Frigyes
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Elszabadult ügynök rontotta a statisztikát

2012.06.22. 14:51
Az elmúlt húsz év legdurvábbja volt a 2011-es a gazdasági bűncselekmények számát nézve. A legfőbb ügyész parlamenti beszámolójából az derült ki, hogy tavaly nagyjából tízezerrel több ilyen bűntettről szereztek tudomást a hatóságok, mint egy évvel korábban, és ez másfélszeres emelkedést jelent. A számok önmagukban viszont kicsit becsapósak, valójában nem kaptak rá hirtelen tömegek a pénzmosásra vagy az adócsalásra. A plusz tízezer bűncselekmény mögött egyetlen ügy, pontosabban egyetlen biztosítási ügynök áll, aki ellen 9976 gazdasági titok megsértése miatt emeltek vádat. Őt pont a héten ítélték el, nem jogerősen felfüggesztettel megúszta.

Riasztó adatokról szerezhettek tudomást a parlamenti képviselők, amikor elolvasták Polt Péter legfőbb ügyész 2011-es beszámolóját. „Az ismertté vált gazdasági bűncselekmények száma (32490) a 2010. évben regisztráltakét (21119) 54 százalékkal meghaladta, és mind az összes bűncselekményhez viszonyított arányát (7,2 százalék), mind az előfordulási számát tekintve az elmúlt húsz év legmagasabb nagyságrendjét mutatja” – áll a múlt héten benyújtott beszámolóban.

Polt számai nem azokat a bűncselekményeket mutatják, amelyeket 2011-ben követtek el, hanem azokat, amelyek ebben az évben kerültek bele az ENYÜBS-be (az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikába). Ez pedig akkor történik meg, amikor a nyomozás befejeződik, gyakran évekkel a bűn tényleges elkövetése után. Ettől még persze ugyanolyan furcsa a számok látványos emelkedése. A Büntető törvénykönyv több mint negyven-féle különböző gazdasági bűncselekményt sorol fel, a főügyészi beszámoló azonban ezek közül csak néhányat emel ki. Ezek pedig nem magyarázzák meg teljesen az ugrást.

Először is a Polt által kiemelt bűncselekmények egy részénél pont nem emelkedést, hanem csökkenést mutattak ki. Ilyen például az adócsalás, amiből 2010-ben 2009-et, tavaly viszont már csak 1554-et regisztráltak. A legfőbb ügyész még azt is megjegyezte, hogy az adózási fegyelem javulását jelző csökkenő tendencia 2005-ben, Magyarország uniós tagállammá válása után kezdődött, és 2010-ben megtorpant ugyan, de a mostani, 23 százalékos csökkenés visszarendeződést jelez a kedvező változáshoz.

Illegális olajlepárló Kecskeméten
Illegális olajlepárló Kecskeméten
Fotó: MTI

Kevesebb volt a pénzhamisítás is, 2010-ben még 1970, 2011-ben csupán 1302 ilyen ismertté vált bűncselekmény volt. Polt ehhez is adott a beszámolójában némi hátteret: a pénzhamisítások száma 2007-ig nagymértékben emelkedett még, és a lebuktatott elkövetők között magasabb a büntetett előéletűek és visszaesők aránya, mint a többi gazdasági bűncselekménynél. A statisztikai csökkenést nem a pénzhamisításban fantáziát látók váratlan jó útra térése okozta. Egyszerűen csak módszert váltottak. "Elsősorban a pénzkímélő eszközök terjedése eredményezte, hogy a fizetési eszközök és a pénzforgalom biztonsága elleni bűncselekmények fő iránya eltolódott a pénzhamisításról a pénzhelyettesítő eszközökkel visszaélések különféle módjaira" - írta Polt.

