb esetben csak szövegcserés módosítást vagy új jogszabályi hivatkozásokat jelent.

De az átmeneti rendelkezések több helyen a már elfogadott Mt-t is módosítják – a kormány indoklása szerint ezek elsősorban a normaszöveget pontosítják, részben pedig az európai uniós irányelveknek való teljesebb megfelelést szolgálják.

A kormány a törvény normaszövegébe rejtve visszavonja a Bajnai-kormány alatt a BKV-botrány hatására elfogadott szigorításokat, azaz a jövőben újra bármennyi végkielégítést lehet majd fizetni a köztulajdonban álló cégek vezetőinek. A kormány érvelése szerint a korlátozások a Munka Törvénykönyvében benne vannak, valójában ott annyi áll, hogy a tulajdonos felmentést adhat a szabályok alól. Schiffer András módosító javaslatot nyújtott be ennek visszavonására. Indítványáról név szerinti szavazást kért, a kormánypártok ezt elutasították.

Az átmeneti rendelkezésekkel finomítanak is bizonyos szabályokon. Így például az eltörölt bérpótlék helyére lépő általány összege az átmeneti rendelkezések szerint nem lehet kevesebb a bérpótlék előző évben kifizetett havi átlagánál.

A javaslat egyik érdekessége, hogy a más törvényben szabályozott közalkalmazotti jogviszonyra is kitér – a leglényegesebb változás, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban megszünteti a fegyelmi eljárást. Az átmeneti rendelkezésekhez csapva változtatják meg a légiközlekedésről szóló törvényt is, átvezetve abban a hajózó személyzet repülési idejére és pihenőidejére vonatkozó európai előírásokat.

Pintér Sándor kéményseprőt látott, erre írt egy kilenc oldalas jogszabályt. Javaslatáról már a múlt héten szavazhattak volna, de a Fidesz kérésére végül levették a napirendről. És hogy miért? Mert képviselőjük, Szűcs Lajos benyújtott egy zárószavazás előtti módosító indítványt, amit mostanra már vissza is vont. Azaz a halasztásnak semmi értelme sem volt.

Hagyományosan a törvények legviccesebb része a fogalommeghatározás, de újabban kötelező elem az emelkedett hangulatú preambulum is. A kéményseprőtörvény sem kerülhette el a sorsát. A rövid bevezető szerint a kéményseprő több annál a kormos embernél, aki kiszedi a madárfészket a kaminlyukból. A kéményseprő az emberi élet- és vagyonbiztonság, valamint a természeti és épített környezet levegőtisztaságának őre, a klíma védője, az energiahatékonyság apostola.

Ez után a bevezető után a definíciós rész már-már szárazra, de mindenképpen unalmasabbra sikerült, a legjobban a tüzelőberendezés meghatározása sikerült. A tüzelőberendezés szilárd, cseppfolyós vagy légnemű energiatermelő anyaggal üzemelő berendezés, amelyben a működés során égéstermék keletkezik. Valamilyen okból a kereszténydemokrata Spaller Endre a kormány támogatásával törölte a definíciók közül a nyitott égésterű tüzelőberendezést.

Az új szabályozás szerint a kéményseprés a megyeszékhely illetve a főváros önkormányzatának feladata, de bármely önkormányzat önként is vállalhatja. A kéményseprés következő évi díját minden év november 30-ig kell meghatározni, az ingatlantulajdonosoknak pedig kötelességük hozzáférést biztosítaniuk a kéményeikhez. A részletes szabályokat itt olvashatja .pdf formátumban.

Egy év haladékot ad a kluboknak a biztonságos stadionbeléptető rendszerek kiépítésére a fideszes Kovács Zoltán.

Az eredeti tervek szerint július 1-ig 16 stadionban kellett volna kiépíteni a biztonsági infrastruktúrát, de a kormány első körben csak hat stadion felújítására adott pénzt. Ugyanennyi stadionra futná a második ütemből is, ha egyáltalán júliusig le lehetne bonyolítani a közbeszerzéseket, pláne kiépíteni a rendszert. És ha már úgyse tartják a határidőt, miért ne módosítanák?