Ez meglátszik a statisztikákon is. A gazdasági bűncselekmények között évek óta az ilyenekből van a legtöbb eset, ráadásul évről évre egyre nő a számuk. A 2010-eshez képest 2011-re 167 százalékra nőtt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítások száma (282 helyett 485). 128 százalékos ugrást mértek az a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélésben is (10172 helyett 13 057 bűncselekmény). A Polt-beszámoló szerint ezekre a bűnözőkre is áll az, ami a pénzhamisítókra: gyakran bűnszövetségben dolgoznak, nem ritkán külföldiek részvételével. Az ő számlájukra lehet írni lehet tehát nagyjából 3000-et a 2011-ben regisztrált 11 371 plusz gazdasági bűncselekmény közül.

Hamis parfümök a Vám- és Pénzügyőrség ártándi hidegraktárában, abból a mintegy 850 millió forint értékű készletből, amelyet a pénzügyőrök Püspökladánynál foglaltak le.
Hamis parfümök a Vám- és Pénzügyőrség ártándi hidegraktárában, abból a mintegy 850 millió forint értékű készletből, amelyet a pénzügyőrök Püspökladánynál foglaltak le.
Fotó: Oláh Tibor

A legfőbb ügyészi beszámoló kitér még pár olyan bűncselekményre, amelyeknél rosszabbodtak a statisztikák, de ezeknél túl nagy számokról nincs szó. Csődbűncselekményből például 21-gyel, csempészetből 62-vel több bűncselekményt regisztráltak 2011-ben, mint 2010-ben. Ráadásul a bűnözők összességében még kevesebbet is kaszáltak. A gazdasági bűncselekményekkel érintett összeg 2011-ben 33,4 milliárd forint volt, ami kicsivel kevesebb, mint a 2010-es 34,4 milliárd, és jóval kevesebb a 2009-es 45,1 milliárdnál.

Amikor a kevés se jó

Az sem feltétlenül jelent jót, ha egy bűncselekményből nagyon kevés volt a statisztikák szerint. Áru hamis megjelölésének bűntettéből tavaly az előző évinél 56 százalékkal kevesebb került a nyilvántartásba (354 helyett 200), a rossz minőségű termék forgalomba hozatala miatti büntetőeljárások száma pedig csaknem harmadára csökkent (2010: 16; 2011: 6 eset). Miután ezt leírta a beszámolójában, Polt megjegyezte: a büntetőeljárások ritkasága ellentétes azzal, hogy a köztapasztalat szerint mennyire gyakoriak a vásárlók és a fogyasztók sérelmére elkövetett bűncselekmények. „A regisztrált büntetőeljárások csekély száma a bűnüldözési munka javítását követeli” – állapította meg a legfőbb ügyész.

Nem igazán lehet őszintén örülni a pénzmosások alacsony számának sem. Polt úgy fogalmazott: „az előzőnél alig sikeresebb a bűnüldözés a pénzmosás tekintetében. (…) A 2008. évben a látencia ködéből egyetlen pénzmosási bűncselekményt sem sikerült láthatóvá tenni, 2010-ben 17, 2011-ben csak 10 esetben derítettek fel pénzmosást”. Büntetendő az is, ha valakinek tudomása van pénzmosásról, de nem tesz bejelentést. 2011-ben egyetlen eljárás sem indult ilyen vétség miatt. „Kétséges, hogy a pénzmosás gyanúját keltő pénzügyi műveleteket az arra kötelezettek kivétel nélkül bejelentették” – írta Polt.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy miből jött össze a látványos megugrás a gazdasági bűncselekmények számában, és mivel a legfőbb ügyészi beszámoló nem adott teljes magyarázatot erre, megkértük a Legfőbb Ügyészséget, hogy küldjék el nekünk a 2010-es és 2011-es statisztikákat lebontva egyesével az összes gazdasági bűncselekményre. A Legfőbb Ügyészség által rendelkezésünkre bocsátott táblázatot itt találják.

A táblázat pedig meg is adta a magyarázatot a kérdésre. Egyetlen sor ugrik ki belőle, a gazdasági titok megsértésének sora. 2010-ben 18, 2011-ben 10021 ilyen bűncselekmény vált ismertté, a különbség 10003.

Az ügyészség válaszában szűkszavúan ugyan, de el is árulta, miről van szó: „A Debreceni Városi Ügyészségen volt folyamatban egy ügy, melyben a Btk. 300. § (1) bekezdésébe ütköző gazdasági titok megsértése miatt 9976 bűncselekmény miatt emeltek vádat”.

Jónáné Pocsai Edittől, a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség szóvivőjétől megtudtuk, hogy ebben az ügyben egyetlen embert vádoltak meg. Az illető férfi szerződéses viszonyban állt az egyik biztosítóval, az volt a dolga, hogy biztosításközvetítést lásson el. Biztosítási szerződés megkötésére nem volt jogosult, neki csak az ügyféli kör felkutatása volt a feladata.

A biztosító a saját számítógépes rendszerében olyan hozzáférést biztosított a számára, amely csak arra volt elegendő, hogy a saját maga által közvetített ügyfelek adatait kezelhesse. Azért indult ellene eljárás, mert a szabályokat áthágva megszerezte a biztosító nyilvántartásában lévő majdnem tízezer olyan ügyfél adatát, akiknek gépjármű-felelősségbiztosításuk volt. Az adatok egy részét fel is használta, többeket megkeresett, hogy jobb kondíciójú biztosítást ajánljon nekik egy másik társaságnál. Azért volt a vád 9976 gazdasági titok megsértése, mert ennyi ember adatához jutott hozzá jogosulatlanul, magyarázta az ügyészségi szóvivő. A férfi ügyében éppen most szerdán született első fokú, nem jogerős ítélet: nyolc hónap börtönbüntetést róttak ki rá, a végrehajtást két évre felfüggesztve.

Városligeti álparkolóőr is térített már el statisztikát

Volt a magyar bűnügyi statisztikákban már hasonló eset, még cifrább is. Egy szimpla parkolójegyes csalásos ügy majd’ 80 ezerrel dobta meg az ismertté vált bűncselekmények számát 1998-ban. A csaló azzal keresett pénzt 1997 márciusa és szeptembere között, hogy a Városligetben, a Vidám Park és az Állatkert között, ahol ingyenes volt a parkolás, bepalizta a gyanútlan autósokat, és  óránként ötven forintos parkolási díjat szedett tőlük. Végül a zuglói polgármesteri hivatal feljelentést tett.

Az álparkolóőrös ügyben 79 790 rendbeli csalás miatt emeltek vádat, az eset az 1998-as statisztikában jelent meg, mert akkor fejeződött be a nyomozás. Ha pedig valaki ezután ránézett a statisztikákra, elszörnyedhetett, hogy 1997-hez képest 1998-ra tízezrekkel nőtt a bűncselekmények száma. Az akkori legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán ki is tért az ügyre a parlamenti beszámolóiban, és figyelmeztette a képviselőket, hogy kezeljék a helyükön az adatot.

“Önmagában a bűnügyi statisztikából ne vonjunk le következtetéseket a bűnözésre nézve, mert nem azt mutatja. Valójában nem a bűnözésről ad képet, hanem a bűnüldöző szervek munkájáról” - mondta Kó József, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) bűnözéskutatási osztályának munkatársa.

Az, hogy egyetlen ügy képes látványosan eltéríteni a statisztikát, a csalásoknál és a szerzői jogsértéseknél könnyen előfordul. Ha valaki a piacon hamisított cédéket árul, a szerzői jogsértést lehet annyi rendbelinek minősíteni, ahány fajta cédét kirakott, tehát egyetlen árus leleplezésével lehet két-háromszáz bűncselekményt generálni, mondott példát a szakértő. Emlékszik a kilencvenes évekből egy olyan, piramisjáték-szervezéssel kapcsolatos ügyre is, amelynek 60 ezer sértettje volt.

Nem sokat jelent

A bűnügyi statisztikai adatok a rendszerváltás előtt titkosak voltak, most már az országos rendőrfőkapitány, a legfőbb ügyész minden évben beszámol a változásokról. Ez az OKRI munkatársa szerint hasznos, mert ad bizonyos információt a lakosságnak, de fontos lenne hangsúlyozni azt is, hogy csak ebből a bűnözés mértékére nem lehet következtetni.