A javaslatról már a múlt héten, első tárgyalási napján dönthettek volna, ha az elempés Schiffer András nem nyújt be hozzá módosító indítványt. Schiffer a teljes beruházás értelmetlenségére hivatkozva egészen 2020-ig elhalasztotta volna a beléptető kapuk kiépítését, de a kormánytöbbség nem volt vevő a poénra. Ha a parlamentben is leszavazzák a módosítót, már hétfőn elfogadhatják a törvényt.

Az új köztársasági elnök, Áder János feladatát komolyan véve eddig már három elfogadott törvényt dobott vissza, köztük az azóta európai parlamenti képviselővé avanzsált Bánki Erik javaslatát is a sportingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről.

A köztársasági elnök súlyos koherenciazavart észlelt az elfogadott törvényszövegben, amit most a sportbizottság zárószavazás előtti módosító javaslatával orvosolnak.

A javaslat lényege amúgy az, hogy a sportigazgatási szerv a sportlétesítmény fejlesztése érdekében felvett hitel támogatása érdekében akár a sportlétesítmény elidegenítéséhez is hozzájárulhat. Az elidegenítésnek feltétele, hogy a sportlétesítményt egy másik sportlétesítménnyel váltsák ki.

A kisajátításról szóló törvényt a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvénnyel egy napon, május 29-én fogadta el a parlament, de Áder János közjogi vétót emelt ellene. Kifogása ez esetben sokkal súlyosabb volt, mint a sporingatlanokról szóló törvénynél.

Történt ugyanis, hogy a Fidesz törvényalkotó gépezete a zárószavazás előtt egy, az eredeti javaslattal semmiben össze nem függő törvényt, az állattenyésztésről szólót is módosította – ráadásul egy olyan passzusát törölte el az állattenyésztési törvénynek, amit május közepén, a régészeti törvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosítóval módosítottak.

Ilyet pedig nem lehet, konkrétan a Fidesz által elfogadott jogalkotási törvénybe és a szintén a Fidesz által elfogadott házszabály rendelkezéseibe ütközik, ha zárószavazás előtti indítvánnyal olyan törvényt módosítanak, amelyet amúgy az eredeti javaslat egyáltalán nem érintett.

Hogy mekkora zavar van az erőtérben, azt jelzi, hogy az Áder által kifogásolt állattenyésztős módosító mellett egy másikat is elfogadtak a törvény zárószavazása előtt. Hogy az melyik törvényt módosította, azt úgyse találnák ki. A sportingatlanok tulajdoni helyzetét rendezőt. Igen, a másik törvényt, amit Áder visszadobott.

Az Áder vétójával most megsemmisített zárószavazás előtti módosítás amúgy önmagában is brilliáns történet. Másfél hónap elég volt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének ahhoz, hogy elérje a Fideszben a szervezetet kellemetlenül érintő törvényi szigorítás időleges megszüntetését. A MEOE-nak le kellett állnia a kutyák törzskönyvének kiadásával, mert az áprilisban elfogadott törvénymódosítás súlyos bírságokat helyezett kilátásba, ha az egyesület nem tartja be a 14 éve érvényben lévő szabályozást.

Az ebtenyésztők lobbierejére jellemző, hogy a visszadobott módosítást azóta önálló indítványként terjesztette elő Budai Gyula, Győrffy Balás, Varga István és a kereszténydemokrata Simicskó István. Persze könnyű dolguk van, az előterjesztők közül Varga a MEOE ügyvédje, Simicskó pedig egy ideje a szervezet kiállításain bíró.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelőket védő szabályozás ezentúl tiltja a forgalmazóknak, hogy visszavásárlási kötelezettséget írjanak elő bármilyen termékre, kivéve a piacra első ízben bevezetett termékeknél. Betiltják a polcdíjat is. Az új szabályozás szerint a forgalmazónak a termék átvételétől számított harminc, vagy a számla átvételétől számított tizenöt napon belül fizetnie kell.

A törvény ezentúl tiltja a dömpingáras értékesítést is, azaz a forgalmazó a végkiárusítás és a nem teljes értékű (például hamarosan lejáró szavatosságú) termék kiárusítása kivételével nem adhatja olcsóbban az árut a beszerzési árnál.