Különbséget kell tenni például aszerint, hogy milyen bűncselekményről van szó. Ha olyan bűncselekménynél növekszik az esetszám, vagyis a felderített esetek száma, amelynél egyébként magas a látencia (például adócsalás, vesztegetés), annak örülni kell, magyarázta. Ilyen a szemérem elleni erőszak is, amelynél nagyon alacsony a feljelentési hajlandóság. Előfordult, hogy egy feljelentésre biztató kampány hatására 30-40 százalékkal nőtt az esetszám, amitől sokan pánikba estek, pedig ez épp hogy kedvező fejlemény volt.

“Azt szoktuk mondani, hogy a 10 ezer alatti gyakoriságot mutató bűncselekmény-típusoknál nem sokat jelent, hogyan változik a statisztika. A lopásoknál, amelyekből több százezer történik évente, ott már megbízhatóbban az adatok” – mondta a szakértő. A bűnügyi statisztikát a kriminológusok szerint akkor lehetne következtetések levonására használni, ha lennének olyan viktimológiai vizsgálatok, amelyekkel össze lehetne hasonlítani. Magyarországon eddig csak egy ilyet végeztek, azt is tíz évvel ezelőtt.

Alábecsülik, mégis félnek

A viktimológiai vizsgálat során az embereket kérdezik meg arról, hogy milyen bűncselekmény áldozatává váltak egy adott időszakban. Külön vizsgálat kéne a jogi személyiséggel bíró sértettek (például cégek) körében, és vannak olyan bűncselekmények is (például kábítószer-fogyasztás), amelyeknek nincs is sértettje. Ezeket önbevallásos kérdőívekkel lehetne mérni, amelyek a külföldi tapasztalatok szerint általában korrekt, a becslésekkel összhangban lévő eredményt hoznak. Az őszinteségre ösztönző egyik lehetséges technika, hogy csak a már elévült esetekre kérdeznek rá.

Egyébként a magyar emberek többsége nem ismeri a bűnözési statisztikákat. Kó József elmondta, hogy az OKRI végzett egy közvélemény-kutatást, amelyben azt is megkérdezték, hány bűncselekményt követnek el évente Magyarországon. Miközben a valós szám 400 ezer körül van, a többség – végzettségtől függetlenül – 30-40-50 ezres számokat mondott, és még ezt is sokallották.

Min múlik a biztonságérzet?

Az emberek félelemérzetét nem az határozza meg, hogy milyen a statisztika, sőt, ami meglepőbb, még csak nem is elsősorban a személyes tapasztalat, mondta az OKRI munkatársa. Általánosságban igaz az, hogy nem fél jobban, aki volt már áldozat, de ez függ azért attól, milyen volt a bűncselekmény. Az erőszakos bűncselekmények nagyon rossz hatással vannak az áldozatra és a környezetére is, ezek tíz-tizenöt év távlatából is azt eredményezhetik, hogy valaki fél, mert egyszer megtámadták. Számít az is, folytatta Kó, hogy kinek mekkora az ismeretségi köre. Akinek nagyobb, ahhoz több megtörtént bűncselekmény híre jut el, így jobban fog félni.  

A média hatása a kriminológusok által kimutathatóan változtatja az emberek véleményét, még a személyes tapasztalat ellenére is, a félelem pedig időnként irracionálissá is válhat. A statisztika szerint a tipikus áldozat középkorú férfi, legjobban viszont az idős nők és a kisgyerekes anyák félnek attól, hogy áldozattá válnak. Aki sokat néz tévét, annak az a benyomása támad, hogy rengeteg erőszakos bűncselekmény történik, mert ezeknek van hírértéke, pedig például az életellenes bűncselekmények száma lényegében nem változott az elmúlt tíz évben. Ezzel szemben - jegyezte meg a szakértő -  nem félnek attól, hogy a villamoson ellopják a pénztárcájukat, pedig ennek van esélye, és ez ellen tehetnének is.