Sajátosan értelmezhetetlen rendelkezésként egy új tilalmat is bevezettek, mely szerint tilos a származási ország alapján eltérő módon árazni termékeket, ha azok összetételük és érzékszervi tulajdonságaik alapján azonosak. A szabályozás azért tűnik értelmetlennek, mert például az osztrák és a magyar tej összetételében és érzékszervi tulajdonságai alapján azonos, árazását tekintve viszont az osztrák nem azért olcsóbb, mert osztrák, hanem mert kevesebbe kerül. A törvény szerint viszont a különbség oka lehet az is, hogy a külföldi tejre kisebb árrést számol a forgalmazó, és ezt kívánják megtiltani.

Matolcsy nemzetgazdasági miniszter javaslata technikai jellegű szabályozás arról, hogy a Magyarországon forgalomba hozott termékeknek milyen minőségi előírásoknak kell megfelelniük, illetve hogy milyen használati utasítással kötelesek azt forgalomba hozni a forgalmazók.

A lényeg, hogy Magyarországon ne lehessen olyan termékeket forgalomba hozni, amelyek a fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyeztetik. Akit részletesebben érdekelnek a szabályok, itt elolvashatja a törvényt .pdf-ben. Hétfőn a módosító indítványokról szavaznak, ezek javarészt vesszőhibákat pontosítanak.

Már nem is Réthelyi Miklós az időközben emberire átnevezett nemzetierőforrás-minisztérium vezetője, de még ő nyújtotta be a törvényjavaslatot, amiben rögzítik az egészségügyi dolgozókkal kötött megállapodás szerinti egyszeri és beépülő béremelés szabályait. A javaslat szerint a havi bruttó 350 ezer forint alatt keresők bére 65 820 forinttal emelkedne, a béremelés összege efelett sávosan csökkenne, de még a bruttó havi 450 ezer forintnál többet keresők fizetése is emelkedne tízezer forinttal.

A törvény szabályozza, hogy az egészségügyi dolgozók a heti 48 órás munkaidejükön túl legfeljebb önként vállalhatnak legfeljebb 12 (készenélti ügyeletesként 24) óra pluszmunkát, amiről írásos megállapodást kell kötniük munkáltatójukkal.

Bár a béremelési megállapodással annak idején elhárult a tavaly év végi szlovákiaihoz hasonló magyarországi orvossztrájk, a törvénymódosítással nem törlik el az ennek elhárítására kitalált egészségügyi válsághelyzet szabályozását. Sőt a válsághelyzet elrendelését most megyei szintre viszik, és meghatározzák annak lehetőségét is, hogy válsághelyzetben a kormány katonaorvosokat vezényeljen a kórházakba.

Az új törvény központi árszabályozást vezet be a holttestek hűtésében, melynek legmagasabb naponkénti árát kormányrendelet határozza meg a jövőben.

Módosítanák a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvényt is, például a jövőben az egészségügyi szolgáltató a támogatási összeg 150 százalékát köteles megtéríteni, ha indokolatlan, vagy el nem végzett eljáráshoz rendelt el segédeszközt vagy gyógyszert.

Bár az előterjesztő igazságügyi minisztérium az indoklásban erről mélyen hallgat, a szerényen csak „magas színvonalúnak" jellemzett két törvényt az Európai Bizottság kifogásai miatt egyszer már módosítani kellett. Most pedig azért módosítanák újra, hogy még az eddigieknél is magasabb színvonalú legyen, „még hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye az igazságszolgáltatás működését és igazgatását".

Valójában az uniós kifogásokra adott válaszként tovább korlátozzák az Országos Bírói Hivatal kétharmados többséggel kilenc évre megválasztott elnökének teljhatalmát. Így az OBH elnöke a jövőben mégsem indítványozhat jogegységi eljárásokat, és más bíróságot is csak nagyon kivételes esetben jelölhet ki egy ügy tárgyalására – amibe a bírói tanácsnak is lesz beleszólása.

A kiemelt ügyek soron kívüli intézéséről sem az OBH elnöke dönt a jövőben, hanem a statisztikai adatok, az ügyelosztás és a munkateher elemzésével a bírói tanács dönthet, csakis kivételesen indokolt esetben.

A javaslat alapján az OBH elnöke jogszabály alkotását sem kezdeményezheti, legfeljebb javaslatot tehet erre a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál. Korlátozzák az OBH elnökének kinevezési jogkörét is.

A törvényhez maga az igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor is benyújtott módosító indítványt, amit előterjesztőként támogatott is. Eszerint az OBH elnökét nem lehet újraválasztani sem. Navracsics ezzel szép sikert ért el, az övé az egyetlen egyéni képviselői módosító indítvány, amely elnyerte a kormánypárti többség támogatását. Ezen kívül még az alktományügyi bizottság három módosítóját fogadhatják el, ebből kettő arról szól, hogy a bírói tanács ülésein a közjegyzői kamara elnöke is részt vehet, a harmadik a bíróság kijelöléséről szóló értesítés megküldését szabályozza.

Terjedelmi korlátaink miatt minden részletében nem fogalkoznánk az új Btk.-val, melynek most a módosító indítványairól szavaznak. Írtunk már róla eleget. Tudjuk, hogy a tolvajt ugyan nem szabad lelőni, de ha éjjel, felfegyverkezve hatolnak be a lakásba, az életet fenyegető támadás, ami ellen bárhogyan lehet védekezni. Az arányosság feltételét egy szocialista és három jobbikos indítványára törlik a Btk.-ból.

Élet kioltására irányúló támadásnak, így jogos védelmi helyzetnek számít az is, ha a sértettre éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan támadnak.

Az új törvény meghatározása szerint minden erőszaknak számít, amibe a sértett nem egyezett bele önként, de a tényálásnak feltétele a konkrét, fizikai erőszak. Az például, ha egy felnőtt a hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve kényszerít szexre egy 18 éven alúlit, az új Btk. három év szabadságvesztéssel büntethető visszaélésként határozza meg. A Btk. a vérfertőzéssel is elnézőbb.

Családon belül viszont már az új Btk. szerint is erőszaknak minősülne a lelki bántalmazás is, amiért egy év szabadságvesztésre ítélhetik az elkövetőt. Már ha a parlament nem szavazza meg Varga István és Salamon László, vagy a szocialista Bárándy Gergely javaslatát, amelyek törölnék ezt a végleges törvényből.

A kormány 12 évre vinné le az életellenes – és egy támogatott kormánypárti módosító szerint a rablás és a kifosztás – bűncselekményeknél a büntethetőségi korhatárt. Ezt az igazságügy minisztérium nevében Répássy államtitkár azzal indokolta, hogy évente átlagosan egy ilyet 14 éven aluli követ el. A javaslat ellen az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté is tiltakozott.

Halálbüntetés nem lesz, de a Szent Korona megsértése is bűncselekménynek számíthat.

Az alkotmányügyi bizottság egyik módosító indítványa szerint sorozatgyilkosság is lehetne emberiesség elleni bűncselekmény, amennyiben azt a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként, egy szervezet politikájának végrehajtása vagy elősegítése érdekében követik el.

Azt nem lehet állítani, hogy a kormány tág teret adott a javaslat módosítására. A beérkezett 449 módosítóból összesen csak 69-et támogatott. Köztük Vas Imréjét, mely alapján mégsem lenne bűntett a jogszabály elleni uszítás, vagy a honvédelmi bizottságét, mely alapján ha rendvédelmi szerv tagjának a becsületét sértik meg, akár tettlegesen is, az ügyészségnek kell eljárást indítania.

Az előterjesztő összesen 11 ellenzéki indítványt támogatott

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter az Európai jogszabályok átültetése miatt kényszerül a vízi közlekedésről szóló törvény módosítására. Az átültetett irányelv a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényére vonatkozik. Az érintett érdeklődők itt olvashatják a javaslatot (.pdf), amit érdemben csak Kiss Sándor módosít azzal, hogy az országból kilépni kívánó „úszólétesíténynek" nem árufuvarozásra és személyszállításra, hanem a kettő közül valamelyikre jogsító engedéllyel kell rendelkezniük.